Kedden kerül az Európai Parlament elé a Sargentini-jelentés, a képviselők pedig szerdán dönthetnek a dokumentumról, valamint az abban javasolt 7. cikkely szerinti jogállamisági eljárás elindításáról. Orbán Viktor miniszterelnök hét percben védheti meg, az újabb támadásnak kitett Magyarországot. A holland zöldpárti képviselő által jegyzett dokumentum elfogultsága egyértelmű, hiszen Sargentini a jelentés összeállításakor túlnyomó részt a kormánnyal szemben kritikus szervezetek és sajtótermékek véleményét vette figyelembe.
A hazugságokból összetákolt jelentés mögött álló ok nyilvánvaló, mégpedig, hogy: Magyarországnak saját, határozott migrációs politikája van; hogy nem hajlandó magára kényszeríteni a nyugat-európai migránspárti politikát; hogy Magyarország kiáll a nemzeti értékek és a határok védelme mellett, és nem lesz egy újabb Soros-báb.
De még csalással is képesek támogatni az összetákolt jelentést
A Magyarország megbüntetésére megvadult liberálisok, hetek óta arra készülnek, hogy az Európai Unió működési szabályai ellenére, ne vegyék figyelembe a tartózkodó szavazatokat, hogy így kevesebb támogató szavazattal is kétharmados többséget szerezzenek.
A parlament eljárási szabályzata szerint megállapításához csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a Szerződések különleges többséget írnak elő.” Tehát pont olyan esetekben, mint a a jogállamisági eljárás. De hiába a jogi szabályzat, a bevándorlás-pártiaknak semmi sem szent, hogy elérjék a céljukat, hogy megbüntessék Magyarországot az keresztény és nemzeti értékek védelme miatt.
Nincs túl sok esélye Soroséknak,
ugyanis még a négyötöd sem elég az elfogadáshoz. Az Európai Tanácsnak egyhangúlag kell kimondania „az alapértékek tartós és súlyos megsértését”. Lengyelország pedig már biztosította, hogy blokkoló szavazattal fog majd kiállni Magyarország mellett.
Soros szövetségei nagy számban vannak jelen a EU intézményeiben
A Sargentini-jelentést is létrehozó Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága, azaz a LIBE-bizottságának 54 képviselője szerepel Sorosék listáján megbízható szövetségesként, valamint 226 politikust tart a zsebében Soros György az Ep-ből, így nagy számban lesznek jelen Magyarország ellensége is.
Sargentini szinte csak balliberális és Soroshoz köthető szervezeteket kérdezett meg
Bár csütörtökön Brüsszelben Judith Sargentini azt állította, hogy a magyarországi jogállamiság helyzetéről szóló különjelentés elkészítéséhez független szervezetek véleményét kérte ki, a valóság ezzel szemben az, hogy az általa megkérdezettek között erős túlsúlyban vannak az Orbán-kormánnyal szemben kritikus – és gyakran George Soroshoz köthető – sajtótermékek, politikai elemző cégek és civilnek mondott szervezetek.
Az interneten bárki számára elérhető a holland zöldpárti politikus által jegyzett dokumentum angol és magyar nyelvű változata, benne azoknak a szervezeteknek a listájával, melyektől a képviselő álláspontja kialakításához „észrevételeket kapott”.
Ebből világosan látható, hogy összesen négy magyar kormányszervet és egy kormánypárti think tanket kérdezett meg, viszont huszonkilenc egyértelműen kormánykritikus civil és jogvédő szervezet, tíz nemzetközi szerv és európai uniós intézmény és öt egyetem véleményét kérte ki Sargentini.
A képviselő munkája során egyetlen kormánypárti médiummal sem vette fel a kapcsolatot, kizárólag ellenzéki sajtótermékek véleményére volt kíváncsi – derül ki az Origo elemzéséből.
Média
A megkérdezett médiumok között szerepel az Átlátszó neve, amely saját honlapján is közzétette, hogy tavalyi bevételeinek közel felét – egészen pontosan 43 százalékát - Soros Nyílt Társadalom Alapítványától (OSF) kapja.
Megtaláljuk a dokumentumban a 444 nevét is, az ő kiadójuk pedig az a Magyar Jeti Zrt., melynek vezetőségében a cégadatbázis szerint Soros két régi embere, Marie Nemcova és Valér Kot is megtalálható. Nemcova korábban a prágai programigazgatója volt, Kot pedig az amerikai milliárdos médiafejlesztési alapjának internetes tanácsadó részlegét vezeti. A spekuláns emellett pénzzel is segítette a portál működését, 2014-ben 11 millió forintot kaptak, melyből „civil újságírás” címszóval a 106 választókerületben az ellenzéket támogatták.
A két Soros-kötődésű oldal mellett Sargentini az azóta már megszűnt Népszabadság véleményét sem mulasztotta el kikérni. A balliberális lap köztudottan elfogult volt a kormánnyal szemben, ráadásul függetlennek is nehéz nevezni, hiszen az MSZP 2015-ig pártalapítványán, a Szabad Sajtó Alapítványon keresztül résztulajdonnal és jelentős befolyással rendelkezett az újság fölött.
Sargentini a média világából kilépve sem tudott elrugaszkodni Soros-hálózatától: az egyetemek közül természetesen megkérdezte a milliárdos üzletember által alapított Central European University-t (CEU) is. 2007 októberéig Soros az intézmény kuratóriumának elnöke is volt, jelenleg pedig a CEU örökös kurátora, és a kuratórium tiszteletbeli elnöke.
Politikai elemző intézetek
A holland képviselő a politikai elemző cégek terén is gyakorlatilag csak a balliberális oldalról válogatott. A listán szerepel az MDF balratolódásában kulcsszerepet játszó Szabados Krisztián által 2001-ben alapított Political Capital (PC), amely 2015-ben körülbelül 60 millió forintot kapott a Nyílt Társadalom Alapítványtól, és honlapján is támogatói közt tünteti fel Soros alapítványát.
A Political Capital szakmai partnereit megnézve még egyértelműbbéé válnak összefonódásai a Soros-hálózattal: együttműködnek többek közt a már említett Átlátszóval, az Eötvös Károly Intézettel, a Magyar Helsinki Bizottsággal vagy a Transparency International Magyarországgal is
Sargentini a Mérték Médiaelemző Műhelytől is segítséget kért a jelentés összeállításához. A műhely jogi elemzéseket végez, monitorozza a médiahatóság tevékenységét, hatásvizsgálatokat folytat. Vezetőjük az a Polyák Gábor, aki tavaly decemberi LIBE-meghallgatáson Magyarország és az országot képviselő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ellen foglalt állást. A Mérték Médiaelemző Műhely fő támogatója szintén a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány, állandó külsős szakértőjük az Átlátszó főszerkesztő-helyettese, Mong Attila, tanácsadóik közt megtaláljuk köztük az ex-SZDSZ-es Haraszti Miklóst, illetve az Átlátszót vezető Bodoky Tamást is.
„Civil” szervezetek
Sargentini a civil szféra szereplőinek véleményére is kíváncsi volt. Apró bökkenő, hogy az általa megkérdezett szervezetek szinte kivétel nélkül a George Soros által támogatott alakulatok köréből kerültek ki.
Köztük van a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), melynek különböző programjait az évek során 280 millió forinttal támogatta a Nyílt Társadalom Alapítvány. A listán szerepel a TASZ európai „testvérszervezetének” is nevezhető Európai Szövetség a Szabadságjogokért (ESZSZ) Vezetőjük a TASZ korábbi első embere, Dénes Balázs, aki tavaly az Indexnek nyilatkozva elmondta, a szervezetet Soros embereinek kezdeményezésére alapították: „Négy évvel ezelőtt találtuk ki az OSF első elnökével, Aryeh Neierrel, aki a Human Rights Watch alapítója, és az ACLU igazgatója volt tíz évig. Ő mindig is szeretett volna egy ilyen európai jogvédő szervezetet”
Nem meglepő, hogy megkérdezettek közt ott találjuk a Magyar Helsinki Bizottságot is. Róluk saját pénzügyi beszámolójuk nyomán tudható, hogy 2016-ban 170,8 millió dollárt kaptak működési támogatás címén az amerikai milliárdostól, költségvetésük mintegy 30 százalékát Sorosék fizették.
Nem maradhatott ki Sargentini informáciforrásainak köréből az egyik legismertebb hazai Soros-szervezet, a Transparency International sem, az ő finanszírozásukból is kivette a részét a spekuláns: 2016-ban 32 400 000 forintot utalt nekik.
Az eddig is egyértelmű összefonódásokra egy egészen komikus példát is találunk, hiszen Sargentini kikérte az Open Society European Policy Institute-nak (OSEPI) és az Open Society Institute, Roma Kezdeményezések Irodájának a véleményét, amely szervezetek konkrétan Soros György alapítványának a részei. Az OSEPI egyrészről brüsszeli szócsőként funkcionál Soros György alapítványai számára, másrészről integrátorként is fellép, a Brüsszelben működő NGO-k tevékenységét koordinálva. Az Open Society Institute, Roma Kezdeményezések Irodájának konkrétan az OSF egyik szerve. A Sorosleaks dokumentumokból kiderült, hogy a 2014-es EP-kampányban is szerepet vállalt több más szervezetrésszel együttműködve.
EP: a tartózkodás nem fog leadott szavazatnak számítani a voksoláson
A tartózkodás nem fog leadott szavazatnak számítani a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentés európai parlamenti (EP-) voksolásán - döntött hétfőn a képviselőtestület jogi szolgálata a parlament egyik szóvivőjének tájékoztatása szerint.
Az EP plenáris ülése szerda délben szavaz a zöldpárti Judith Sargentini által összeállított jelentésről, amely szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti, gyakran atomfegyverként is emlegetett eljárás megindítását.
A dokumentum elfogadáshoz a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) van szükség. Ugyanakkor már a múlt héten vita alakult ki arról, hogy a tartózkodás nem szavazatnak, vagy egyáltalán szavazatnak számít-e, ezért az EP házbizottságaként működő testület kikérte a jogi szolgálat véleményét.
Sajtótájékoztatóján Jaume Duch Guillot, az EP egyik szóvivője hétfő délután újságírói kérdésre megerősítette, hogy a szokásos eljárásrend szerint fognak eljárni, azaz a tartózkodás ezúttal sem fog leadott szavazatnak számítani.
A sajtóban korábban olyan vélemények is felmerültek, amelyek szerint az sem világos, hogy egy szavazás lesz-e szerdán vagy külön fognak voksolni a jelentésről és külön annak konklúziójáról, a jogállamisági eljárás kezdeményezéséről. Ennek kapcsán a szóvivő leszögezte: egyetlen voksolásra fog sor kerülni.
Szakértők szerint a hétfői állásfoglalás nyomán nőtt az esélye a jelentés jóváhagyásának. Sargentini eközben bejelentette: jövőre nem jelölti magát újra az Európai Parlament képviselőjének. "Elegem van az eredmény nélküli vitákból" - mondta.
A jogállamisági eljárás megindításának szakértők szerint ebben a fázisban inkább politikai, mintsem jogi jelentősége lenne. Ha az EP elfogadja, akkor a tagállami kormányokat tömörítő tanács négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy az országban csorbulnak az Európai Unió alapértékei.
A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén - végső soron akár az érintett állam szavazati jogának a felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.
Ezt megelőzően még nem volt példa arra, hogy az Európai Parlament bármely tagország ellen kezdeményezze az eljárás megindítását. Lengyelország ellen a múlt év vége óta folyik a hetes cikk szerinti eljárás, azt azonban az Európai Bizottság kezdeményezte.
Sargentitni kilép az Európai Parlamentből a magyar szavazás után
Sargentini egy holland lapnak árulta el, hogy az általa készített vádirat alapján megkezdődő vita után távozik az Európai Parlamentből.
A holnap megkezdődő vitára és azt követő nap, azaz szerdán a vitán a bevándorláspárti és a migráció ellenes politikai blokkok nagy erőkkel készülnek. Ahogy Sargentini is belátta, a parlamenti matematika szerint szoros eredmény várható a holnaputáni voksoláson, így nem is olyan meglepő, hogy csaláshoz próbáltak folyamodni, aminek kérvényezését az EP el is utasította.
Nyilvánvaló, hogy Magyarországgal példát akarnak mutatni egész Európának. A brüsszeli bevándorlás párti balliberálisok azt üzenik a jelentéssel valójában, hogy mindenkinek fejet kell hajtania az ő akartuk szerint, még akkor is, ha a nemzet jövője is a tét. Magyarország ezt nem tette meg, kiállt a saját értékeinek védelme mellett, példát mutatva a többi Európai országnak is. És ma kezdődik Soros embereinek bosszú-hadjárata.
Mire a zöld párti holland politikus egy meglepő bejelentést tett Twitter oldalán egy nappal a nevéhez kötődő dokumentum vitája előtt váratlanul kijelentette, hogy nem vállalja a következő ciklust az Európai Parlamentben. Amikor egy holland lap megkérdezte tőle, hogy mit fog csinálni ezután, röviden ennyit felelt: „Nem tudom” (…).
A felmerülő kérdés pedig a következő: vajon mennyire csupán egy politikai trükk, egy nappal az általa megírt dokumentum vitája előtt egy ilyen bejelentést írni?
