A menekültek családegyesítését egyre szigorúbban szabályozó európai törvények gyakran nem felelnek meg az emberi jogi előírásoknak, ezen korlátozások mihamarabbi felszámolása az érintetteknek és a befogadó társadalmaknak egyaránt hasznára válna - foglalt állást Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa csütörtökön.
"A menekültek közül sokaknak hátra kell hagyniuk családtagjaikat, ez pedig csak fokozza a száműzetés traumáját. Miután menedéket találnak Európában, gyakran a családegyesítés a menekültek első számú prioritása. Nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy felismerjük, milyen szörnyűséges lehet számukra, ha megfosztják őket ennek a lehetőségétől" - mutatott rá közleményében a lett biztos.
Hozzátette, jelenleg menekültek ezrei kénytelenek tartósan külön élni házastársuktól és gyerekeiktől az egyre szigorodó európai törvények miatt, amelyek gyakorta sértik az emberi jogi normák betűjét vagy szellemét.
A 2015-2016-os migrációs válságra válaszul hozott új szabályok jelentősen megnehezítették a menekültek, s különösen a - menekültstátus helyett - úgynevezett kiegészítő védelemben részesített személyek családegyesítését. Utóbbiak esetében "nem tükrözi a valóságot" a hatóságoknak az a feltételezése, miszerint csak rövid ideig maradnak Európában, az elhúzó konfliktusok miatt ugyanis az ideiglenes tartózkodás gyakran tartóssá válik - hangsúlyozta.
Muiznieks emellett sérelmezte, hogy a családegyesítésről szóló diskurzus rövidtávú politikai megfontolások mentén zajlik a kontinensen, ahol a legfőbb kérdés az, hogy miként lehet csökkenteni az újonnan érkezők számát.
