Magyarország és az Európai Parlament is Juan Guaidó venezuelai házelnök mellé állt. Washington mögött most felsorakoztak a szövetségesei Varga Gergely külügyi szakértő szerint.
Maduro-ellenes tüntetés Venezuelában. Guaidó szerint nem lesz polgárháború (Fotó: AFP/Humberto Matheus)
Felsorakozott hazánk azon európai államok mellé, amelyek Juan Guaidó venezuelai ellenzéki vezetőt tekintik a dél-amerikai ország törvényes vezetőjének. Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke beszámolt róla, hogy Pablo Casado, a spanyol Néppárt elnöke csütörtök délután telefonon megbeszélést kezdeményezett a miniszterelnökkel, és az ügyben teljes egyetértés volt köztük. Orbán leszögezte: hazánk a spanyol Néppárt álláspontját osztja, azaz Nicolás Maduro távozását követeli.
Nem sokkal korábban az Európai Parlament (EP) is nagy többséggel a magát ideiglenes államfővé kikiáltó parlamenti elnök, Guaidó mellé állt a szabad választások kiírásáig. A brüsszeli plenáris ülésen határozatában a képviselőtestület arra szólította fel az Európai Unió intézményeit és tagállamait, hogy járjanak el hasonlóképpen.
Guaidó a The New York Times című amerikai lapnak írt tegnapi véleménycikkében bejelentette, hogy tárgyalásban állnak a hadsereg és a biztonsági szolgálatok képviselőivel. „Amnesztiát ajánlottunk mindenkinek, aki nem követett el emberiesség elleni bűncselekményt” – fogalmazott. A politikus a demokrácia helyreállítását, ideiglenes kormány létrehozását ígérte és szabad választásokat, az El País spanyol lapnak pedig állította: nem lesz polgárháború, mert az emberek kilencven százalékának elege van Maduro uralmából.
Megkezdődött a küzdelem a demokráciáért Venezuelában – írta szerda este közzétett Twitter-bejegyzésében Donald Trump amerikai elnök a kormányellenes tüntetésekre utalva, miután telefonon beszélt Guaidóval. Mikroblog-bejegyzésében az amerikai elnök megerősítette, hogy az Egyesült Államok „erőteljesen támogatja Venezuela harcát a demokráciája visszanyeréséért”.
Washington most valóban maga mellett tudhatja az európai és a latin-amerikai országok zömét, tehát nincs egyedül abban a kérdésben, hogy Venezuelában politikai változást szeretne generálni – mondta lapunknak a Külügyi és Külgazdasági intézet vezető kutatója. Varga Gergely ugyanakkor rámutatott: az amerikaiakkal szemben az európaiak alapvetően új választások kiírását szorgalmazzák, míg Washington egyértelműen Guaidót szeretné helyzetbe hozni Maduroval szemben. A támogatás szokatlan nyíltsága egyértelműen része a Venezuelával szembeni nyomásgyakorlásnak is, viszont – húzta alá a szakértő – annak is jele, hogy a Trump-kormányzat felhagy az elnök választási ígéretében hangoztatott izolacionista politikával. A vezetés ugyanis érzékelte, hogy a világ vezető hatalmaként nem engedheti meg magának, hogy a közelében ennyire destabilizáló politikai erők legyenek hatalmon, mint a Maduro-kabinet, amely majdnem csődbe vitte az országot, ami a gazdasági hatásai mellett még több menekültet eredményezett volna az amerikai határoknál. A washingtoni nyomásgyakorlás legfontosabb pillére emellett most a venezuelai olaj importjának beszüntetése, ami komoly csapás Madurónak. Varga szerint a narratíva a régi, jól bevált lesz: a klasszikus amerikai értékek, a demokrácia védelme a zsarnokkal szemben. Közben figyelemre méltó érdekesség, amiről a Financial Times néhány napja cikkezett, hogy a zavargások alatt értékvesztett venezuelai államkötvényekből a Goldman Sachs és a BlackRock alapkezelők komoly összegekben vásároltak be, amelyek az amerikai beavatkozás következtében komoly értéknövekedésnek indultak.
