Egymillióan vonultak utcára a rohingják mellett Groznijban

A grozniji megmozdulás részvevői arra szólították fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vesse latba befolyását a mianmari erőszak leállítása érdekében. Videoüzenetében Ramzan Kadirov csecsen vezető a rohingják elleni katonai fellépést a holokauszthoz hasonlította.
"Ha Oroszország támogatni fogja ezeket a sátánokat (a mianmari kormányhadsereget), akik ma bűncselekményeket követnek el, akkor ellene vagyok Oroszország álláspontjának, mert saját megítéléssel, saját állásponttal rendelkezem" - hangoztatta.
Az orosz fegyveres erők a kilencvenes években két háborút vívtak meg Csecsenföldön. Kadirov az apjával, Ahmad Kadirov volt csecsen elnökkel együtt előbb a szakadárok oldalán harcolt, majd átállt Moszkva oldalára.
Vasárnap több tucatnyi muzulmán férfi tüntetett Mianmar moszkvai nagykövetsége előtt. A megmozdulást nem egyeztették előre a hatóságokkal.
Az északnyugat-mianmari Arakán államban múlt héten rohingja lázadók összehangolt támadást indítottak több rendőrőrs és egy katonai támaszpont ellen. Az Arakáni Rohingja Üdvhadsereg (ARSA) nevű lázadó csoport rajtaütései nyomán fegyveres összecsapások törtek ki, s a mianmari hadsereg "tisztogatási műveletbe" kezdett. A harcokban több mint négyszáz ember - zömében rohingja gerilla - vesztette életét. Az ENSZ hétfői jelentése szerint a rohigják közül eddig közel 90 ezren menekültek át Bangladesbe.
Az orosz külügyminisztérium a múlt héten elítélte a rohingja lázadók akcióit. Moszkva fejlődő országokkal kapcsolatos hivatalos állásfoglalásai többnyire abból indulnak ki, hogy a hivatalban lévő kormányoknak joguk van önálló, külföldi beavatkozástól mentes belpolitikát folytatni.

A fiatal Nobel-békedíjas Malala Jusafzai hétfőn bírálta Aung Szan Szú Kjít, az ugyancsak Nobel-békedíjas egykori ellenzéki politikustból lett mianmari vezetőt azért, ahogyan a rohingja moszlim kisebbség tragédiáját kezeli.

"Valahányszor csak nézem a híreket, megszakad a szívem a mianmari rohingja muszlim kisebbség szenvedései láttán" - írta a közel 850 ezer követő által olvasott Twitter-oldalán a pakisztáni lány.
Míg az Arakáni Rohingja Üdvhadsereg (ARSA) azt állítja, hogy a rohingják lábbal tiport jogait védelmezi, Aung Szan Szú Kjí hallgat, pedig a halottak száma már legalább 400. Csupán a sajtószolgálata tesz közzé tíz napja fényképeket a rendvédelmi szervek halálra késelt tagjairól, valamint csípős megjegyzéseket a nemzetközi sajtónak címezve, amelyet azzal vádolnak, hogy nem nevezi rendszeresen "terroristáknak" a rohingja támadókat.
Aung Szan Szú Kjí hétfőn találkozott Retno Marsudi indonéz külügyminiszterrel, akit azért küldtek Mianmarba, hogy próbáljon meg nyomást gyakorolni a vezetésre. A találkozóról csak néhány fotót tettek közzé, szó sem esett a több tízezer menekültről vagy a hadseregnek tulajdonított erőszakcselekményekről.
"Azonnal véget kell vetni az erőszaknak és  a humanitárius válságnak" - hangsúlyozta vasárnap a diplomáciai küldetést bejelentve Joko Widodo indonéz államfő.
A moszlim országok vezetői - élükön Indonéziával - aggódnak a növekvő népharag miatt. Irán külügyminisztere, Mohammad Dzsavád Zaríf szerint "nemzetközi fellépésére van szükség az etnikai tisztogatás megelőzése érdekében". A pakisztáni külügyminisztérium felszólította Mianmart, hogy vizsgálják ki az ENSZ által a legnagyobb üldöztetésnek kitett kisebbségnek minősített rohingják ellen elkövetett kegyetlenkedésekkel kapcsolatos vádakat, az afganisztáni tálibok "népirtást" emlegetnek.