Nő a migránsellenes bűncselekmények száma Németországban

A dokumentumba a gyűlölet-bűncselekmények körébe sorolták a menedékkérők szálláshelyei elleni támadásokat is. Az ezekre adott hatósági válaszoklépések kudarca ugyanakkor rávilágít arra, hogy a védelem azonnali növelésére van szükség, illetve független vizsgálatot kell indítani az ország rendvédelmi szerveinek körében, kivizsgálandó azok esetleges előítéleteit is - derült ki a szervezetnek az MTI-hez is eljuttatott anyagából.

Az Élet a bizonytalanságban: Hogyan hagyja cserben Németország a gyűlölet-bűncselekmények áldozatait című jelentésben kifejtették, miként emelkedett 2013 és 2015 között tizenhatszorosára (63-ról 1031-re) a menekültszállások ellen elkövetett bűncselekmények száma. Általánosságban a faji, etnikai vagy vallási kisebbségi csoportok tagjai ellen rasszista indíttatásból elkövetett, erőszakos bűncselekmények száma 87 százalékkal nőtt 2013 és 2015 között (693-ról 1295-re).

"Mivel a gyűlölet-bűncselekmények száma emelkedik Németországban, foglalkoznunk kell azzal, hogy a rendvédelmi szervek régóta, jól dokumentáltan hiányosan reagálnak a rasszista erőszakra" - jelentette ki Marco Perolini, az Amnesty International EU-kutatója. "A német szövetségi és tartományi hatóságoknak átfogó stratégiákat kell alkotniuk a menekültek szállásai elleni támadások megelőzése érdekében. A legnagyobb veszélynek kitett szállások rendőri védelmét sürgősen meg kell erősíteni" - tette hozzá.

Míg Európában a német közvélemény volt az egyik legbefogadóbb a menekültekkel szemben, 2015-ben már hetenként akár hat menekültellenes tüntetést is rendeztek. Több áldozat, illetve megtámadott barátokkal, ismerősökkel rendelkező menedékkérő és menekült azt mondta az AI-nek, hogy félelemben él, és többé nem érzi magát biztonságban.

Az aggodalom, amely szerint a német hatóságok nem képesek hatékonyan nyomozni, vádat emelni és ítélkezni a rasszista bűncselekmények ügyében, tulajdonképpen nem új keletű, már azelőtt is fennállt, hogy tavaly mintegy egymillió menekült és menedékkérő érkezett az országba. Ezekre a hiányosságra világított rá az a félresiklott nyomozás, amelyet a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű szélsőjobboldali csoport által 2000 és 2007 között elkövetett gyilkosságsorozat ügyében folytattak - fűzte hozzá az AI.

A nyolc török származású és egy görög származású személy, illetve egy német rendőr meggyilkolásának ügyében folytatott nyomozás során sokadszorra sem tudták megtalálni és rögzíteni a nyomokat, amelyek a támadás mögötti rasszista motivációt támasztották alá, míg az áldozatok rokonait a rendőrség bűnözőként kezelte - jegyezte meg a szervezet.

Az NSU ügyében folytatott nyomozás kudarca nyomán több ajánlás is készült, amelyeket a német rendvédelmi szervek alkalmazni is kezdtek. Nem oldották meg viszont azt a kérdést, hogy az "intézményesített rasszizmus" hozzájárulhat ahhoz, hogy képtelenek elhivatottan azonosítani, rögzíteni és kivizsgálni a lehetséges rasszista bűncselekményeket - tette hozzá az AI.

A kudarcok közül több is arra vezethető vissza, hogy Németországban egy bonyolult rendszer szerint sorolják be és gyűjtik az adatokat a politikai indíttatású bűncselekmények ügyében, beleértve a gyűlölet-bűncselekményeket is.

A rendszer, többé-kevésbé szándékosan, szigorú feltételek szerint határozza meg, mely bűncselekményeket lehet rasszista indokból elkövetett bűncselekménynek minősíteni, és annak megfelelően kezelni. A rendőrségnek minden bűncselekményt, amely mögött rasszista indok érzékelhető, gyűlölet-bűncselekményként kell kezelnie - akár az áldozat, akár mások érzik így. 

Marco Perolini kiemelte: "több tényező is arra utal, hogy a német rendvédelmi szervek köreiben intézményesített formában létezik a rasszizmus. Fel kell tennünk a kérdést, és választ is kell kapnunk rá: hogyan is történhetne valós előrelépés a rasszista bűncselekmények elleni fellépésben, ha a rendvédelmi szervek még a saját hozzáállásukat és előítéleteiket sem készek felülvizsgálni?"

"Nincs itt az önelégültség ideje, a rendvédelmi szerveknek hosszan és mélyen tükörbe kell nézniük. Teljes mértékben független, nyilvános vizsgálat keretében kell felülvizsgálni az NSU-gyilkosságban folytatott nyomozást, és általánosan el kell fogadni, hogy az intézményesített rasszizmusnak köze lehet ahhoz, hogy a rendvédelmi szervek összességében képtelenek hatékonyan megbirkózni a rasszista bűncselekményekkel" - hangsúlyozta az Amnesty International EU-kutatója.

További hétezer migráns érkezhet családegyesítés útján idén Ausztriába

Idén további hétezer migráns érkezhet családegyesítéssel Ausztriába a belügyminisztérium becslése szerint - közölte a Die Presse című osztrák napilap csütörtöki száma.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a menekültstátusszal rendelkezők közül minden kettőt átlagosan egy családtag követ. Tavaly 14 ezer jogerősen elfogadott kérelem született, ezért lehet úgy kalkulálni, hogy a családegyesítés útján ez további hétezer főt jelent - közölte Karl-Heinz Grundböck, a tárca egyik szóvivője. A családegyesítéssel érkezők az összesen beadott menedékkérelmi igények tíz százalékát teszik ki.  Június elsején hatályba lépett Ausztriában az április végén elfogadott szigorított menekültügyi törvény. A törvénymódosítás a családegyesítés feltételeit is szigorította: a menekülteknek egyebek között anyagi előfeltételeket kell bizonyítani hozzá, és az eljárás csak három év elteltével lesz megindítható.

Zavargások és tüntetés volt a dél-olaszországi bevándorlótáborban

Mintegy száz afrikai férfi a dél-olaszország San Ferdinando kisváros polgármesteri hivatala előtt tüntetett csütörtökön, tiltakozásul amiatt, hogy előző nap egy olasz csendőr lelőtte a helyi migránstábor egyik lakóját. Zavargások voltak egy másik közeli bevándorlótáborban is.

Az afrikai bevándorlók végigvonultak San Ferdinando főutcáján egészen a városházáig. Azt skandálták, hogy Rasszista Itália! és Igazságot! A helyszínen levő újságíróknak elmondták, hogy nem akarnak háborút, hanem dolgozni és enni akarnak. Hangsúlyozták, hogy az olasz hatóságoknak "békét kell teremteniük, nem pedig gyilkolniuk". A tüntetőket a rendőrség kísérte. 

A tíz kilométerre levő Rosarno bevándorlótáborában az éjszaka hulladéktárolókat gyújtottak fel. San Ferdinando és Rosarno táborát is az olasz csendőrség páncélos járművei vették körbe. Reggio Calabria prefektusa csütörtökön a helyi hatósági erők vezetőivel sürgősségi tanácskozást tart a szerinte "migrációs vészhelyzet" megoldására. 

A tiltakozást egy 24 éves, az afrikai Maliból érkezett bevándorló halála okozta. Az afrikai férfi San Ferdinando táborában összeverekedett egyik társával. A helyszínre kiérkező csendőrök fellépésére az afrikaiak először dobálni kezdték őket, minden kezük ügyébe kerülő tárggyal. Az egyik csendőrnek eltört az állkapcsa, a másikat az arcán és a szemén sebesítették meg. Amikor az egyik afrikai férfi kést rántott elő és a csendőrre támadt, a csendőr fegyverrel válaszolt és rálőtt az afrikai férfira, aki a helyszínen meghalt. Az olasz ügyészség vizsgálatot indított, de az illetékes ügyész máris önvédelemnek minősítette a csendőr reakcióját. A tábor lakói szerint az afrikai fiatalember ittas volt, és nem kés, hanem körömvágó olló volt nála. Más beszámolók szerint az afrikai férfi és a csendőr egyedül volt a tábor egyik sátorában, ezért senki sem látta, pontosan mi történt.