„Nem beépíteni akarjuk a migrációt az életünkbe, hanem megfékezni”

Robert Fico szlovák, Beata Szydlo lengyel, Bohuslav Sobotka cseh és Orbán Viktor magyar kormányfő Prágában  (Fotó: MTI - Miniszterelnöki Sajtóiroda - Szecsődi Balázs)

Az Európa előtt álló igazi nagy kihívás ma az, hogy a kontinens államai különböző módon képzelik el a jövőt, ami a migrációs válság példáján jól kimutatható – vélekedett Orbán Viktor kormányfő tegnap Prágában, a négy visegrádi ország miniszterelnökeinek a Prague European Summit (Prágai Európai Csúcs) vitafórumon megtartott beszélgetésén. Bohuslav Sobotka cseh, Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök a fórumon alapvetően az Európai Uniót érintő válságokról beszéltek, hangsúlyozva a V4-ek szerepét a problémák megoldásában.

A magyar kormányfő szerint Európa jövőjét illetően alapvetően két karakteres elképzelés létezik, amely jól kimutatható a migrációs válság példáján. Az egyik elképzelés szerint a világ hatalmas népmozgás előtt áll, amelyet nem lehet elkerülni, ezért annak kezelésével kell foglalkozni, míg a másik szerint Európa meg tudja állítani határain az ellenőrizetlen népmozgást. „Európa elég erős, elég gazdag, elég tapasztalt ahhoz, hogy elég ereje legyen, hogy azt mondja, ha akármilyen világmozgások is indulnak meg, mondjuk tőlünk délre, a mi kontinensünkre, a mi világunkba ellenőrzés nélkül, külön engedély nélkül egyetlen ember sem jöhet be” – hangsúlyozta Orbán Viktor. „Ezért nem beilleszteni akarjuk a migrációt az életünkbe, hanem fékezni akarjuk, ellenőrzés alá akarjuk vonni, és ameddig csak lehet, ki akarjuk zárni az életünkből” – nyomatékosította a kormányfő.

Orbán Viktor három további válsággal bővítette a listát. Elsőként arról beszélt, hogy a nyugati elit 2008 óta már nem tudja gazdasági sikerekkel igazolni politikáját, ezért legitimációs válság alakult ki Európában, az emberek már nem érzik a magukénak az elit politikáját. Másodikként a nyugati demokrácia válságát említette, mert nagy eltérés van az elit és a lakosság helyzetértékelése között. A harmadik válságot a demokrácia exportjára épített európai külpolitika kudarca jelenti, ami problémákat okoz. „Beavatkoztunk Irakban, Szíriában és Líbiában, de ezek az államok ma nem léteznek, mi tulajdonképpen szétvertük őket. Éppen ezért veszti el sok ember a reményét” – mutatott rá a magyar kormányfő.

Bohuslav Sobotka Európa legnagyobb mai problémájaként a migrációs válságot említette, de kifejezte meggyőződését, hogy ez nem fog az Európai Unió megszűnéséhez vezetni. Úgy vélte, hogy a növekvő populizmus és az emberek frusztrációja sokkal nagyobb veszélyt jelent. A megoldásokat az uniós tagállamok közti bizalom megerősítéséhez, a folyamatos párbeszédben és az összetartozás megerősítésében jelölte meg a cseh kormányfő.

Robert Fico kijelentette, hogy az Európai Unióban ma „fragmentáció”, szétaprózódás veszélye fenyeget. „Pillanatnyilag nagyobb az esélye a fragmentációnak, mint a mélyebb integrációnak” – vélekedett a szlovák kormányfő. Beata Szydlo hangsúlyozta: elfogadhatatlan az Európai Unió kisebb csoportokra, „uniókra” osztása. Európának párbeszédre van szüksége, s meg kell hallgatni minden tagállam szavát. A cseh miniszterelnök ugyanakkor bejelentette: Prága vitát kezdeményez az Európai Unió jövőjéről. „Nagyra értékelem a cseh elnökség kezdeményezését, hogy legyen egy közép-európai vita, s ebben a dimenzióban próbáljuk megérteni a mi európai jövőnket” – jegyezte meg.

A nyilvános beszélgetés után a miniszterelnökök a Hradzsinból átvonultak a cseh külügyminisztérium épületébe, ahol visegrádi csúcstalálkozót tartottak, amelyen Csehország jelképesen átadta Lengyelországnak a regionális csoportosulás soros elnöki tisztségét. Csehország 2015. július elsejétől töltötte be a V4-ek elnöki tisztségét. 2016. július elsejétől a következő egyéves időszakban ezt a tisztséget Lengyelország viseli.

A találkozó utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktor kijelentette: a visegrádi csoport eddigi történetének a legnehezebb és legbonyolultabb évét tudja maga mögött, s a felmerült problémákkal sikeresen megbirkózott. Mint mondta, a V4-ek sikertörténet, s jelenleg a gazdasági növekedés motorja az EU-ban. „A V4-ek nélkül az EU-ban nincs gazdasági növekedés, csak stagnálás és visszaesés” – mutatott rá.

Orbán Viktor mások mellett arról is beszélt, hogy nagyon fontos döntést hozott kedden a magyar parlament azzal, hogy módosította az alkotmányt, és elfogadta a terrorellenes törvényt. „Ritka pillanat ez a magyar parlamentarizmus modern kori történetében, mert az ellenzék egy része is megszavazta ezeket az intézkedéseket” – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök, aki az M1 csatorna tudósítójának kérdésére válaszolt.

Röviden
Szijjártó Péter: Az unió olyan, mintha Európa vesztét akarná

- Elképesztő a Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos által kedden bejelentett javaslat a bevándorlási helyzet ügyében, ezért azt Magyarország visszautasítja – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap a távirati irodának. A miniszter arra reagált, hogy Avramopulosz keddi strasbourgi sajtótájékoztatóján bejelentette: az európai kék kártya rendszer reformjával és a hatékonyabb integráció segítésével a legális migráció lehetőségét teremtené meg az EU. Szijjártó Péter kifejtette: az ilyen javaslatokkal az Európai Bizottság „egyre inkább azt a benyomást kelti, mintha Európa vesztét akarná”, hiszen ezek nyomán Európát bevándorlók újabb tömegei áraszthatják el. Az ilyen javaslatokat meghívásként értelmezik a bevándorlók – tette hozzá. Úgy vélte, itt lenne az ideje annak, hogy az EB végre ne azon dolgozzon, miként növelje a bevándorlási nyomást, hanem azon, hogy csökkenjen ezt.

- Jóval meghaladta a tízezermilliárd dollárt tavaly a belső és nemzetközi fegyveres konfliktusok globális költsége, a konfliktusövezetekből menekülők, illetve otthonukból elűzöttek száma pedig hatvan éve nem volt olyan magas, mint most - áll az Institute for Economics and Peace nemzetközi kutatóintézet szerdán ismertetett éves jelentésében.

- Észak-Afrikában létesítene menekültbefogadó és regisztrációs központot Hans-Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter, és így venné fel a küzdelmet az embercsempészet ellen. Véget kell vetni annak, hogy a menekültek odavesznek a Földközi-tengeren – idézte a tárcavezetőt a Kronen Zeitung című lap. Eszerint csak az észak-afrikai központban kiállított menedékstátus lenne elfogadható, s a menedékstátusra jogosultakat biztonságos úton szállítanák át Európába.

- Németországba akár további ötszázezer szíriai menekült is érkezhet a családegyesítés intézménye révén – írta a Süddeutsche Zeitung című lap szerdán a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) becslésére hivatkozva. A BAMF kiemelte, hogy a szíriai menekültek számának megháromszorozódásáról vagy megnégyszereződéséről szóló prognózisokkal szemben az életkor, a gyermekek és a már az országban tartózkodó rokonok száma alapján az várható, hogy a családegyesítés révén a menekültek átlagosan fejenként csak egy rokont költöztetnek át Németországba.

- A magyar hatóságoknak összhangba kell hozniuk menekültügyi politikájukat a nemzetközi jogszabályokkal és az európai értékekkel – vélekedett szerdán az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője egy interjúban. Babar Baloch elmondta, hogy a nyugat-balkáni migrációs útvonal lezárása óta ismét növekszik azok száma, akik Magyarországon keresztül próbálnak eljutni Nyugat-Európába.

- Őrizetbe vettek öt migránst Krétán, akik hamis útlevelekkel próbáltak Németországba és Svájcba tartó repülőgépekre felszállni – közölte rendőrség.

- Verekedő afrikai migránsokat próbáltak meg szétválasztani az olasz csendőrök szerdán a calabriai San Ferdinandóban: az egy menekült késsel az egyik csendőrre támadt, a csendőr tüzet nyitott és lelőtte a támadóját.