Megkezdődtek vasárnap a tavaly november 13-i, százharminc áldozatot követelő párizsi merényletek első évfordulójának hivatalos megemlékezései Párizsban és a fővároshoz közeli Saint-Denis-ben, a Stade de France nemzeti stadionnál, ahol emléktáblát avatott Francois Hollande francia államfő.
A francia köztársasági elnök és Anne Hidalgo párizsi főpolgármester, valamint Manuel Valls miniszterelnök és a kormány több tagja délelőtt ellátogatott az egy évvel ezelőtti iszlamista támadássorozat valamennyi helyszínére, a Le Carillon, a Le Petit Cambodge, a La Bonne biere, a Comptoir Voltaire, a La Belle équipe étteremhez és kávéházhoz, valamint a Bataclan koncertteremhez, s mindenhol emléktáblát leplezett le a tavalyi terrormerényletekben elhunyt áldozatok emlékére. Az egyszerű és rövid megemlékezéseken nem hangzottak el beszédek, csak az áldozatok neveit olvasták fel a koszorúzásokat követően. Az évforduló előestéjén Sting adott telt házas koncertet a Bataclanban, amely a brit énekes fellépésével nyitott meg újra egy év után. „Ma este két dolgot kell összeegyeztetnünk, először emlékeznünk kell azokra, akik életüket vesztették a támadásban, aztán az életet, a zenét kell ünnepelnünk ezen a legendás helyen” – mondta franciául az angol zenész, amikor színpadra lépett Párizs legrégebbi könnyűzenei színpadán, majd egyperces megemlékezésre kérte közönségét.
A tavaly novemberi merényletek estéjén három, testén robbanóövet viselő terrorista hatolt be az épületbe, ahol az Eagles Of Death Metal amerikai zenekar adott koncertet. A merénylők azonnal tüzet nyitottak, és kilencven embert megöltek.
A támadással egy időben a Stade de France nemzeti stadionnál és belvárosi kávéházak teraszain másik két terrorkommandó további negyven embert ölt meg. A merényletek elkövetőjeként az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentkezett.
Mint kiderült, a párizsi merényletek európai koordinátora, a belga–marokkói Abdelhamid Abaaoud is Magyarországon keresztül tért vissza 2015 nyarán Európába több tucat dzsihadistával, köztük a párizsi és a brüsszeli támadások elkövetői-vel. Ezt szombaton megjelent számában a Le Monde írta, megjegyezve, hogy ez a nyomozás egyik legfontosabb információja – amelyet a Terrorizmuselemző Központ (CAT) nevű európai agytröszt a magyar terrorelhárítóktól kapott. A francia lap a párizsi merényletek egyéves évfordulója alkalmából rekonstruálta, hogyan érkeztek vissza Európába a balkáni migránsútvonalon hamis szíriai útlevelekkel a többségében európai születésű terroristák.
A nyomozók feltételezése szerint a marokkói származású, 32 éves belga Oussama Atar Szíriából mozgathatta a szálakat, legfőbb európai összekötője pedig a november 18-i rendőri rajtaütésben a Párizs közeli Saint-Denis-ben megölt, szintén marokkói származású belga Abdelhamid Abaaoud volt, aki a párizsi merényletekben személyesen is részt vett. A hálózat logisztikai bázisa Belgiumban, célpontja pedig Franciaország volt. A szervezet még egyszer le akart csapni Párizsban, de a nyomozás előrehaladtával a legfőbb felelősök kénytelenek voltak lemondani a tervükről, és március 22-én Brüsszelben felrobbantották magukat. A szervezetet a szíriai Rakkában, az Iszlám Állam dzsihadista szervezet székhelyén hozták létre, ahol hármójuk kivételével terrorkiképzést kaptak, majd 2015 augusztusában a balkáni migránsútvonalon hamis szíriai útlevelekkel szivárogtak vissza Európába. Többségük Magyarországon lépett be a schengeni övezetbe, a terroristák közül legalább tízen Budapesten keresztül érkeztek Brüsszelbe – írta a Le Monde, a Sentinel című amerikai folyóirat november 10-i számában megjelent tanulmányra hivatkozva. A Le Monde szerint az Iszlám Állam akkor döntött úgy, hogy nem az Európában frissen beszervezett, de képzetlen dzsihadistáit veti be a november 13-i párizsi merényletekben, hanem kiképzett harcosokat küld Szíriából vissza Európába, amikor a macedón hatóságok 2015 júniusában 72 óráig érvényes utazási dokumentumokat kezdtek kiállítani a migránsoknak, hogy eljuthassanak a magyar határig és ott beléphessenek a schengeni övezetbe.
