Az iraki erők kedden bejelentették, hogy visszavették a kurdoktól a jazidik fellegvárát, a Moszultól mintegy 100 kilométerre nyugatra fekvő Szindzsárt.
Az Irak északnyugati részén fekvő várost harc nélkül sikerült visszafoglalniuk a kormányerőkkel szövetséges milíciáknak, miután a pesmergák hajnalban kivonultak.
Helyi lakosok arról számoltak be, hogy a Ninive tartománybeli településre egy iraki jazidi fegyveres csoport vonult be Bagdad tudtával. A Lales nevű jazidi alakulat a Népi Mobilizációs Erők nevű fegyveres csoporttal szövetséges, amely főként irániak által kiképzett síita harcosokból áll, de megtalálhatóak benne szunniták, keresztények és jazidik is. A csoport hivatalosan Haider al-Abádi miniszterelnöknek van alárendelve.
Az iraki haderő Haider al-Abádi miniszterelnök parancsára előző nap offenzívát indított a vitatott hovatartozású Kirkuk tartományban. A kormányfő utasította a hadsereget, hogy foglalja vissza a pesmergák által az Iszlám Állam dzsihadista szervezettől megszerzett területeket.
Az iraki elnök sürgős párbeszédre szólított fel
Az iraki elnök sürgősen párbeszédre szólította fel kedden a bagdadi központi kormányt és az autonóm Kurdisztán erbíli székhelyű vezetését annak a konfliktusnak a rendezésére, amelyet a szeptember 25-i kurd függetlenségi népszavazás váltott ki.
Fuád Maszúm a kurd kisebbséghez tartozik, iraki elnökként szerepe nagyrészt ceremoniális, míg a hatalom valós letéteményese a síita többséghez tartozó Haider al-Abádi miniszterelnök, aki kedden maga is alkotmányos keretek között folytatott párbeszédet sürgetett, s hangsúlyozta, hogy a függetlenségi népszavazás már a múlté.
Maszúm az állami televízióban mondott beszédében hangsúlyozta: az iraki kormányerőknek nem volt más választásuk, mint átvenni a Kirkuk feletti ellenőrzést a referendumot követően. A népszavazás - mint mondta - "veszélyes vitákat provokált ki" Bagdad és Erbíl között.
Barzani szerint nem volt hiábavaló a referendum
Maszúd Barzani, a kurd autonóm területek elnöke ugyanakkor kijelentette: "nem hiábavaló", hogy a kurdok a függetlenségre szavaztak. Az iraki csapatok megtorló akciójára utalva hangoztatta: a politikai riválisai utasították visszavonulásra a kurd pesmerga harcosokat Kirkukból, amelyet 2014 óta ellenőriztek. Barzani amellett, hogy közelebbről meg nem nevezett "bizonyos személyeket bizonyos politikai pártokban" tett felelőssé a történtekért, nem fogadta el a kurd erők kivonulását Iraki egyes keleti és északi térségeiből.
A kurdok árulást emlegetnek
A kurd fegyveres erők parancsnoksága viszont Kurdisztán Hazafias Szövetségét (PUK), a Barzani ősi riválisának számító pártot vádolta árulással, hogy átjátszotta Kirkukot a bagdadi vezetésnek.
Az iraki kormányerők hétfőn gyakorlatilag ellenállás nélkül foglalták el az olajban gazdag azonos nevű tartomány székhelyét. A bagdadi belügyminisztérium kedden közölte: a kurdok feladták Dzsalúla, Kanikaín és Mandali településeket az iráni határon, s visszavették a kurdoktól a jazidik fellegvárát, a Moszultól mintegy 100 kilométerre nyugatra fekvő Szindzsárt is.
A kurdok által ellenőrzött Szuleimáníja kórházának közlése szerint a kirkuki harcokban elesett 25 pesmerga holtteste fekszik náluk. Omeid Hama Ali, az egészségügyi intézmény sürgősségi osztályának vezetője elmondta: 44 harcost kezeltek. Iraki veszteségekről egyelőre nem tudni.
A kurd katonai vezetés hangsúlyozta, hogy csapataik csak a 2016. október 17-e előtt elfoglalt állásaikig húzódnak vissza, vagyis amikor a kurd pesmerga fegyveresek és az iraki kormányerők megkezdték közös támadásukat az Iszlám Állam terrorszervezet egykori fellegvárának, Moszulnak az elfoglalására.
