Elismerte Venezuela ideiglenes államfőjeként Juan Guaidót, az ellenzéki többségű törvényhozás elnökét csütörtökön az Európai Parlament.
Orbán Viktor: Magyarország a spanyol álláspontot támogatja Venezuela ügyében
Pablo Casado, a spanyol Néppárt elnöke csütörtök délután telefonon megbeszélést kezdeményezett Orbán Viktor miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével - tájékoztatta Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-t.
A két pártelnök egyeztetésének témája a venezuelai helyzet volt. Az Európai Néppárt tagjaiként az ügyben teljes egyetértés volt köztük - mondta Havasi Bertalan.
Orbán Viktor leszögezte: Magyarország a spanyol Néppárt álláspontját osztja.
Eszerint Nicolas Maduro venezuelai elnöknek azonnal távoznia kell az ország éléről, az európai országoknak pedig el kell ismerniük Juan Guaidó ideiglenes államelnökségét.
A brüsszeli plenáris ülésen nagy többséggel jóváhagyott határozatában a képviselőtestület arra szólította fel az Európai Unió intézményeit és tagállamait, hogy járjanak el hasonlóképpen, s ismerjék el Guaidót a dél-amerikai ország egyetlen legitim elnökeként, amíg ki nem írnak szabad, átlátható és tisztességes választásokat.
Nemzetközi kontaktcsoport felállításáról döntöttek ez EU külügyminiszterei
Nemzetközi kontaktcsoport felállításával akarja segíteni a venezuelai válság megoldását az Európai Unió: ezt Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja jelentette be csütörtök este Bukarestben, az EU külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtónyilatkozatában.
A 90 napos időszakra felállítandó kontaktcsoportban EU-tagállamok és dél-amerikai országok vesznek majd részt, célja pedig az, hogy elősegítse a válság békés és demokratikus megoldását, előrehozott demokratikus, független nemzetközi megfigyelők részvételével lebonyolítandó új elnökválasztás megszervezését, az ehhez szükséges bizalmi légkör megteremtését. A kontaktcsoport első találkozójára várhatóan a jövő héten kerül sor, a testület titkárságát az Európai Unió biztosítja. Az EU mellett annak néhány tagállama - Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Hollandia és az Egyesült Királyság - vesz részt a kontakcsoportban, latin-amerikai részről pedig Ecuador, Costa Rica, Uruguay és Bolívia igazolta vissza részvételi szándékát, de továbbiak csatlakozására számítanak - magyarázta Mogherini.
Kifejtette: az EU külügyminiszterei bukaresti tanácskozásukon is megerősítették azt a korábban is többször hangoztatott álláspontjukat, hogy a tavaly májusi venezuelai elnökválasztás nem volt demokratikus, ezért is döntöttek úgy az uniós országok, hogy nem vesznek részt Nicolás Maduro január 10-én megtartott beiktatásán.
"Egységesen és határozottan kiállunk a venezuelai törvényhozás mellett, amelyet az ország egyedüli legitim képviseleti szerveként ismerünk el, és a lehető leghatározottabb támogatásunkról biztosítjuk a törvényhozás elnökét hivatali kötelezettségeinek ellátásában" - szögezte le az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja.
A külügyminiszteri találkozón további irányzott szankciók bevezetését helyezték kilátásba, nem az ország egésze ellen, mert nem annak nélkülöző lakosságát akarják büntetni, hanem azon vezetők ellen, akik a tüntetőkkel szembeni erőszakért, a demokratikus folyamatok elgáncsolásáért felelősek - mondta Mogherini. Hozzátette: az EU kész növelni a Venezuelába és a környező országokba juttatott - eddig mintegy 50 millió euróra tehető - humanitárius segítséget.
A képviselők üdvözölték, hogy a világ számos demokratikus országa már így döntött az utóbbi napokban.
Az Európai Parlament határozottan elítélte a Nicolás Maduro vezette rezsim által gyakorolt elnyomást és erőszakot, amely már sok emberéletet követelt, valamint szolidaritását fejezte ki Venezuela lakosságával.
A dokumentumban követelték, hogy a hatóságok vessenek véget az emberi jogok megsértésének, és állítsák bíróság elé a felelősöket.
Végezetül az EP megerősítette a venezuelai parlament iránti támogatását, amely - mint közölték - az országban az egyetlen legitim, demokratikusan megválasztott intézmény, és ezért mielőbb helyre kell állítani a jogköreit.
"Európa nem maradhat közömbös, amikor az emberi jogok és a demokrácia védelméről van szó. Európa nem pusztán egy hely, hanem egyúttal egy eszme és egy törekvés is. A venezuelai tüntetők nem európaiak, de ugyanazokért az értékekért harcolnak, mint mi" - hangsúlyozta Esteban González Pons, a néppárti EP-frakció alelnöke.
Caracas uniós nagykövete tiltakozott a döntés ellen, és az Euronews csatornának adott interjújában kijelentette: az Európai parlament nem helyezheti magát az ENSZ Biztonsági Tanácsa fölé". Ezzel arra utalt, hogy a BT-ben nem született Guaidót támogató nyilatkozat Oroszország és Kína múlt heti vétója miatt.
Az Egyesült Államok mellett a latin-amerikai országok többsége is szinte azonnal elismerte a magát múlt héten ideiglenes elnökké nyilvánító Juan Guaidót, de az Európai Unió óvatosabban nyilatkozott eddig.
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, illetve több tagállam, például Németország, Franciaország és Spanyolország nemrég hangsúlyozta: készek elismerni Juan Guadiót, ha napokon belül nem írnak ki választásokat Venezuelában.
Belügyminiszter: Kormányellenes összeesküvést lepleztek le
A venezuelai kormány ellen irányuló összeesküvést lepleztek le - jelentette be Néstor Reverol venezuelai belügyminiszter csütörtökön a Nicolás Maduro elnök és az ellenzék hatalmi harcának közepette.
"Szélsőséges jobboldali körök bérgyilkosokat béreltek volna fel politikai vezetők és katonák meggyilkolására, hogy ezzel káoszt teremtsenek az országban" - mondta Reverol.
Az ügyben több gyanúsítottat őrizetbe vettek, köztük a venezuelai fegyveres erők egyik dezertőrét és két volt tisztjét is.
Maduro és Guaidó is az országban nagy befolyással rendelkező hadsereg kegyeiért küzd, bár eddig a katonai felső vezetés inkább a szocialista elnököt pártfogolta. Sajtójelentések szerint azonban a hadsereg berkein belül már nagyobb a megosztottság. Az utóbbi időben ismételten zendülések voltak, de ezeket a biztonsági erők gyorsan elfojtották.
A hatalmi harc újabb mozzanatáról számolt be Guaidó a nap folyamán. Az ellenzéki vezető szerint rendőrök keresték fel otthonát, s a felesége után érdeklődtek a portásnál.
"Nem fogják tudni megfélemlíteni a családom" - jelentette ki Guaidó, aki feleségével, Fabiana Rosalesszel és kislányával jelent meg újságírók előtt caracasi otthona küszöbén. Hangsúlyozta: "A családot tiszteletben kell tartani".
Carlos Alfredo Pérez Ampueda rendőrfőnök cáfolta Guaidó beszámolóját a történtekről. Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott: téves, hogy rendőrök keresték volna fel a parlamenti képviselő családját.
A venezuelai főügyészség vizsgálatot indított a 35 éves ellenzéki vezető ellen, akinek megtiltották az ország elhagyását és zárolták bankszámláit is.
WSJ: Maduro megbuktatása a Trump-kormányzat első lépése Latin-Amerika átrajzolására
A venezuelai Nicolás Maduro elnök megbuktatás a Trump-kormányzat csupán első lépése Latin-Amerika átrajzolására - írta csütörtöki elemzésében a The Wall Street Journal című lap.
A Trump-adminisztráció távlati célja, hogy nagyobb befolyásra tegyen szert Kubában és megakadályozza Oroszország, Irán és Kína térnyerését a térségben - állítja a lap meg nem nevezett kormányzati tisztségviselők információira alapozva.
Az elemzés kifejti: a jelenlegi amerikai kormányzat tisztségviselőinek nagy része régóta úgy tartja, hogy nem Nicolás Maduro vagy elődje Hugo Chavez jelentett nemzetbiztonsági veszélyt, hanem Kuba. Feltevésük alátámasztásához e tisztségviselők a kubai hírszerzés amerikai tevékenységét idézik, és azokat a kubai erőfeszítéseket említik, amelyek az Amerika-ellenes érzelmek erősítését célozzák Latin-Amerika országaiban.
"A cél az, hogy elvágják a Venezuelát Kubához kötő szálakat és mindkét országban megbuktassák a rezsimet" - fogalmaz a The Wall Street Journal. E megállapítását a lap abból szűrte le, hogy az amerikai kormány érzékelhetően vissza akarja fordítani az előző amerikai elnök, Barack Obama idején az amerikai-kubai viszonyban tapasztalt látványos javulást. Az Obama-kormányzat enyhített a Kuba-ellenes szankciókon és Kuba pedig lehetővé tette amerikai vállalatoknak a kubai beruházásokat - emlékeztet a lap.
Az amerikai kormányzat térséggel kapcsolatos politikájának alakulását - a The Wall Street Journal szerint - az elmúlt két évben a Kubával szemben rendkívül kritikus politikusok egyre nagyobb mértékű előtérbe kerülése jelzi. A lap megemlíti a kiváló venezuelai kapcsolatokkal is rendelkező Marco Rubio republikánus szenátor és Mario Diaz-Balart, szintén republikánus képviselő minden korábbinál nagyobb szerepvállalását, valamint Mauricio Claver-Carone tanácsadó szerepét a nemzetbiztonsági tanácsban. A korábban újságíróként is dolgozó jogász Claver-Carone egész életét a kubai Castro-rendszer megbuktatásának szentelte.
Venezuela és Kuba után az amerikai kormányzat várhatóan Nicaraguát veszi célba - írja a tekintélyes amerikai lap. Emlékeztet rá: a(külügyminisztérium) több alkalommal is figyelmeztetett a közép-amerikai ország egyre inkább önkényuralminak tartott rendszerére, a kormányzati elnyomásra és erőszakra. A lap idézi John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadót is, aki egy tavaly novemberi beszédében így fogalmazott: "az Egyesült Államok figyelemmel kíséri a hármas bukást: Havannában, Caracasban és Managuában". Bolton a három országot "a zsarnokság trojkájának" nevezte és azt mondta, "a trojka össze fog omlani".
Az amerikai kormányzat a beszéd elhangzásának napján léptetett életbe szankciókat Venezuela és Kuba ellen.
A The Wall Street Journal elemzése felhívta a figyelmet a kibontakozó stratégia veszélyeire is. Úgy vélte: nagy kockázatokkal jár, ha Venezuelában Juan Guaidónak nem sikerül átvennie a hatalmas Nicolás Madurótól és Washingtonnak nem sikerül elvágnia a Caracast és Havannát összekötő szálakat. A válság mélyülhet és ebbe az Egyesült Államok is "beragadhat" - állapította meg az elemzés. A kudarc megerősítheti a térségben Oroszország, Irán és Kína szerepét - olvasható az elemzésben.
