Külföld
Ausztria ismét bekeményít
Dalai láma: Németország nem válhat arab országgá
Tibet száműzetésben élő vallási vezetője hozzátette: azonban „időközben túl sokan lettek”, és „Európa, például Németország nem válhat arab országgá”, hiszen „Németország Németország” - tette hozzá nevetve, írt a FAZ. A menekültek már olyan sokan vannak, hogy nehéz a segítség gyakorlati kivitelezése, és „erkölcsi értelemben is úgy gondolom, hogy ezeket a menekülteket csak átmenetileg kellene befogadni”. Azt a célt kell kitűzni, hogy térjenek vissza, és segítsenek hazájuk újjáépítésében - mondta a dalai láma.
Tegnap hatályba lépett Ausztriában az április végén elfogadott szigorított menekültügyi törvény, amely szerint szükségállapotot is hirdethetnek az országban, ha a menekültek nagy száma miatt veszélybe kerülne a közrend és a belbiztonság. Amennyiben kihirdetnék a „vészhelyzetet”, még a menekültstátusért folyamodókat sem fogadnák az országban, csak a családegyesítésben érintettek, a kíséret nélkül utazó kiskorúak, valamint a kisgyermekes anyák léphetnék át az osztrák határt. A vészhelyzetet hat hónapra lehet elrendelni, és két évre meghosszabbítható. A törvénymódosítás tartalmazza a határozott idejű menekültstátus bevezetését is, s három év után felülvizsgálnák, hogy fennáll-e még a menekültstátusra jogosító körülmény.
Angela Merkel német kancellár a Bunte című német magazinnak adott interjújában megismételte, helyes döntés volt a Magyarországon rekedt menekültek beengedése Németországba 2015 szeptemberében. Hozzátette, hogy visszatekintve látható, a menekültválság valamennyi uniós tagország mulasztásának következménye. Mint mondta, „Európában egész biztosan túl későn vettük észre, hogy annyira elviselhetetlenné vált a helyzet” a menekültek hazájában
Taavi Roivas észt miniszterelnök Varsóban arról beszélt, hogy bár Észtország szolidaritást tanúsít az európai migrációs válságban, de a téma megosztja az Európai Uniót, az állandó menekültelosztási mechanizmus alááshatja a közösség egységét. „Arra kell összpontosítani, hogy a Törökországgal kötött szerződés és más, már meglévő megállapodások érvényesüljenek” - mondta Roivas.
Tegnap hatályba lépett Ausztriában az április végén elfogadott szigorított menekültügyi törvény, amely szerint szükségállapotot is hirdethetnek az országban, ha a menekültek nagy száma miatt veszélybe kerülne a közrend és a belbiztonság. Amennyiben kihirdetnék a „vészhelyzetet”, még a menekültstátusért folyamodókat sem fogadnák az országban, csak a családegyesítésben érintettek, a kíséret nélkül utazó kiskorúak, valamint a kisgyermekes anyák léphetnék át az osztrák határt. A vészhelyzetet hat hónapra lehet elrendelni, és két évre meghosszabbítható. A törvénymódosítás tartalmazza a határozott idejű menekültstátus bevezetését is, s három év után felülvizsgálnák, hogy fennáll-e még a menekültstátusra jogosító körülmény.
Angela Merkel német kancellár a Bunte című német magazinnak adott interjújában megismételte, helyes döntés volt a Magyarországon rekedt menekültek beengedése Németországba 2015 szeptemberében. Hozzátette, hogy visszatekintve látható, a menekültválság valamennyi uniós tagország mulasztásának következménye. Mint mondta, „Európában egész biztosan túl későn vettük észre, hogy annyira elviselhetetlenné vált a helyzet” a menekültek hazájában
Taavi Roivas észt miniszterelnök Varsóban arról beszélt, hogy bár Észtország szolidaritást tanúsít az európai migrációs válságban, de a téma megosztja az Európai Uniót, az állandó menekültelosztási mechanizmus alááshatja a közösség egységét. „Arra kell összpontosítani, hogy a Törökországgal kötött szerződés és más, már meglévő megállapodások érvényesüljenek” - mondta Roivas.