Mandátumának év végi lejárta előtt szeretne személyesen találkozni Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, az orosz elnök szóvivője pedig úgy tartja, hogy Trump "bizalomépítő jelleggel" lassíthatná a NATO terjeszkedését vagy visszavonhatná a szövetség haderejét az orosz határok közeléből. Mindeközben a megválasztott amerikai elnök, aki nem zárta ki, hogy tanácsokat kérjen Bill Clintontól, elzárkózik a Ku Klux Klan ünneplésétől, amelyet Trump megválasztása alkalmából szervez a hírhedt szervezet.
Peszkov: Trump bizalomépítésként visszavonhatná a NATO-erőket
Bizalomépítő jelleggel Donald Trump lassíthatná a NATO terjeszkedését vagy visszavonhatná a szövetség haderejét az orosz határok közeléből - vetette fel az AP amerikai hírügynökségnek adott interjúban Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője.
Rálőttek egy tüntetőre a Trump-ellenes felvonuláson
Rálőttek egy tüntetőre péntek éjjel az Oregon állambeli Portlandben, a Donald Trump ellen rendezett tiltakozó felvonulás alatt - jelentették a hírügynökségek szombaton.
A lövés egy egyelőre ismeretlen személyazonosságú férfit sebesített meg, miközben a tüntető tömeg a Morrison hídon haladt át. A rendőrségi közlemény szerint a tettes, autójából kiszállva szóváltásba keveredett, majd rálőtt az egyik tüntetőre, akit kórházba vittek. Sérülései nem életveszélyesek. Az elkövetőt nem sikerült elfogni.
A rendőrség a Twitter közösségi portálon arra szólította fel a tüntetőket, hogy azonnal hagyják el a területet, és szemtanúk jelentkezését kérte.
Pénteken tiltakozók ezrei tódultak az utcákra az Egyesült Államok számos városában, hogy kifejezzék elkeseredésüket Donald Trump megválasztása miatt. A nyugati partvidéken fekvő Oregon államban elfajultak, erőszakossá váltak a tüntetések.
Az állam legnagyobb városában, Portlandben a rendőrség "lázadásnak" minősítette a tüntetést, miután a tiltakozók egyik csoportja - a hatóságok megfogalmazása szerint - "veszélyes magatartást tanúsított", boltokat támadott meg, ablakokat zúzott be, szeméttárolókat gyújtott fel, petárdákat robbantott. A rendőrök könnygázt, paprikasprayt, hang- és fénygránátokat vetettek be, és több tucat embert letartóztattak.
"Ez afféle détente-hoz (enyhüléshez) vezetne Európában" - fogalmazott Peszkov, aki szerint a NATO "izmai" egyre terjedelmesebbek, és egyre közelebb húzódnak Oroszországhoz.
A NATO tagállamai a nyáron varsói csúcstalálkozójukon döntöttek arról, hogy fejlesztik a szövetség kapacitásait Lengyelországban, Észtországban, Lettországban és Litvániában az Oroszország jelentette fokozott fenyegetés miatt. Az Egyesült Államok jövőre ezer katonát küld Lengyelországba.
Trump a kampányban arról beszélt, hogy a NATO idejétmúlt, mert egy már nem létező, szovjet fenyegetés ellen találták ki. A megválasztott elnök arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok nem biztos, hogy megvédi azokat az országokat, amelyek nem veszik ki megfelelően részüket a kölcsönös védelem költségeiből.
Peszkov a NATO-t a konfrontáció eszközének nevezte, s mint mondta: a szövetség terjeszkedése miatt Oroszországban "nem érzik magukat biztonságban".
"Természetesen intézkednünk kell, hogy ezt ellensúlyozzuk" - hangoztatta Dmitrij Peszkov, aki ritkán utazik Putyin nélkül, de New Yorkba az Orosz Sakkszövetség elnökeként érkezett a világbajnokság nyitómeccsére, amelyet az orosz Szergej Karjakin a norvég Magnus Carlsennel játszik.
Peszkov más kérdésekről is beszélt. Kifejtette például, hogy a mérsékelt ellenzék és a szélsőséges terroristák elhatárolása nélkül nem lát esélyt az áttörésre a szíriai konfliktus rendezésében. Moszkva ezért főleg Washingtont teszi felelőssé. Peszkov szerint orosz-amerikai együttműködés nélkül aligha lesz előrelépés, és jelenleg nincs kooperáció, noha Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter folyamatos kapcsolatban áll egymással.
"Néha úgy tűnik, hogy Washingtonban nem mindenki akar áttörést a politikai rendezéshez vezető úton" - fogalmazott Peszkov, aki szerint Szíriában csak két lehetőség van: vagy Bassár el-Aszadot lehet támogatni, vagy az an-Nuszra Front és az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet.
Peszkov a Krímre is kitért, kijelentve, hogy nincs szó annektálásról, mert a félsziget az Oroszországi Föderáció egyik területe, és világossá tette, hogy "Oroszországban soha senki nem lesz hajlandó vitát nyitni a Krímről".
Ban Ki Mun találkozni szeretne Trumppal
Mandátumának év végi lejárta előtt szeretne személyesen találkozni Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár - derül ki a koreai politikus által pénteken adott interjúból.
Ban arra szeretné kérni a januárban hivatalba lépő Trumpot, hogy az Egyesült Államok a jövőben is töltsön be vezető szerepet a világban. Mint mondta: telefonon biztosan beszél Trumppal, de személyesen is szeretne vele találkozni, hogy "az Egyesült Államok továbbra is dolgozzon az emberiségért".
A leköszönő ENSZ-főtitkár világossá tette, bízik abban, hogy Trump nem teljesíti ígéretét a párizsi klímamegállapodás felmondásáról.
"Sok aggasztó dolgot mondott, de biztos vagyok abban, hogy meg fogja érteni, mennyire fontos ez a dolog, milyen súlyos és sürgető a helyzet" - mondta Ban Ki Mun.
"Az elnökség fontos persze, de az emberiség, mindannyiunk élete és a Föld örökkévaló" - fogalmazott az ENSZ-főtitkár.
Trump nem zárja ki, hogy tanácsot kérjen Bill Clintontól
Donald Trump nem zárja ki, hogy tanácsokat kérjen Bill Clinton volt elnöktől. Trump erről a CBS televíziónak adott interjújában beszélt. Az interjú egészét vasárnap sugározza a CBS, a híres 60 perc című esti magazinjában, ám részleteket már nyilvánosságra hoztak belőle.
Trump elmondta, hogy a választás éjjelén Bill Clinton felhívta őt telefonon, és gratulált neki az eredményhez.
"Nem is lehetett volna szeretetreméltóbb, nagyon kedves volt, arról beszélt hogy hihetetlen volt a választási küzdelem, az egyik leghihetetlenebb, amelyet valaha látott. Nagyon-nagyon kedves volt" - idézte fel kedd éjjeli beszélgetését vetélytársa férjével, Bill Clintonnal. Majd nagy elismeréssel szólt Bill Clintonról és az egész Clinton-családról. Az újságírónő kérdésére, hogy vajon kikéri-e majd Bill Clinton tanácsait is, Trump azt felelte: "meggondolom, természetesen".
Nem takarékoskodott Hillary Clinton dicséretével sem. Elmondta, hogy vetélytársa is felhívta, amit szerinte nyilván nem könnyű szívvel tett meg.
"Megértem őt, nekem még inkább nehezemre esett volna egy ilyen telefon. De elbűvölő volt, azt mondta: gratulálok, Donald, jó munkát!" - mesélte Trump a CBS munkatársnőjének. Fontosnak tartotta még azt is elmesélni, hogy amikor Hillary Clintonnal beszélt, megköszönte neki a küzdelmet.
"Nagyszerű ellenfél volt, igazán erős és nagyon intelligens" - hangsúlyozta Donald Trump ellenlábasról.
A Republikánus Párt és Trump nem kér a Ku Klux Klan ünnepléséből
A Republikánus Párt és Donald Trump határozottan elhatárolódott pénteken a fajgyűlölő Ku Klux Klan által meghirdetett észak-karolinai felvonulástól, amellyel Trump elnökválasztási győzelmét akarja megünnepelni a szélsőséges szervezet.
A fehérek felsőbbrendűségét hirdető fajgyűlölő szervezet december 3-ra hirdette meg felvonulását. A parádé részleteit - hogy Észak-Karolinában pontosan hol és hány órakor akarják megtartani felvonulásukat - egyelőre nem tették közzé a honlapjukon, ám már a tény bejelentése is óriási felháborodást váltott ki republikánus és demokrata párti hívekben egyaránt.
Az észak-karolinai republikánusok és demokraták közösen ítélték el a kezdeményezést. "Undorodunk, és a lehető leghatározottabban elítéljük ezt a szélsőséges ideológiát és a hozzá kapcsolódó akciókat" - olvasható abban a közleményben, amelyet Robin Hayes, az észak-karolinai republikánusok elnöke tett közzé közleményében. Hayes hangsúlyozta: "ezek a cselekedetek és átgondolt akciók fikarcnyit sem tükrözik a mi nagyszerű országunkat, és szemben állnak azokkal az erőfeszítésekkel, amelyekkel ismét naggyá tesszük Amerikát".
A közleményben a republikánus pártelnök leszögezi azt is, hogy az észak-karolinai republikánusok csatlakoznak az állam demokrata párti politikusaihoz és híveihez, s együttesen követelik, hogy "ezek a nem is észak-karolinai bajkeverők menjenek haza".
Donald Trump és kampánycsapata szintén azonnal elítélte a Ku Klux Klan tervezett demonstrációját. "Mr. Trump és munkatársai változatlanul elhatárolódnak ezektől a csoportoktól és egyénektől, s a leghatározottabban elítélik gyűlöletkeltő üzeneteiket" - hangoztatta Donald Trump szóvivőnője, Hope Hicks.
Nem ez az első alkalom egyébként, hogy a fajgyűlölő szervezet megpróbálta magát Trumppal és munkatársaival egy platformra helyezni. November elején például a Ku Klux Klan hivatalos lapja címoldalon biztosította támogatásáról az akkor még csak elnökjelölt Donald Trumpot.
A Ku Klux Klant 1865-ben alapította a konföderáció, tehát a rabszolgatartó déli államok szövetségének néhány katonája, és az 1870-es évekre már csaknem valamennyi déli államban voltak szervezetei, csoportjai. Fehér csuklyában, égő fáklyákkal vonultak és öltek meg fekete amerikaiakat. 1871-ben ugyan törvényi úton feloszlatták a szervezetet, de 1915-ben a georgiai Atlantában újraalakult, akkor már nem "csak" a feketéket, hanem a katolikusokat és a zsidókat is célkeresztjébe vette, meghirdette a kelet-európai bevándorlók üldözését is, majd az 1960-as évek elején, a polgárjogi mozgalmak idején éledt újra. S bár a szervezetet hivatalosan betiltották, becslések szerint mintegy ötezer titkos tagja van.
