Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Lengyelország belügyeibe történő beavatkozásával megsértette az európai uniós jogot - vélekedett a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt két vezető politikusa is pénteken.
Mariusz Blaszczak belügyminiszter a közszolgálati televízióban kommentálta Tusk csütörtök esti felhívását, amelyben az ET elnöke sürgős találkozót javasolt Andrzej Duda lengyel elnökkel a lengyel igazságügyi reform megvitatására.
A belügyminiszter szerint Tusk e nyilatkozatával túllépte hatáskörét.
"Ez újabb bizonyíték arra, hogy igazunk volt, amikor azt mondtuk, Donald Tusk nem alkalmas a tisztségére" - hangoztatta Blaszczak, utalva a lengyel konzervatív kormánypárt korábbi kísérletére, hogy megakadályozza Tusk újraválasztását.
A belügyminiszter azt is megemlítette, hogy Tusk volt lengyel kormányfőként "nem emel szót a Lengyelország számára fontos ügyekben, és amikor mégis, akkor azt úgy teszi, hogy az ellentétes legyen a lengyel érdekekkel".
Ryszard Czarnecki, az Európai Parlament lengyel alelnöke szintén az uniós jog megsértésével vádolta Tuskot. Az EU joga "tiltja az uniós intézményrendszerben magas rangot betöltő tisztségviselőknek, hogy az egyes tagállamok belügyeit kommentálják" - mondta az ugyancsak a PiS soraiba tartozó politikus, akinek szavait a Gazeta Polska Codziennie című lengyel konzervatív lap idézte.
Tusk csütörtöki nyilatkozatában azt hangoztatta, a lengyel államfővel közös feladatuk megakadályozni, hogy Lengyelország Európa perifériájára szoruljon. Véleménye szerint a varsói kormány által elfogadott, az igazságszolgáltatást érintő törvények és törvénymódosítások visszalépést jelentenek, és ellentmondanak az európai értékeknek. Kijelentette: olyan megoldást kell találni, amely elfogadható a lengyel nyilvánosság számára, parlamenti többséget szerez, megnyeri az ellenzéket, és megfelel az Európai Uniónak is.
A PiS által kezdeményezett igazságügyi reform keretében a lengyel parlament módosította az országos igazságszolgáltatási tanácsról (KRS), illetve a bíróságok szervezetéről szóló törvényt.
A KRS fő feladata a bíróságok és a bírák függetlenségének őrzése. A 25 fős testületnek 15 bíró tagja van, akiket a különböző bíróságok (legfelsőbb bíróság, fellebbviteli, közigazgatási, körzeti és katonai bíróságok) tagjai közül választanak meg. A törvénymódosítás előirányozza a testületben lévő 15 jelenlegi bíró mandátumának megszűnését, utódaikat a szejm (alsóház) választaná meg háromötödös többséggel, nem pedig a szakmai szervezetek, mint eddig. Andrzej Duda államfő a törvényt még nem írta alá.
A bíróságok szervezetéről szóló törvénymódosítás megváltoztatja a bíróságok elnökei kinevezésének és visszahívásának eddigi gyakorlatát úgy, hogy ebbe nagyobb beleszólása lesz az igazságügyi miniszternek, emellett a jövőben az egyes pereket vezető bírákat nem kinevezés, hanem sorsolás útján fogják kijelölni. Az államfő még ezt a törvényt sem írta alá.
A legfelsőbb bíróságról (SN) szóló új törvényt a szejm elfogadta, a szenátus még tárgyalja. A jogszabály az eddigi négy mellett három új kamarát hozna létre, megváltoztatná a bírák kinevezésének rendjét, és nyugdíjazná a jelenlegi bírákat - azok kivételével, akiket az államfő kivonna ennek hatálya alól. Az új bírákat az eddigi gyakorlatnak megfelelően az államfő nevezi ki a KRS javaslatára.
Az Európai Bizottság szerdán az igazságügyi reform felfüggesztésére szólította fel a lengyel kormányt, súlyos aggodalmának adva hangot amiatt, hogy a tervezett változtatások alááshatják a bírói függetlenséget Lengyelországban.
