Megerősítette a román szenátus azt sürgősségi kormányrendeletet, amellyel a bukaresti kormány hatálytalanította a büntető törvénykönyv (Btk.) és perrendtartás módosításáról szóló előző, országos tiltakozási hullámot kiváltó sürgősségi rendeletét.
A román alkotmány szerint a kormány kivételes esetekben avatkozhat be a törvényalkotásba azonnal hatályba lépő sürgősségi rendeletekkel, amelyeket a későbbiekben a parlamentnek is meg kell vitatnia: megerősítheti, módosíthatja vagy elvetheti őket.
Az ellenzéki pártok azt kérték, hogy a törvényhozás "csomagban" szavazzon mindkét sürgősségi rendeletről, mert szerintük félő, hogy egy, a 14-es sorszámú rendelet elleni sikeres alkotmányossági óvás mégis hatályba léptetheti a közfelháborodást kiváltó előző, 13-as kormányrendelet, de a kormányoldal leszavazta ezt a javaslatot.
A román ellenzéki sajtó napok óta arról cikkezik Romániában, hogy nem múlt el a 13-as kormányrendelet "felélesztésének veszélye", ha az azt hatályon kívül helyező 14-es rendelet megerősítési folyamata valami miatt - például egy alkotmányossági óvás miatt - elbukik.
A szociálliberális kormánytöbbség a keddi vita során azzal érvelt, hogy a parlamentnek nincs oka törvénnyel elvetnie a 13-as rendeletet, hiszen azt már hatálytalanította a 14-es rendelet. Ehelyett a kormányoldal a vitatott 13-as rendelet parlamenti vitáját akarja arra használni, hogy - az eredeti rendelet szövegét módosítva - beépítse a büntetőjogba az összes olyan intézkedést, amely az alkotmánybírósági határozatok miatt vált szükségessé.
Miután a két rendelet összekapcsolását, illetve a mindkét jogszabály elnapolását célzó ellenzéki javaslatok elbuktak, a szenátus egyhangúlag fogadta el a 14-es kormányrendelet megerősítéséről szóló törvénytervezetet, amely várhatóan jövő héten a képviselőházban is napirendre kerül.
A kormány vitatott sürgősségi rendelete arra hivatkozva enyhített a Btk. korrupcióellenes szigorán, hogy a büntetőjog több cikkelye alkotmányellenesnek bizonyult, és ezeket ki kell javítani. Az ellenzék szerint azonban a kormány olyan rendelkezéseket is "becsempészett" a vitatott rendeletbe, amelyeket semmilyen alkotmánybírósági határozat nem tett szükségessé, viszont akadályozzák a korrupcióval vádolt politikusok felelősségre vonását. Ez utóbbi értelmezésnek hitelt adva Romániában két hete tüntetők tízezrei követelik a kormány távozását. A korrupcióellenes jelszavakat hangoztató tüntetők bizalmi válságra hivatkoznak, ugyanis attól tartanak, hogy a kormányoldal más módszerekkel is megpróbálja majd életbe léptetni a "korruptokat védő" intézkedéseit, amelyek most a közfelháborodás miatt meghiúsultak.
Felmentő bírósági ítéletek születtek a hivatali visszaélést pontosító döntés nyomán
Megszülettek az első olyan felmentő, illetve jogerős ítéleteket eltörlő bírósági döntések Romániában, amelyeket a hivatali visszaélés bűncselekményét pontosító tavalyi alkotmánybírósági döntés alapján hoztak meg a bíróságok. Kedden a kolozsvári ítélőtábla felmentett négy olyan személyt, akik az Electrica Nord Transilvania állami áramszolgáltató vállalatnál dolgoztak, és hivatali visszaélés vádja miatt állította bíróság elé őket a korrupcióellenes ügyészség 2009-ben. A Mediafax hírügynökség felidézi, hogy első fokon a kolozsvári törvényszék börtönbüntetésre ítélte, s most másodfokon az ítélőtábla felmentette őket.
Lucian Marian, az ítélőtábla szóvivője megerősítette, hogy a verdiktet a román alkotmánybíróság tavalyi pontosító döntésével összhangban hozták meg. Ez utóbbi úgy rendelkezik, hogy a hivatali visszaélés csak akkor büntethető, ha a vádlott egy törvényt vagy sürgősségi kormányrendeletet, vagyis elsődleges jogszabályt sértett meg. A hivatali visszaélés viszont már nem minősül bűncselekménynek, ha a vádlott egy másodlagos jogszabályt (például kormányhatározatot, miniszteri vagy önkormányzati rendeletet) sértett meg.
A mostani bírósági ítéletek annak a politikai vitának a kellős közepén születtek meg, amely a bukaresti kormánynak a büntető törvénykönyv és a büntető perrendtartás bizonyos cikkelyeit enyhítő, időközben hatálytalanított sürgősségi kormányrendeletéről zajlik.
Liviu Dragnea, a román kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kedden úgy nyilatkozott: a mostani bírósági ítéletek is mutatják, hogy a kormánynak igaza volt, amikor kezdeményezte a Btk. és a perrendtartás módosítását, hiszen ennek fő indítéka a bírósági joggyakorlat egységesítése volt. Ugyanakkor a kormánnyal szemben kritikus elemzők szerint a felmentő bírósági döntések éppen azt igazolják, hogy a bíróságoknak nem volt szükségük a kormány beavatkozására, hiszen maguk is megértették az alkotmánybíróság tavalyi pontosító döntését, és azzal összhangban alkalmazták a Btk.-nak a hivatali visszaélést szabályozó cikkelyét.
