A Fico-kormány gyakorlatilag megbukott, hiszen kiderült, hogy éveken át egy maffiaállamot építettek - mondta Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke szerda reggel az M1 aktuális csatornán.
A szlovákiai magyar párt vezetőjét az újságíró-gyilkosságról kérdezték, amikor elmondta, az ügy arra hívja fel a figyelmet, a szólásszabadság is veszélyben van az országban.
Hozzátette, ezt érzékeli a szlovák közvélemény is, hiszen tízezrek mentek az utcára, s a héten újabb tüntetések lesznek.
"Tehát mondhatni, hogy a Fico-kormány eddig jól muzsikált, és jól adta el magát nyugat felé is (...), de a mostani helyzet azt mutatja, hogy ez a kormány leszerepelt és az előrehozott választásoknak az esélye fennáll" - fogalmazott az MKP elnöke.
Hozzátette, már nem elegendő a belügyminiszter távozását kérni, az egész kormánynak mennie kell, mert a mostani helyzet a 90-es éveket idézi, amikor az állam és a szervezett bűnözés összefonódott.
Jan Keller: Veszélyes, ha nem tartják tiszteletben a választási eredményeket
Veszélyezteti a demokráciát, ha egy országban bizonyos ügyek kapcsán a politikai erők az utcára viszik az embereket, és nem tartják tiszteletben a demokratikus választások eredményeit - véli a Právo című cseh független baloldali napilap szerdai kommentárjában.
Jan Keller neves szociológus, EP-képviselő, a kommentár szerzőre rámutat: sok mindenben hasonló a mai csehországi és a szlovákiai belpolitikai helyzet. Mindkét országban utcai tüntetések voltak, amelyeken ezrek követelték Andrej Babis cseh miniszterelnök és Milos Zeman államfő, illetve Robert Fico szlovák miniszterelnök távozását a közéletből. Csehországban a tiltakozásokat egy volt kommunista rohamrendőr parlamenti tisztségbe való megválasztása, Szlovákiában pedig egy újságíró meggyilkolása váltotta ki.
Mindkét esetnek komoly jelképes töltete van: az újságíró meggyilkolását a szervezett bűnözés és a politika összefonódásának bizonyítékaként kezelik, míg az egykori rohamrendőr megválasztásáról azt mondják, hogy a volt rendszer képviselői újra a hatalomra törnek.
A problémát nem a tüntetések jelentik, hanem az, hogy a két eset "csak ürügyként szolgál azon követelések számára, hogy Szlovákiában érvényteleníteni kellene a parlamenti választások, Csehországban pedig a parlamenti és az államfőválasztás eredményeit". Mintha nem lenne elég a tettes felkutatása és megbüntetése, illetve a kommunista jelölt lecserélése másra - jegyzi meg a szerző. Leszögezi: a választásokon mindkét országban kiosztották a kártyákat. Mindkét országban a tiltakozásokon olyan politikusok vettek részt, akik a legutóbbi választásokon megbuktak. "Nekik elsőként kellene tisztázniuk, hogy mit is akarnak" - véli a szerző.
Ha egy konkrét esemény ellen tiltakoznak, arra természetesen joguk van, mint mindenki másnak. Ha azonban a tiltakozásuk a választások eredményének elismerése ellen, annak megváltoztatására irányul, "akkor joggal merül fel a kérdés, hogy valójában ki is veszélyezteti a demokráciát" - fejezi be írását a Právo.
Bizalmatlansági indítványt terjesztenek be a kormánnyal szemben
Igor Matovic, az OLaNO vezetője az indítványt azzal indokolta, hogy a kormányfő, aki szavai szerint "eladta lelkiismeretét a maffiának", nem hajlandó felelősséget vállalni azért, hogy "Szlovákia visszatérőben van a 90-es évekbe". Matovic a kilencvenes éveket említve Vladimír Meciar kormányának idejére, a maffiára való hivatkozással pedig vélhetően azokra a közlésekre utalt, amelyek a nemrégiben meggyilkolt újságíró, Ján Kuciak írásában szerepeltek, és egyes, Szlovákiában megtelepedett olasz vállalkozók állítólagos kormányközeli kapcsolatairól szóltak.
Az indítványra reagálva a szlovák kormányfő azt mondta: az ellenzéki pártok beismerték mi a céljuk, ami nem kevesebb, mint, hogy államcsínyt hajtsanak végre, nem pedig az, hogy az újságíró és barátnőjének meggyilkolása kivizsgálásra kerüljön. "Az ellenzék csak úgy tekint a tragédiára mint egy liftre, amely hatalomra emeli" - fogalmazott Robert Fico.
A bizalmatlansági indítványt rendkívüli ülésen fogja tárgyalni a parlament, ennek időpontja még nem ismert, azt a beadvány beterjesztésétől számított egy héten belül kell kitűznie a házelnöknek.
A bizalmatlansági indítvány beterjesztését azután jelentették be, hogy szerdán megkezdődött az az egyeztetés, amelyet Andrej Kiska államfő indítványozott az ellenzéki pártokkal az újságíró-gyilkosság után az országban kialakult feszült helyzetre hivatkozva. Kiska kezdeményezését Robert Fico kormányfő a választási eredmények megtagadásának minősítette.
Az SaS és az OLaNO az elmúlt években és az előző Fico-kabinet idején is számos alkalommal tett kísérletet különböző indokokra hivatkozva a kormány egy-egy tagjának menesztésére. Ezek a - parlamenti erőviszonyokból adódóan gyakorlatilag esélytelen - kezdeményezések kivétel nélkül sikertelenül végződtek, s elemzők szerint azokat leginkább politikai hangulatkeltés ihlette. A mostani indítvány bejelentőinek, az SaS frakciójának 19, az OLaNO frakciójának pedig 16 képviselője van a 150 fős pozsonyi parlamentben, a kormánykoalíció 78 képviselői mandátumot tudhat a magáénak.
Az SaS és az OLaNO mostani indítványa számíthat majd a pozsonyi törvényhozás másik két ellenzéki pártja közül az egyiknek, a leginkább populistának jellemzett, 8 képviselővel rendelkező Család vagyunk (Sme rodina) mozgalomnak a voksaira, amely már egyértelműen jelezte, hogy kormányváltást akar.
Az ugyancsak ellenzéki, önmagát nemzeti-kereszténynek meghatározó, hangsúlyosan euroszkeptikus és a NATO-ból való kilépést szorgalmazó Mi Szlovákiánk - Néppárt (LS-NS), amelynek 14 voksa van a parlamentben eddig nem jelezte az indítvánnyal kapcsolatos szándékait, de megfigyelők szerint nem valószínű, hogy támogatni fogja.
A pozsonyi parlamentben 15 párton kívüli képviselő is van, ők korábban nagyrészt ellenzéki pártok padsoraiban ültek, és egy részük várhatóan támogatja majd az SaS és az OLaNO indítványát.
