Németországban párton belül is bírálták, a tartományi belügyminiszterek konferenciája pedig napirendre sem vette kedden kezdődött tanácskozásán a kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik alelnöke, Thomas Strobl baden-württembergi belügyminiszter javaslatcsomagját az elutasított menedékkérők kitoloncolását szabályozó előírások drasztikus szigorításáról.
A német sajtóban a napokban ismertetett terv központi eleme, hogy fel kell állítani Egyiptomban egy hazatelepítési, kitoloncolási központot, ahol nemcsak a Földközi-tengerből kimentett embereket kell összegyűjteni, hanem a Németországba bejutott, majd elutasított menedékkérőket is. A közel-keleti arab országban kialakítandó táborban kell elhelyezni mindazokat is, akik személyazonosságuk eltitkolásával, meghamisításával próbálkoznak menedékjogot szerezni, és akiket a német menekültügyi hatóság elutasított, de hazájuk nem akar visszafogadni.
A legtöbb bírálatot kiváltó javaslat szerint szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy nem toloncolnak ki beteg embert Németországból. Thomas Strobl elképzelése alapján a menedékkérő távozását elrendelő hatósági határozat végrehajtását betegség esetén csak akkor lehetne felfüggeszteni, ha az illető Németországban betegedett meg, vagyis távoznia kellene mindenkinek, akik betegen érkeztek az országba, de nem szorulnak menedékjogi védelemre.
A litvánok többsége ellenzi az uniós áttelepítési politikát
A litvánok csaknem 70 százaléka ellenzi az illegális bevándorlók EU-tagországok közötti elosztásának európai uniós politikáját, és csaknem felük úgy véli, hogy az érkezők inkább gazdasági menekültek, semmint valódi menedékkérők - derült ki egy kedden közzétett felmérés eredményeiből. A megkérdezettek 23 százaléka ugyanakkor úgy értékelte, hogy a migránsok Litvániába telepítése gazdasági szempontból előnyös az ország számára. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) vilniusi irodája és egy helyi közvélemény-kutató által készített felmérés szerint a balti állam lakosainak több mint 50 százaléka úgy véli, a bevándorlók inkább gazdasági migránsok, mintsem valódi menedékkérők. A válaszadók 22 százaléka gondolta úgy, hogy Litvánia nem tudja integrálni a bevándorlókat, 46 százalékuk pedig azon a véleményen volt, hogy az ország anyagilag nem engedheti meg magának idegenek befogadását. A megkérdezettek több mint fele, 54 százaléka vélte úgy, hogy a menekültek komoly veszélyt jelenthetnek Litvániára, és 47 százalék támogatta azt az elképzelést, hogy országuk csak gyerekes családokat vagy nőket fogadjon be, fiatal, egyedülálló férfiakat azonban nem. Csak 13 százalék gondolta úgy, hogy a bevándorlók nem jelentenek kockázatot.
A kitoloncolásról nem lehet a betegség kialakulásának időpontja vagy helye alapján dönteni - nyilatkozott a Deutschlandfunk közszolgálati rádiónak Martin Patzelt CDU-s parlamenti (Bundestag-) képviselő, aki a baden-württembergi belügyminiszter több további javaslatát is bírálta. Egyebek között kifejtette, hogy nem fér össze az alaptörvénnyel mindazon menedékkérők juttatásainak csökkentése, akik nem tudják vagy nem akarják igazolni magukat. Felidézte az alkotmánybíróság vonatkozó 2012-es döntését, miszerint az államnak biztosítania kell az emberhez méltó létminimumot a menedékkérőknek, függetlenül attól, hogy mennyi ideig maradnak az országban és elfogadják-e a kérelmüket.
Thomas Strobl a belügyminiszteri konferencia (IMK) - a tartományi belügyminiszterek és a szövetségi belügyi tárca vezetőjének tanácskozó testülete - kedden kezdődött kétnapos ülésére készítette javaslatcsomagját, amelyet aztán várhatóan a CDU jövő heti kongresszusa elé terjeszt majd határozati indítványként. Azonban az IMK soros elnöke, Klaus Bouillon Saar-vidék tartományi CDU-s belügyminiszter elzárkózott a koncepció megtárgyalásától. A javaslatok túl messzire mennek, egész biztosan nem kerülnek a tanácskozás hivatalos napirendjére - mondta Bouillon a Südwestrundfunk regionális közszolgálati médiatársaságnak.
A szövetségi szinten a CDU-val kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) részéről élesen bírálták Thomas Strobl felvetéseit. A kritika szerint a politikus "jobbról akarja előzni a CSU-t", a menekültügyben rendre szigorítást szorgalmazó bajor testvérpártot. Az SPD egyik alelnöke, Ralf Stegner a dpa hírügynökségnek azt is elmondta, hogy Thomas Strobl javaslatait "Orbán és Trump talán támogatná", de a szociáldemokraták biztosan nem.
A Bundestag ellenzéki pártjai - a Baloldal és a Zöldek - is bírálták a baden-württembergi belügyminiszter javaslatait, szerintük Thomas Strobl az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű Bundestagon kívüli, a CDU-tól jobbra álló párttól akarja elszívni a levegőt. Az AfD sem üdvözölte a felvetéseket, szerintük Thomas Strobl "plagizál", az AfD-től meríti gondolatait.
