Németország támogatja leginkább a Törökország-ellenes fegyveres csoportokat - jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter kedden Ankarában. Az Európai Unió és tagállamai nagy aggodalommal figyelik a legújabb törökországi fejleményeket - jelentette ki Federica Mogherini. Angela Merkel német kormányfő kancellársága függ az EU-török megállapodás fennmaradásától - mondta Kiszelly Zoltán politológus
A török tárcavezető szerint Németország nem szeretné, ha Törökország fejlődne.
"Ellenünk vannak" - mondta Cavusoglu. A szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet 4 ezer tagját kértük már tőlük, de egyiket sem adták. Ráadásul a PKK Németországban még büntetlenül is tevékenykedhet - tette hozzá.
A német külügyminiszter kedden visszautasította Cavusoglu állításait, mondván, hogy a PKK-hoz hasonló szélsőséges pártok Németországban tiltólistán szerepelnek. "A PKK, ugyanúgy mint a többi török szélsőséges tömörülés, be van tiltva nálunk, és mint terrorszervezet üldözés alatt áll" - hangsúlyozta Frank-Walter Steinmeier. "Ezért nem tudom megérteni a Németországról ma Törökországban elhangzott állításokat. Attól még, hogy ismételgetik őket, nem igazak" - szögezte le a német tárcavezető.
Az EU aggodalommal figyeli a törökországi fejleményeket
Az Európai Unió és tagállamai nagy aggodalommal figyelik a legújabb törökországi fejleményeket - jelentette ki Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője brüsszeli nyilatkozatában kedden.
Mogherini aggasztónak nevezte a halálbüntetés visszaállításának lehetőségét, valamint a véleménynyilvánítás további korlátozását, beleértve a közösségi médiát is.
Kiemelte az újságírók ellen kiadott elfogatóparancsokat, amelyek érintették a Cumhuriyet című török napilap főszerkesztőjét és szerkesztőségének több tagját.
Aggodalmát fejezte ki továbbá amiatt, hogy a török hatóságok őrizetbe vették a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) két társelnökét és 9 parlamenti képviselőjét, mert nem voltak hajlandóak vallomást tenni egy "terrorista propagandához" kapcsolható bűntényről.
Mindezek olyan fejlemények, amelyek gyengítik a jogállamiságot, nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, és nehezítik a parlamentáris demokrácia működését, súlyosbítva a délkeleti területeken kialakult feszültséget is, és növelve a török társadalom megosztottságát - hangsúlyozta a főképviselő.
Aláhúzta ugyanakkor azt is, hogy az EU és tagállamai határozottan elítélik a diyarbakiri terrortámadást, és szolidaritásukat fejezik ki az áldozatoknak és családjaiknak. Kijelentette, az unió egésze határozottan úgy véli, hogy az erőszaknak és a terrortámadásoknak véget kell vetni, a fegyvereket le kell tenni. Az unió Törökország mellett áll a terrorizmus elleni küzdelemben - hangsúlyozta Mogherini.
Kiemelte, az unió és tagországai által terrorszervezetnek minősített szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) elleni fellépés jogszerű, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a fellépés során teljes mértékben tiszteletben kell tartana a demokrácia és az arányosság alapelveit, valamint az emberi jogokat.
A hiteles politikai folyamatokhoz való visszatérés és a politikai párbeszéd elengedhetetlenek a demokrácia gyakorlásához és a régió stabilitásához - tette hozzá.
Mogherini hangsúlyozta: aggodalomra ad okot, hogy a török parlament májusban lehetővé tette számos parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen intézkedéseknek diszkriminációmentesnek kell lenniük, nem képezhetik politikai megfontolás tárgyát, és a mentelmi jog felfüggesztéséről kizárólag egyedi alapon szabad dönteni.
Arra emlékeztetett, hogy az unió és tagállamai elítélték a júliusi, kudarcba fulladt puccskísérletet, elismerve a szükséges válaszlépéseket is, de felszólították Törökországot, hogy mint uniós tagjelölt ország, kötelezettségvállalásaival összhangban garantálja a parlamentáris demokrácia működését, beleértve az emberi jogok védelmét, a jogállamiságot és az alapvető szabadságjog tiszteletben tartását is. Hangsúlyozták azt is, hogy mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz.
Mogherini hozzátette, az Európai Unió és tagállamai továbbra is figyelemmel kísérik a törökországi helyzetet, és készek arra, hogy minden szinten folytassák a politikai párbeszédet.
A Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató PKK-t az Európai Unió is terrorszervezetnek tekinti.
Cavusoglu elmondta: az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet szíriai fellegvárának, Rakkának a felszabadítására irányuló hadművelet kezdetéig még hetek vannak hátra.
Hangsúlyozta: Törökország nem akarja, hogy a szíriai kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű milícia részt vegyen a beavatkozásban. Az Egyesült Államok arról biztosította Ankarát, hogy az YPG csak a város ostrománál harcol majd, nem hatolnak be Rakkába - mondta el a török külügyminiszter. Figyelmeztetett mindazonáltal: Törökország óvintézkedésekre kényszerül, mert szövetségesei, ígéretükkel ellentétben, nem biztosították az YPG visszahúzódását az észak-szíriai Manbídzsból az Eufrátesz folyó keleti partjára.
Ankara az IÁ-hoz hasonló terrorszervezetként tekint az YPG-re. Törökország rossz szemmel nézi a kurd csapatok bármiféle térnyerését határai mentén, mert attól tart, hogy felbátoríthatja a Törökországban élő több milliós kurd kisebbséget. Az YPG mindazonáltal az Egyesült Államok egyik legfőbb partnere az Iszlám Állam elleni küzdelemben.
Cavusoglu szerint Washington fegyvereket szállít az YPG-nek, mégha ezt nem is ismerik el.
Rakka 2014 óta áll az Iszlám Állam ellenőrzése alatt, hasonlóan Moszulhoz, amely a dzsihadisták utolsó bástyája Irakban. Moszul visszafoglalására október 17-én indítottak offenzívát az iraki erők a nemzetközi koalíció légi támogatásával. Az amerikaiak támogatását élvező kurd és arab fegyveres csoportok viszont a múlt hét végén tudatták: megindították az offenzívát Rakka felszabadítására.
Német miniszter: a törökországi politikai üldözöttek menedéket kaphatnak Németországban
Németország menedéket nyújthat a törökországi politikai üldözötteknek - jelezte egy keddi lapinterjúban Michael Roth uniós ügyekért felelős német külügyi államminiszter.
A szociáldemokrata párt (SPD) politikusa a Die Welt című német lapban közölt interjúban kiemelte: minden törökországi rendszerkritikus gondolkodónak tudnia kell, hogy a német kormány szolidaritást vállal velük.
Arra a kérdésre, hogy Németország hajlandó-e befogadni az üldözött törökországi politikusokat, újságírókat és művészeket, azt mondta, hogy a befogadásról ugyan az illetékes hatóságok döntenek, de fontos rögzíteni, hogy "Németország nyitott a világra, és alapvetően nyitott a politikai üldözöttek előtt".
Az üldözöttek kérhetnek menedékjogot, és ez nem csak az újságírókra vonatkozik - mondta Michael Roth.
Az EU-Törökország megállapodással kapcsolatban úgy vélte, hatalmas félreértés alakulhatott ki a török állampolgárok uniós vízumkötelezettségének ügyében, hiszen az EU nem adhat vízummentességet egyfajta ellenszolgáltatásként.
A török külügyminisztérium szerint elfogadhatatlan Federica Mogherininek azon nyilatkozata, amelyben aggodalmát fejezte ki a legújabb törökországi fejlemények miatt - áll a tárca keddi közleményében. Mint írták: az EU még mindig nem adta meg a kellő támogatást Ankarának a július 15-ei katonai puccskísérlet óta. Az unió magatartása előítélettel teli és sajnos továbbra sem érti Törökországnak a terrorizmus elleni harcban tanúsított alaposságát - tették hozzá. Nyomatékosították: az Európai Uniónak látnia kell, hogy a törökországi terrortámadásokat elítélő nyilatkozataikkal nem bújhatnak ki az incidensekben rájuk eső felelősség alól. A török külügyminisztérium kifogásolta, hogy az EU nem szólítja fel nyíltan a Törökországban szakadár felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezetet a fegyverletételre. Nehezményezte azt is, hogy a PKK terroristái - legalábbis Ankara szerint - szabadon mozoghatnak az unióban, amely nem szólal fel a kurd szeparatisták Európában folytatott Törökország-ellenes propagandájával szemben sem. A török külügyi tárca azért is bírálta az EU-t, hogy a PKK kiállítást nyithatott az Európai Parlament épületében. Az Európai Unió elvesztette hitelességét és jó hírnevét a terrorizmus elleni harc tekintetében - fogalmaztak.
A vízumkötelezettség megszüntetéséhez teljesíteni kell a már jóval a menekültügyi megállapodás előtt rögzített feltételeket. A török fél számos feltételt teljesített, néhányat viszont még nem, így nem hajtotta végre a terrorizmus elleni harcról szóló jogszabályok reformját. Nincs vízummentesség, amíg ez a reform nincsen készen - húzta alá a külügyi államminiszter.
A törökországi belpolitikai fejleményekről szólva kiemelte, hogy "semmi köze az európai értékekről, a jogállamiságról, a demokráciáról és a sajtószabadságról alkotott felfogásunkhoz mindannak, ami Törökországban történik". Ezért "válaszunk a török kormánynak kristálytiszta: ez így nem mehet tovább".
Michael Roth elmondta, arra számít, hogy kedvezőtlen kép bontakozik majd ki a török uniós tárgyalási folyamat alakulásáról szóló jelentésben, amelyet szerdán mutat be az Európai Bizottság. A testület "nagyon higgadtan, nagyon világosan és nagyon kritikusan mérleget von mindarról, ami Törökországban rosszul vagy egyáltalán nem halad előre, és sajnos, sok ilyen ügy van" - mondta.
Azonban a csatlakozási tárgyalásokat folytatni kell, mert megszakításuk csak azt eredményezné, hogy "magukra maradnának a nyugatias törökök" - tette hozzá Michael Roth, kiemelve, hogy a török társadalom jelentős része továbbra is európai orientációjú, és sokat remél az EU-tól. "Nem okozhatunk csalódást ezeknek az embereknek, éppen elég nehéz dolguk van Törökországban" - mondta.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke Twitter üzenetében támogatásáról biztosította a török újságírókat és a török sajtószabadság aktivistáit tárgyalásuk megkezdése alkalmával. Emellett az alapvető szabadságjogok teljes betartására szólította fel a török hatóságokat. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Kollégium 2016-2017-es tanévének megnyitóünnepségén Brugge-ben kijelentette, véleménye szerint Törökország egyre jobban eltávolodik Európától. Nem Európa távolodik el Törökországtól - húzta alá. Hozzátette, személyesen Recep Tayyip Erdogan török elnök lesz a felelős, ha Ankara nem tesz eleget az uniós vízummentesség feltételeinek. A vízummentesség feltételei nem enyhülnek akkor sem, ha Törökország nem teljesíti a kritériumokat, beleértve a terrorizmus elleni törvény módosításait. "Minden, amit török hatóságok napjainkban tesznek, arra engednek következtetni, Törökország nem akarja tiszteletben tartani az európai normákat" - fogalmazott. "Szükségünk van Törökországra, de ez nem jelenti azt, hogy feladjuk legfőbb elveinket" - jelentette ki a bizottsági elnök.
Kiszelly: Merkel kancellársága az EU-török megállapodáson is múlik
Angela Merkel német kormányfő kancellársága függ az EU-török megállapodás fennmaradásától, és attól is, hogy az unión belül hány támogatója marad a jelenlegi német bevándorláspolitikának - mondta Kiszelly Zoltán politológus az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.
A szakértő szerint következő hónapokban az várható, hogy Németország igyekszik érvényben tartani az EU-török megállapodást, hogy ne éledjen újra a nyugat-balkáni bevándorlási útvonal. Emellett próbálják majd csökkenteni az Észak-Afrika felől jövő migrációt, mert Afrikából olyanok jönnek, akikre Európában nincs szükség: képzetlenek, akiket csak nagyon magas költséggel lehet átképezni, és olyan munkát végeznek, amelyre itt már van elengedő ember - hangzott el.
Angela Merkel sorsa ezek mellett attól is függ, hogy Európában a fél évben belül következő választások - Olaszországban, Ausztriában, Hollandiában, Franciaországban - hogyan alakulnak, hiszen az unión belül Németország bevándorláspolitikáját már csak három-négy ország támogatja.
Mindezek után következnek még a német belpolitikai szempontok - mondta Kiszelly Zoltán, hozzátéve: fontos lesz a jövő májusi észak-rajna-vesztfáliai tartományi választás - ez az ország legnépesebb tartománya -, amelyet a szeptemberi német szövetségi választás főpróbájának tartanak.
Ám amíg ezek a változások nem fordulnak kedvezőtlen irányba, addig "kitart Merkel kancellár bónusza", a német média és társadalom fő sodrának támogatása - vélekedett a politológus. Ha azonban a változások kedvezőtlenek lesznek, akkor jövő szeptemberre Merkelnek nagyon nehéz lesz megtartania a kancellárságot, hiszen a jelenlegi CSU-CDU nagykoalíció most együtt sem tudna kormányt alakítani.
Cumhuriyet volt főszerkesztője:Lángokban áll az ország
Elkéstek a júliusi sikertelen török puccskísérletet követő tisztogatások elítélésével Európában, így az ország most "lángokban áll" - jelentette ki kedden Can Dündar, a Cumhuriyet című lap egykori főszerkesztője. "Próbáltuk rábírni az európai kormányokat, hogy tegyenek intézkedéseket és szólaljanak fel a törökországi elnyomással szemben, de hallgattak" - mondta Dündar újságírók előtt, miután Párizs díszpolgárává avatták.
"Most azt próbálják mondani, hogy aggódnak, de ezzel már egy kicsit elkéstek, mivel az ország jelenleg lángokban áll" - tette hozzá a július 15-ei törökországi puccskísérlet óta Németországban élő Dündar, aki ellen a Sabah című kormányközeli török lap szerint letartóztatási parancs van érvényben hazájában.
Erdogan egypártrendszert és egy vezéren alapuló rezsimet akar, és a rendkívüli állapotot használja arra, hogy ezt meg is valósíthassa - vélekedett az emigrációban élő újságíró. Ankara az elmúlt napokban élesebb kritikákat kapott, de uniós diplomaták szerint kevés az esélye annak, hogy büntetőintézkedéseket hoznának Törökországgal szemben.
Terrorpropaganda vádjával kezdődött per újságírók ellen Isztambulban
A szakadár Kurdisztáni Munkáspárt terrorszervezet számára folytatott propaganda vádjával állt bíróság elé kedden Isztambulban Erol Önderoglu, a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi civil szervezet törökországi képviselője és Sebnem Korur Fincanci, a török Emberi Jogok Alapítvány (IHV) elnöke, igazságügyi szakértő - írta a Dogan török hírügynökség.
A per két másik vádlottja, Ahmet Aziz Nesin író-újságíró és Inan Kizilkaya, az Özgür Gündem című kurdbarát napilap felelős szerkesztője nem ment el az első ülésre, ezért a tárgyalást elhalasztották. Nesin külföldön tartózkodik. A teremben 15 védőügyvéd volt jelen. A vádlottakra 2 és 14,5 év közötti börtönbüntetést kért az ügyészség. A törvényszék azzal vádolja őket, hogy tavaly májusban részt vettek az Özgür Gündemnek a kurd ügyet érintő egyik szolidaritási kampányában. Az újságot idén augusztus közepén betiltották. Törökországban a július 15-i puccskísérlet után vezettek be rendkívüli állapotot, amelynek keretében a kormány törvényerejű rendeletekkel irányítja az országot. Az ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek szerint a vezetés arra használja fel a helyzetet, hogy leszámoljon mindenkivel, aki az övétől eltérő véleményt hangoztat.
A bíróság épülete előtt egy kisebb csoport tiltakozott. "Töröljék el a rendkívüli állapotot" - szerepelt az egyik transzparensen.
Fincanci a jelenlévőknek elmondta: Törökországban az emberi jogokért vívott harc felett hoznak ítéletet. "Azt kívánjuk, hogy a média szabadon számolhasson be a hírekről, mivel Törökországban egy ideje eltörölték az információhoz való hozzáférés jogát és az emberek nem tudják az igazságot" - mondta. Fincanci elítélte, hogy a török hatóságok már több mint 140 újságírót tartanak fogva és sajtóorgánumok százait zárták be.
Önderoglut, Fincancit és Nesint idén június 20-án helyezték előzetes letartóztatásba. Az eset Törökországban és külföldön is tiltakozási hullámot váltott ki. 10 nap után feltételesen szabadlábra helyezték őket.
Törökország a 151. helyet foglalja el az RSF 180 ország sajtószabadsági szintjét összesítő listáján. Az Európai Unió szerint a török terrorellenes törvény túl tágan értelmezi a terrorista fogalmát, amely sokszor újságírókra, egyetemi tanárokra, üzletemberekre és politikusokra is kiterjed. Törökország még a török állampolgárok schengeni vízummentességéért sem hajlandó enyhíteni a szigort.
