Moszkva gazdasági téren vághat vissza vadászbombázója lelövéséért: Dmitrij Medvegyev kormányfő az összes orosz–török projekt leállításával fenyegette meg Ankarát.
„Egy másodpercre sem sértettük meg a légteret és nem kaptunk semmi figyelmeztetést sem a törököktől. Egy F–16-os nagyobb sebességéből kifolyólag bármikor mellénk manőverezhette volna magát, ehelyett csak a rakéta érkezett” - mondta tegnap az orosz közszolgálati televízióban Konsztantyin Murahtyin, a törökök által lelőtt Szu-24-es vadászbombázó navigátora. A navigátor álláspontját Moszkva adatokkal is alátámasztotta, míg Ankara radarképekkel bizonyítja álláspontját, és nyilvánosságra hozott egy felvételt, amelyen arra figyelmeztetik a gépet, hogy „a török légtér közelében repül”.
A NATO hivatalosan a törököknek hisz. Ugyanakkor brüsszeli információk szerint ez messze nem egyhangú vélemény, kedden este Jens Stoltenberg főtitkár is inkább saját – illetve főleg Törökország és az Egyesült Államok – álláspontját képviselte, amikor Ankara mellé állt. Barack Obama és Francois Hollande közös keddi washingtoni sajtótájékoztatóján az amerikai elnök is Oroszország felelősségét és Törökország jogos „fegyverhasználatát” hangsúlyozta. Érdekes azonban, hogy az orosz gép lelövését határozottan bírálta az Egyesült Államok korábbi helyettes vezérkari főnöke. Tom McInery szerint világos, hogy a gép legfeljebb húsz-negyven másodpercet tölthetett a török légtérben, nem jelentett fenyegetést. „A Szu-24-es lelövése súlyos hiba volt” – összegezte.
A hivatalos washingtoni álláspont egyértelmű: az oroszok csak az Iszlám Államot támadják, és fogadják el Bassár el-Aszad szír elnök távozását, nemzetközi koalícióról csak ebben az esetben lehet szó. Az Egyesült Államok európai szövetségesei azonban inkább „félretennék Aszad ügyét”, előbb leszámolnának az Iszlám Állammal. A hírek szerint ezt az álláspontot képviselte az amerikai fővárosban a francia elnök is. Tegnap pedig Angela Merkel közölte: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne mérgesedjen el az orosz harci gép Törökország általi lelövése nyomán kialakult konfliktus. „Csak akkor lehetséges a szíriai helyzet rendezése és az Iszlám Állam terrorszervezet visszaszorítása, ha a transzatlanti közösség és Oroszország egyeztet egymással” - közölte tegnap Szucsouban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Az orosz légierő tegnap több körben bombázta azokat a türkmén felkelőket, akiknek a területén lezuhant a gép, s akik lelőtték az ejtőernyővel ereszkedő egyik orosz pilótát. Ankara tiltakozott, de Moszkva szerint ezzel a terroristákat védi, mivel a türkmének területein megy át az Iszlám Állam „olajexportjának” zöme. Az oroszok szerint ebben a török kormány egyes tagjai is érdekeltek. Katonai lépést mindenesetre a Kreml nem tesz, a gazdasági kapcsolatok azonban megsínylik a konfliktust. Dmitrij Medvegyev kormányfő pedig az összes közös projekt leállítását helyezte kilátásba. Moszkva eltanácsolta Törökországtól az orosz turistákat, a Krím pedig megszakítja az országgal a kereskedelmi kapcsolatait.
Vlagyimir Putyin tegnap azt mondta, a gép lelövésénél is nagyobb tragédia, hogy a török kormány szándékosan elősegíti az ország iszlamizálódását. Az elnök emellett elrendelte Sz–300-as légvédelmi rendszer telepítését a szíriai orosz légitámaszpontra.
Európa zsarolását szolgálhatja az erőfitogtatás
5 perces interjú: Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő
– Mi Törökország stratégiája?
– Másodpercekig lehetett az orosz vadászgép a Szíriába beékelődő török terület felett, mégis lelőtték. Ankara alapvető stratégiai célja Bassár el-Aszad szíriai elnök eltávolítása, az orosz stratégia ezzel ellentétes. Törökország azon kevés államok egyike, amelyiknek minden szomszédjával rossz a viszonya. A török stratégia három lépésből áll: bármi áron szétverni a kurd mozgalmakat, bármi áron megbuktatni Aszadot, végül fellépni az Iszlám Állam ellen. Ez utóbbit eddig nem tették, az elmúlt napokban fordult elő először hogy tizenkétezer embert az Iszlám Állam oldaláról nem engedtek be, és kétezer embert kiutasítottak. A NATO kényszerből Ankara mögé állt, de azonnal hangsúlyozták, hogy fogják vissza magukat. Nem lesz orosz katonai válasz, de a turisták visszafogása sok milliárd dolláros kár Törökországnak.
– Európának is üzen Ankara?
– Törökország egyértelműen úgy fogalmaz, hogy fontosabb Európának, mint Európa neki – ez egyébként nem igaz. Horribilis pénzt követelnek a migrációs stratégiára, azt akarják, hogy törüljük el a vízumkényszert, vegyük fel Törökországot az EU-ba. Ez Európa számára elfogadhatatlan. Törökország ma zsarolási potenciállal lép fel, ezt szimbolizálja a gép lelövése is.
– Igaza van Putyinnak Törökország iszlamizálódását illetően?
– A mai török vezetés visszakozik a modern Törökországot megteremtő Atatürktől, visszalép a történelemben. Ami még fontosabb, hogy Putyin kimondta azt is: Ankara megveszi az Iszlám Államtól a kőolajat, földgázt a világpiaci ár töredékéért.
A vadászbombázó lelövéséről az Egyesült Államoknak is tudnia kellett
„Politikai rakéta” a Szu–24-esre
Lőni vagy nem lőni? – ezt a Hamletet idéző kérdést aligha tette fel magának az orosz vadászbombázóra levegő-levegő rakétát kilövő török pilóta. Legalábbis ezt mondta lapunknak egy korábban a NATO-központban dolgozó magyar diplomata. „A szövetség hasonló helyzetekre kidolgozott eljárásrendje szerint egyszerűen ki kellett volna kísérni a gépet, a lelövés az utolsó utáni lehetőség, ez életszerűtlen egy jó, ha fél percig határt sértő gép, pláne egy nagyhatalom repülőjének esetében” – állítja forrásunk, aki szerint kizárható az is, hogy a török pilóta ne is ismerte fel az orosz felségjelzést, egy „szíriai gép leszedése pedig belefért volna”. A valószínű forgatókönyv, hogy az F16-ost vezető tiszt egyértelmű utasítást kapott Ankarából: a következő orosz határsértésnél azonnal lőjön. „Ez csak abban az esetben lehetett tisztán katonai döntés, ha az ankarai vezetésből valaki provokálni akarná az ország politikai vezetését, ez a jelenlegi török döntéshozatali mechanizmusok ismeretében szintén kizárható.” A politikai indítékok kutatására forrásunk nem vállalkozott, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap közölte: „Ankarának minden bizonnyal előzőleg egyeztetnie kellett az Egyesült Államokkal a lépést, hiszen az ország nemcsak a NATO tagja, hanem a Washington által gründolt szíriai koalíciónak is.” Moszkva szerint ezt a forgatókönyvet erősíti az is, hogy a tengerentúli „szokások” szerint a szövetséges országok harci helyzetben nem használhatnak amerikai haditechnikát az Egyesült Államok jóváhagyása nélkül. Tény, hogy a Fehér Ház határozottan ellenez minden orosz részvételt Szíriában, és nem akar egységes nemzetközi koalíciót. Ráadásul több mint ferde szemmel nézte Ankara és Moszkva gazdasági közeledését, főleg az energiaipar területén. A mostani incidenssel tehát akár két legyet is üthettek egy csapásra.
