A dél-szerbiai Nisbe utazott vasárnap délután Orbán Viktor miniszterelnök, ahol kétnapos magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozót tartanak - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.
Orbán Viktor és vendéglátója, Aleksandar Vucic miniszterelnök hétfő reggel megtekintik a Prosek-Bancarevo autópálya-szakaszt, amely egy fontos közlekedési folyosó részét képezi, majd Nisben négyszemközt tárgyal a két kormányfő. A két ország kormányának együttes plenáris ülése után kerül sor a tárgyalások eredményeként megszülető egyezmények aláírására és a miniszterelnökök közös sajtótájékoztatójára.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j2) és Jadranka Joksimovic, a Szerb Haladó Párt (SNS) nemzetközi kapcsolatokért felelős titkára, EU-integrációért felelős tárca nélküli miniszter (b) megbeszélése. Szijjártó Péter mellett Budai Gyula miniszteri megbízott (j) és Csutora Zsolt helyettes államtitkár (j3). MTI Fotó: Kkm /szabó ÁrpádSzijjártó Péter: Szerbia az első számú nyugat-balkáni partnere Magyarországnak
Magyarország első számú nyugat-balkáni partnere Szerbia - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közmédia újságíróinak vasárnap a szerbiai Nisben, a magyar-szerb kormányülés előtt. A tárcavezető kiemelte: a ma kezdődő kétnapos kormányzati csúcstalálkozóval alapvetően három dologra akarják felhívni a figyelmet, így esősorban arra, hogy Magyarország és Szerbia között a kereskedelmi, gazdasági, kulturális és főleg a politikai kapcsolatrendszer "még soha nem volt olyan jó, hatékony és kiegyensúlyozott, mint jelenleg". Mindkét kormány, mindkét miniszterelnök sokat tett azért, hogy ez a kapcsolatrendszer a korábbi feszültségek helyett ma már a harmonikus együttműködésről legyen ismert - hangsúlyozta.
Szijjártó Péter kifejtette: azt is világossá szeretnék tenni, hogy Magyarország elkötelezett híve az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésének. "Nem értjük, hogy az Európai Bizottság elnöke miért nyilatkozta a közelmúltban azt, hogy a következő öt esztendőben nem lesz bővítés" - fogalmazott. Mint mondta, "mi azt szeretnénk, hogy ha a következő öt esztendőben sor kerülne az Európai Unió bővítésére, és elsősorban Szerbia az esélyes arra, hogy leghamarabb az Európai Unió tagja legyen". Úgy vélte, ha a Kárpát-medencében mindenki feleannyit tett volna a magyar nemzeti közösségekért, mint Szerbia, akkor a Kárpát-medence ma "jóval boldogabb hely lenne". Ezért nem értjük, sőt vissza is utasítjuk, hogy uniós tagállamok azért próbálják lassítani Szerbia integrációs folyamatát, mert a kisebbségi ügyekben várnak további teendőket az országtól - mutatott rá. A külügyminiszter arra is kitért, hogy gazdasági jelentősége is van a mostani tanácskozásnak, hiszen Szerbia nagyon fontos kereskedelmi partnere Magyarországnak. A Mol, az OTP és a Richter is jelentős célpiacként tekint Szerbiára, emellett pedig a magyar kormány egy 20 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást és 30 milliárd forint kedvezményes hitelt tartalmazó gazdaságfejlesztési programot indított a Vajdaságban, és ennek legfontosabb célja, hogy az ottani magyar közösséget megerősítsék a lakóhelyén, valamint még szorosabbra fűzzék a két ország gazdasági együttműködését.
Varga Mihály: Jelentős lehetőség a magyar vállalatok számára a szerbiai privatizáció
Jelentős lehetőséget tartogathat a magyar vállalatok számára a szerbiai privatizációs folyamat, amelynek keretében több száz állami vállalatot hirdetett meg Szerbia - jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek vasárnap a dél-szerbiai Nisben, miután megbeszélést folytatott Goran Knezevic szerb gazdasági miniszterrel és Nenad Mijailovic pénzügyi államtitkárral. A tárcavezető kiemelte, hogy a meghirdetett vállalatok között van 11 olyan stratégiai cég, amely a nagybefektetők érdeklődését keltheti fel.
Varga Mihály szerint Szerbia és Magyarország között olyan gazdasági kapcsolat alakult ki az utóbbi években, amelynek eredményeként a kétoldalú kereskedelmi forgalom megközelíti a kétmilliárd eurót. Ez a kapcsolat a jövőben dinamikusan fejlődhet, hiszen ha Magyarország be tud kapcsolódni a szerbiai gazdasági átalakulásba, a magyar cégek aktívabban vesznek részt a szerb gazdasági életben, "akkor jó esély van arra, hogy a lehetőségeket jobban kihasználjuk". Kiemelte, hogy megegyezés született az adóinformációk cseréjéről a két ország között. Ez azt jelenti, hogy lehetőség van két ország adóhivatala közötti információmegosztásra, és ez a feketegazdaság elleni küzdelemben jól használható.
A miniszter elmondta, hogy szerb kollégájával megvizsgálták, mennyiben hasonlít a szerb átalakulás az utóbbi hat évben megtett magyar gazdasági pályához, és megállapították, hogy sok a hasonlóság. Szerbia most a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) működik együtt, ahogyan korábban Magyarország is. Magyarázata szerint a szerb kollégákkal megosztotta a magyar tapasztalatot, miszerint "néha érdemes vállalni a vitát az IMF-fel vagy más nemzetközi partnerekkel annak érdekében, hogy az ország a saját lehetőségeit jobban felmérve, saját hagyományaira alapozva" tudja megvalósítani gazdaságpolitikáját. Hozzátette, hogy nagyon látványos az az út, amelyet Szerbia az utóbbi években bejárt: jelentős mértékben csökkentették az államháztartási hiányt, kordában tudták tartani az adósságállományt, lassan elindul a gazdaság növekedés, hiszen a korábbi évek visszaesése után az idei és a jövő évre növekedést várnak.
Több mint 200 vállalkozó vesz részt a magyar-szerb üzleti fórumon
Mintegy 250 vállalkozó vesz részt hétfőn a magyar-szerb üzleti fórumon Nisben, amelyet a szerb gazdasági kamara és a Magyar Nemzeti Kereskedőház közösen szervez - jelentette be Marko Cadez, a szerb kamara elnöke vasárnap. Kiemelte, hogy körülbelül 170 magyar és szerb kis, közepes és nagyvállalat képviselteti magát a hétfői találkozón, amelyen a vállalkozók befektetési, valamint kiviteli lehetőségeket mutathatnak be egymásnak. Marko Cadez várakozásai szerint az üzletember-találkozón elhangzottak konkrét eredményekhez, megkötött szerződésekhez vezetnek majd. Az üzleti fórumon részt vevők főleg a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az egészségügy, a vegyipar, az építészet, az energetika, a környezetvédelem, a megújuló energiaforrások, a gépipar, a textilipar, a bútoripar, valamint az információs és kommunikációs technológiák területéről érkeznek. Szerbia 2016-ban leginkább elektromos energiát és villamossági felszerelést, cukrot, vajat, mézet, papírt és pótkocsit szállított Magyarországra, míg Magyarország az idei esztendőben főként gépjárművet, gépolajat, gyógyszert és szenet exportált a nyugat-balkáni országba. Magyarország az ötödik legnagyobb befektető Szerbiában. A magyar-szerb kereskedelmi áruforgalom 2014-ben mintegy 1,7 milliárd euró, 2015-ben pedig 1,8 milliárd euró volt. Az idei esztendő első nyolc hónapjában pedig további 5 százalékos bővülés volt tapasztalható az előző év azonos időszakához képest. Az üzleti fórumot követően hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében megnyitják az OTP bank nisi regionális központját. A beruházás összértéke mintegy félmillió euró.
A jó együttműködés folytatását várják a kormányüléstől a belgrádi kormány tagjai
A jó magyar-szerb együttműködés folytatását várják a vasárnap a dél-szerbiai Nisben kezdődött közös kormányüléstől a szerb kormány tagjai. Ivica Dacic szerb külügyminiszter a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott kétoldalú megbeszélése előtt a Pannon RTV helyszíni stábjának azt mondta: az ilyen kormányülések a jó és baráti viszony folytatását jelzik, és szinte már hagyománnyá váltak a két ország között. A gazdasági és a politikai kapcsolatok is kiemelkedően jók - húzta alá a szerb diplomácia vezetője, majd örömének adott hangot, hogy a magyar kormányfő és a külügyminiszter is pozitívan nyilatkozik Szerbiáról a nemzetközi fórumokon. "Ez számunkra óriási politikai tőke" - szögezte le Ivica Dacic. Hozzátette, hogy a gazdasági kapcsolatok mellett az oktatás, a kultúra, az infrastruktúra és az energetika területén számít további gyümölcsöző együttműködésre.
Goran Knezevic gazdasági miniszter szintén a két kormány kiemelkedően jó kapcsolatairól beszélt a sajtónak. Mint mondta, ezeket a viszonyokat szeretnék tovább mélyíteni a vasárnap kezdődötthöz hasonló kétoldalú találkozókkal. Több nagy projektre is felhívta a figyelmet, mint amilyen az újabb határátkelők nyitása a két ország között, a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése, autóutak építése, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia számít a magyar vállalatok részvételére a szerbiai privatizációban, illetve arra a magyar segítségre, amelyet Budapest a kis- és közepes vállalkozások fejlesztése terén nyújtani tud.
Szerbia szeretne az Európát sújtó migránsválság megoldásának részévé válni - fogalmazott Zoran Djordjevic védelmi miniszter. Belgrád arra keresi a választ, hogyan segíthet az Európai Uniónak a válság megoldásában. A nyugat-balkáni ország azt szeretné, hogy ne csak tranzitállomás legyen, vagy olyan ország, ahol összegyűlnek a migránsok, hanem a rendszer valódi és hatékony része.
