Történelmi jelentőségű beszédet mondott Svédországban Ferenc pápa, aki hangsúlyozta, hogy a lutheránus és a katolikus egyháznak helyre kell hoznia a múlt hibáit, és a kölcsönös megbocsátásra kell törekednie.
A Rómától ötszáz éve elszakadt lutheránusokkal való megbékélés újabb jelenként a pápa Svédországban elismerte a Luther Márton által elindított reformáció kedvező hatásait. Ferenc pápa az első katolikus egyházfő, aki csaknem harminc év után Svédországba látogatott. A lundi középkori evangélikus székesegyházban tartott történelmi jelentőségű ökumenikus istentiszteleten azt is hangsúlyozta, hogy a lutheránus és a katolikus egyháznak helyre kell hoznia a múlt hibáit, és a kölcsönös megbocsátásra kell törekednie. „Szeretettel és becsületesen kell a múltunkra tekintenünk, tévedéseinket beismerve és a megbocsátásra törekedve, egyedül Isten a mi bíránk” – mondta Ferenc pápa a székesegyházban, amelyet a 16. században koboztak el a katolikus egyháztól, amikor az evangélikus vallás államvallás lett Svédországban.
A katolikus egyházfő és a szertartáson jelen lévő lutheránus egyházi vezetők sajnálkozásukat fejezték ki az egyházszakadást követő tömeggyilkosságok és előítéletek miatt. Ferenc pápa, a keresztények egységének eltökélt védelmezője hétfőn a reformáció ötszázadik évfordulójának tiszteletére érkezett Svédországba. Gesztusa a világban élő 74 millió evangélikus és 1,2 milliárd katolikus közötti ötven éve folyó párbeszédbe illeszkedik. A városban, ahol a Lutheránus Világszövetséget (LVSZ) megalapították, Ferenc pápa elismerte, hogy Luthertől és a reformációtól is származott némi jó, különös tekintettel az evangélium iránti lelkesedésére. „Hálával ismerjük el, hogy a reformáció segített még inkább központi jelleget adni a Szentírásnak a katolikus egyházon belül” – mondta. A pápa okos embernek nevezte Luthert, aki joggal háborodott fel az akkori katolikus egyházon belül uralkodó korrupció, a világiasság, a pénzsóvárság és a hatalomvágy miatt. A palesztin Munib Junan püspök, az LVSZ elnöke bocsánatot kért, amiért „falakat építettünk magunk körül: fizikai és politikai falakat”.
Svédország az egyik legkevésbé vallásos ország, amit az is jelzett, hogy az istentisztelet alatt mintegy száz diák, fején a pápai süveget utánzó fejfedővel, sört ivott a templom előtt. „Mi, svédek, nem vagyunk vallásosak” – mondta egyikük.
A katolikusok és az evangélikusok között ötven éve kezdődött a teológiai vita, de mindmáig fennmaradt az eukarisztiával kapcsolatos nézetkülönbség. A katolikus-evangélikus vegyes házaspárok számára hivatalosan nem engedélyezett az egymás istentiszteletein való áldozás. Megfigyelők áttörést vártak a látogatástól, de a pápa és Munib Junan által a ceremónia végén által aláírt közös nyilatkozat továbbra is a status quót tükrözi.
A pápa kedden Malmöben a szekuláris Svédország menedékkérők iránti befogadókészségét dicsérte az aprócska helyi katolikus közösség és több ezer néző előtt celebrált miséjén. Az egyházfő Jézus Hegyi beszéde köré építette szentbeszédét, amelyben áldottnak nevezte a svédeket, akik sok európai nemzettel ellentétben több tízezer menedékkérőt fogadtak be. A becslések szerint százötvenezer fős svéd katolikus közösség a bevándorlóknak köszönhetően folyamatosan bővül. A hideg őszi esőben több ezer svéd, latin-amerikai, közel-keleti vagy ázsiai bevándorló várakozott a stadion előtt a pontifex maximusra.
Svédország a világ egyik „leghitetlenebb” országa: egy tavalyi felmérésben tíz svédből nyolc vallotta magát „nem vallásosnak”, vagy „meggyőződéses ateistának”.
