Visszautasította csütörtökön Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter azt a vádat, hogy Teherán tervezett rakétakísérletei sértenék az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) 2231-es határozatát, ahogyan azt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter állította a nap folyamán korábban.
"Az iráni űreszközök felbocsátása és a rakétatesztek nem sértik a 2231-es határozatot. Az Egyesült Államok viszont súlyosan megszegi e határozatot, és mint olyan, nincs abban a helyzetben, hogy bárkit is kioktasson erről" - írta Twitter-oldalán Zaríf.
Pompeo csütörtökön előzetesen figyelmeztette Iránt: álljon el annak a három műhold- kísérletének a végrehajtásától, amelyek Washington szerint megsértenék a vonatkozó ENSZ-határozatot, mivel ballisztikusrakéta-technológiát használnának.
Az amerikai külügyminiszter szerint Irán három olyan hordozórakétát tervez felbocsátani az elkövetkezendő hónapokban, amelyeknél az interkontinentális ballisztikus rakétáknál használttal "gyakorlatilag azonos" technológiát alkalmaznak.
"Az Egyesült Államok nem fogja tétlenül végignézni, ahogy az iráni rezsim pusztításra irányuló politikája veszélybe sodorja a nemzetközi stabilitást és biztonságot" - fogalmazott közleményében Pompeo. "Azt tanácsoljuk a rezsimnek, hogy vizsgálja felül ezeket a provokatív teszteket, és szüntessen be a ballisztikus rakétákkal kapcsolatos minden tevékenységet annak érdekében, hogy elkerülje a még nagyobb gazdasági és diplomáciai elszigetelődést" - tette hozzá.
Az amerikai külügyminiszter tavaly decemberben szóvá tette, hogy - tudomása szerint - Teherán akkor olyan közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával hajtott végre kísérletet, amely képes több atomtöltetet is hordozni.
Az iráni külügyminiszter válaszul akkor azt mondta: Irán nem rendelkezik nukleárisfegyver-programmal, és nem tervez rakétákat atomtöltet hordozására.
Az ENSZ BT 2231-es határozata képzi a nagyhatalmak és Irán között ez utóbbi nukleáris programjáról 2015-ben kötött megállapodás alapját. Irán akkor arról egyezett meg uniós közvetítéssel az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját, cserébe az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért. A megállapodás része, hogy Irán semmilyen tevékenységet nem végezhet olyan rakétákkal, amelyek alkalmasak atomtöltet célba juttatására, de Irán váltig állítja, hogy rakétái nem is ilyenek.
Donald Trump amerikai elnök tavaly májusban felmondta az Egyesült Államok részéről az egyezményt, és ismét szankciókat vezetett be Irán ellen. Azzal indokolta ezt, hogy a megállapodás rossz, mert nem tiltja Iránnak a ballisztikus rakéták kifejlesztését és a vele szövetséges erők fegyveres támogatását Szíriában, Jemenben, Libanonban és Irakban.
