Az előzetes eredmények szerint a voksoló katalánok mintegy 90 százaléka szavazott a függetlenségre a spanyol kormány által illegálisnak mondott vasárnapi referendumon - jelentette be Jordi Turull katalán kormányszóvivő hétfőn Barcelonában. Az Európai Bizottság közleménye szerint a szavazás a spanyol alkotmány értelmében érvénytelen - ha érvényes lenne, az egyúttal Katalónia kiválását is jelentené az Európai Unióból.
A katalán elnök a spanyol rendőri erők kivonását követeli Katalóniából
A népszavazás miatt átvezényelt spanyol rendőrök és csendőrök kivonását követeli Katalóniából a katalán elnök.
Carles Puigdemont a katalán kormány hétfői ülését követő nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentette: bizottságot hoznak létre, hogy kivizsgálják a vasárnapi erőszakos cselekményeket, amelyeket egyúttal az alapvető emberi jogok megsértésének minősített.
A bizottságban a független szakértők és a kormány jogászai kapnak majd helyet - tette hozzá.
A politikus kitért rá, hogy gyakorlatilag a spanyol és katalán kormánynak "semmilyen" kapcsolata nincs, és nemzetközi közvetítést sürgetett.
Véleménye szerint az Európai Uniónak kellene "pártfogolni" ezt a folyamatot, mint mondta, az EU nem nézhet félre azzal kapcsolatban, hogy mi történik a területén.
Carles Puigdemont beszélt arról, hogy nem akar "traumatikus szakítást" Spanyolországgal, és hétfőn nem lesznek még meg a végleges hivatalos adatok, de ha azok megérkeznek érvényesíteni kell a népszavazási törvényt. (A jogszabály 48 órát ad a katalán parlamentnek a függetlenség kinyilvánítására. A spanyol alkotmány ezt is felfüggesztette).
Tüntetések a rendőri erőszak ellen
Piqué, Guardiola és a Barca elnöke is megszólalt a népszavazás kapcsán
Gerard Piqué, a Barcelona labdarúgója szerint szégyenletes események történtek a vasárnapi népszavazáson. "Profi labdarúgóként ez volt pályafutásom legrosszabb tapasztalata" - utalt a Las Palmas elleni zárt kapus találkozóra Piqué, aki a 3-0-ra megnyert bajnokit követően könnyezve nyilatkozott az újságíróknak."Kemény nap volt. Én mindig katalánnak éreztem magam, de még soha nem voltam olyan büszke Katalóniára, mint most" - árulta el a védő, aki a csapat egyik legelismertebb játékosaként korábban már több fórumon kiállt Katalónia függetlenségéért, és a vasárnapi népszavazáson történt eseményeket "szégyenletesnek" nevezte.
"A Las Palmas elleni bajnokit egyáltalán le sem kellett volna játszani" - mondta Josep Guardiola, a Manchester City jelenlegi, a Barcelona volt vezetőedzője, aki katalánként szintén az egyik szimbolikus alakja az önállósodási törekvésnek. "A képek nem hamisak, valóban voltak olyanok, akik szavazni akartak, és erőszakos támadás érte őket" - tette hozzá a szakember.
A Barcelona vasárnap délután adott tájékoztatást arról, hogy a városban történt atrocitások miatt zárt ajtók mögött fogadja a Las Palmast. "Egész nap próbáltuk elhalasztatni a találkozót, de nem volt lehetséges" - mondta Josep Bartomeu barcelonai klubelnök. Hozzátette: a spanyol liga nem adta hozzájárulását a halasztáshoz, ők pedig nem akarták megkockáztatni, hogy az ellenfél utólag játék nélkül kapja meg a mérkőzés három pontját. "A zárt kapus meccsel az egész világ figyelmét felhívtuk arra, hogy nem értünk egyet azzal, ami Katalóniában történt" - nyilatkozta Bartomeu, aki szerint nem kellett volna meghozniuk a döntést, ha "a rendőrség garantálta volna a szurkolók biztonságát a Camp Nouban".
A spanyol liga képviselői ezzel szemben azt mondták, hogy ők is kapcsolatba léptek a barcelonai hatóságokkal, és nem volt biztonsági oka annak, hogy a bajnokit elhalasszák.
A vasárnapi ellenfél, a Las Palmas játékosai mezükön spanyol zászlót viseltek, amellyel az egységes Spanyolországot támogatták. A kanári-szigeteki klub közleményében kifejtette: földrajzilag ugyan messze vannak az ország szárazföldi részétől, de soha a legkisebb kísértést sem érezték arra, hogy függetlenek legyenek.
A madridi Santiago Bernabéu Stadionban a Real Madrid a barcelonai Espanyolt fogadta, a hazai drukkerek spanyol zászlóra utaló festett lapokat mutattak fel a kis létszámú vendégszurkolóknak, akik erre katalán zászlót lengettek.
A katalán szövetség vasárnap az összes, általa rendezett mérkőzést elhalasztotta, többségében korosztályos összecsapásokat, valamint alsóbb osztályú amatőr találkozókat.
A rendőri erőszak ellen tiltakozva vonultak utcára az emberek szerte Katalóniában hétfőn, egy nappal a spanyol alkotmánybíróság által felfüggesztett önrendelkezési népszavazást követően, amely a rendőrök és a szavazók közötti összecsapásba torkollott.
A katalán kormány épülete előtt délben több százan voltak, és tapssal fogadták a helyi elnököt és kabinetjének tagjait. "Függetlenség", "Egyoldalú nyilatkozat" - kiabálták, utóbbival a Spanyolországtól elszakadást követelve. Az eseményen megjelent Ada Colau, Barcalona polgármestere, aki a néhány perces csendes tiltakozást követően újságíróknak elmondta: a városi önkormányzat feljelentést tesz az állampolgárok elleni rendőri intézkedések miatt. Barcelonában az egyetem előtti téren több ezer diák tiltakozott, és így tettek sokan mások is több katalán város és település önkormányzata előtt.
Kiábrándultságról és a demokráciát ért hatalmas pusztításról ír a spanyol sajtó
A újságok címlapjaikon kivétel nélkül a szembenállásról, erőszakos eseményekről készült képekkel jelentek meg.
"Kiábrándultság. Nem hisszük, hogy lenne megfelelőbb szó a katalán társadalom nagyobb része lelkiállapotának leírására ezekben a percekben" - fogalmazott szerkesztőségi véleménycikkében a La Vanguardia című katalán országos napilap, amely szerint "nehezen kitörölhető" nyomot fognak hagyni a feszültséggel teli - a világot bejáró - jelenetek.
Az újság úgy vélte: a katalán vezetőknek soha nem kellett volna erőltetni az egyoldalú utat, a spanyol kormánynak viszont erőltetni kellett volna a párbeszédet, amely lehetővé tette volna az új konszenzust Katalóniával. "Tegnap nem volt méltó referendum Katalóniában, és ezt el kellett volna ismerniük a függetlenségi pártoknak" - írta, hangsúlyozva, hogy erős szakadást lát a katalán társadalomban, amely nagyon mély, a helyzet pedig nagyon súlyos.
A La Vanguardia megállapította: senki sem lehet büszke, nem döngetheti a mellét, és nem beszélhet elégedetten, és senki nem lehet győztes. Majd azzal folytatta, hogy ugyanakkor nem lehet az önsajnálat csapdájában maradni, és azonnal el kell indulni a tárgyalás útján.
Az El País című baloldali napilap szerkesztőségi véleménycikkében azt írta: vasárnap hatalmas pusztítást okoztak a demokráciában, amit évekbe telik majd helyreállítani. Főbűnösöknek nevezte a katalán elnököt és a katalán parlament elnökét, akik elindították a folyamatot, "ami a katalánokat szembeállítja egymással, és Katalóniát Spanyolország többi részével".
A lap megállapítása szerint ugyanakkor semmi sem igazolhatja Mariano Rajoy "passzivitását és hozzá nem értését". A spanyol kormányfőnek most már meg kell tennie, amit sosem akart: hozzá kell járulnia az alkotmány felülvizsgálatához, és el kell fogadnia a szövetségi alapelveket, mint az autonómiarendszer alapját. Tisztáznia kell: igazán akarja-e és készen áll-e cselekedni azért, hogy az országnak és 17 autonóm közösségének legyen "jövőprojektje", demokráciában és békés együttélésben.
Az El País "különösen súlyosnak" tartja a katalán rendőrség magatartását, amely ha a számára kiadott parancs szerint előzetesen megakadályozza a szavazóhelyiségek kinyitását, és összegyűjti a szavazóurnákat, akkor ezt nem a spanyol hatóságoknak kellett volna elvégezniük, és "el lehetett volna kerülni számos sajnálatos jelenetet, ami körbejárta világot". Az újság megjegyzi emellett, hogy ezzel nem akarja felmenteni a többi biztonsági erőt a történtek miatt.
Az ABC című konzervatív napilap véleménycikkében hangsúlyozta: a képek durvasága nem homályosíthatja el a valóságot: nem volt Katalóniában semmi "ahhoz méltó", amit referendumnak neveznek, mert illegális volt. A lap szerint az események azt mutatták, hogy nem is népszavazást akartak tartani, hanem a katalán utcák elfoglalását kiprovokálni a katalán rendőrök "cinkosságával", konfrontációt keresni az állammal és széttörni Katalóniát.
Mint a lap írta, a spanyol hatóságok fellépése szükséges volt a törvényes rend helyreállítása, az alkotmány elsőbbsége, és a bírói intézkedések teljesítése érdekében, mindemellett az eljárásukat is arányosnak véli. Az ABC bírálta a katalán rendőrséget, amiért nem volt hajlandó lezárni a szavazóhelyiségeket, és a történtek miatti egyedüli politikai és törvényi felelősnek a katalán nacionalista vezetőket tartja.
Az ANTENA3 tévécsatorna szerint többen többször is tudtak szavazni
Visszaélésekre adott lehetőséget a vasárnapi népszavazáson, hogy a helyi kormány úgy döntött: bárki bármelyik működő szavazóhelyiségben leadhatja szavazatát - állította hétfőn az ANTENA3 spanyol országos televíziócsatorna, amely több olyan embert megszólaltatott, akik többször is voksoltak a nap folyamán.
Telefonon nyilatkozott a televízió reggeli műsorában például egy madridi fiatalember, aki négy alkalommal szavazott vasárnap Barcelonában, mindannyiszor különböző szavazóhelyiségben. Mint mondta, a szavazást lebonyolító önkénteseknek fel sem tűnt, hogy mivel nem helyi lakos, nem szerepel a választói névjegyzékben, ezért nem is szavazhatna.
Minden egyes helyszínen fotót készített arról, ahogy épp bedobja voksát a szavazóurnába, azokat pedig közzétette az interneten. Többen is hasonlóan jártak el, a közösségi oldalakon számtalan hasonló fénykép kering.
A csatorna egyik riportere maga is tesztelte a rendszert. Filmen is megmutatta, hogy az első szavazóhelyiségben épp nem működött a mobiltelefonos applikáció, amellyel elméletileg a választói jogosultságát ellenőrizték volna, így az elmaradt, és ezért tudott két helyen is szavazni.
A népszavazás szabályosságának felügyeletével megbízott, akadémikusokból álló, héttagú testület szerint újra ellenőrizni kell a szavazatokat. A jogtudósok az általuk észlelt hiányosságok között említették a választójog ellenőrzésére szolgáló telematikai összeköttetést meggátoló eszközök használatát, illetve azt, hogy a rendőrök szavazatokkal teli urnákat is begyűjtöttek és elvittek a szavazóhelyiségekből.
A csoport tagjainak megbízását egyébként csak vasárnap reggel jelentette be a katalán kormányszóvivő, miután a feladatra eredetileg kinevezett, úgynevezett választási szindikátust feloszlatták, ugyanis a spanyol alkotmánybíróság napi 12 ezer eurós büntetést szabott ki rájuk arra az esetre, ha folytatják az illegális népszavazás előkészítését.
A La Vanguardia című napilap beszámolt a külföldi politikai megfigyelők észrevételeiről is, akik a katalán kormány felkérésére érkeztek 17 országból, összesen 33-an. Szóvivőjük, Dimitrij Rupel volt szlovén külügyminiszter szerint a rendőrség fellépése "brutális" volt, és "megsértette az emberi jogokat". A szóvivő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Európa nem lépett az ügyben. A népszavazást Rupel általánosságban sikeresnek értékelte.
Juncker: Az Európai Bizottság álláspontja szerint a szavazás érvénytelen
A spanyol alkotmány alapján a katalán népszavazás jogszerűtlen volt. Amennyiben a referendum az ország alkotmánya szerint zajlott volna, akkor az azt jelentené, hogy a terület az Európai Unión kívülre kerülne - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hétfőn.
Juncker hangsúlyozta, hogy a Katalónia elszakadásáról szóló, vasárnap tartott népszavazás Spanyolország belső ügye, amelyet Madridnak az ország alkotmányos rendjével összhangban kell kezelnie.
Hozzátette, hogy az uniós bizottság a jogi helyzetnek megfelelően alakítja ki álláspontját. Az ügy tisztán jogi vonatkozásain túl a bizottság úgy véli, hogy az egységre és a stabilitásra kell törekedni, nem pedig a megosztottságra és a széttöredezettségre - hangsúlyozta.
Juncker felszólította az érintett feleket, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a szembenállás helyett párbeszéd kezdődhessen közöttük. Az erőszak soha nem lehet a politika eszköze - tette hozzá.
A bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy Spanyolország az alkotmány és a benne foglalt alapvető állampolgári jogok teljes tiszteletben tartása mellett Mariano Rajoy miniszterelnök vezetésével kezelni fogja a kialakult összetett és nehéz folyamatot.
Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság vezető szóvivője sajtótájékoztatóján aláhúzta, az uniós bizottság a jogi keretek betartásáért felelős intézmény. Az Európai Uniót és tagállamait több évtizedes alkotmányosság értékei tartják össze, ugyanakkor bizonyos kezdeményezések megpróbálják gyengíteni a képviselt értékeket és ilyen esetben az Európai Bizottság állást foglalhat azok védelme érdekében.
Vucic: Kettős mércéről van szó
Szerbia tiszteletben tartja Spanyolország területi egységét és szuverenitását - hangsúlyozta Ana Brnabic szerb kormányfő hétfőn a katalán népszavazásra utalva, majd hozzátette: Spanyolország a legnehezebb helyzetekben is Szerbia mellett állt. A miniszterelnök nem fejtette ki, melyek voltak ezek a nehéz helyzetek, de feltehetően arra utalt, hogy amikor 2008-ban Koszovó egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Madrid elítélte Pristina lépését, és Spanyolország azóta is azon öt európai uniós állam közé tartozik, amelyek nem ismerik el Koszovó függetlenségét.
Aleksandar Vucic köztársasági elnök szintén azt hangsúlyozta hétfőn, hogy Szerbia barátként tekint Spanyolországra, és támogatja a madridi kormányt.
Mindemellett hozzáfűzte, hogy a szerbek ezen a napon feltehetnék a kérdést az Európai Uniónak: hogyan lehetséges, hogy Brüsszel érvénytelennek nyilvánította a katalán népszavazást, míg Koszovó esetében népszavazás nélkül is elismerte az elszakadást, majd az EU 22 tagállama külön-külön is törvényesnek ítélte Koszovó függetlenedését, és ezzel sárba tiport mindent, amin az európai politika és az EU politikája alapult.
Aláhúzta: ez az eset jó példája a kettős mércének és a világpolitika képmutatásának. A szerb elnök szerint a nagyhatalmak játszottak a balkáni országokkal, és azt hitték, úgy alakítják a határokat, ahogy akarják, mert a térség nem tartozik az Európai Unióhoz, ám most, amikor ők kerültek hasonló helyzetbe, máshogy kezelik az esetet.
A szerbiai parlamenti pártok többsége egyébként a spanyol kormány mellett állt ki, egyedüli kivételt a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) jelentett. Nenad Canak pártelnök Barcelonába utazott vasárnap, hogy a helyszínen támogassa a függetlenségi népszavazást. Az LSV korábban többször is azzal kampányolt, hogy függetlenítené a Vajdaságot Szerbiától. Az LSV-nek három képviselője van a belgrádi parlamentben.
Csehország: A viták megoldása erőszak révén mindig szerencsétlen dolog
Élesen bírálták vezető cseh politikusok hétfőn a spanyol rendőrség kemény fellépését az előző napi katalán függetlenségi népszavazás ellen.
Pavel Belobrádek kereszténydemokrata kormányfőhelyettes szerint a vitákat nem szabad erőszakkal megoldani. Martin Stropnicky védelmi miniszter (ANO) hibának minősítette az erőszak alkalmazását, de Spanyolország felosztását is. Andrej Babis, az ANO mozgalom elnöke elfogadhatatlannak tartja a rendőrség beavatkozását. Jan Hamácek, a képviselőház szociáldemokrata elnöke szintén elítélte az erőszakot, de ugyanakkor megjegyezte, hogy szerinte spanyol belügyről van szó.
"A megegyezés és a szabályok szerinti tárgyalások híve vagyok. A viták megoldása erőszak révén mindig szerencsétlen dolog" - jelentette ki Belobrádek.
"A népszavazással és Spanyolország területi egységével összefüggő vitákat természetesen a Spanyol Királyság belügyének tekintem, és tiszteletben tartom a spanyol hatóságok összes döntését. Ennek ellenére a spanyol rendőrség fellépését a szavazni kívánó polgárok ellen teljes egészében eltúlzottnak tartom, és elvárom kivizsgálásukat" - mondta Hamácek.
Milan Stech, a szenátus szociáldemokrata elnöke úgy látja, hogy a vasárnapi események következtében megerősödik a katalánok függetlenségi akarata. "Nem vagyok híve Európa további osztódásának. Ha ennek azonban meg kell történnie, akkor a folyamatot nem lenne szabad a polgárokon elkövetett erőszaknak kísérnie" - mondta Stech újságíróknak.
Lubomír Zaorálek szociáldemokrata külügyminiszter mérsékeltebben fogalmazott, úgy vélte, sajnálatosak az incidensek. "Ennek ellenére úgy vélem, hogy ez olyan ügy, amelyet elsősorban maguknak a spanyoloknak kell megoldaniuk. Remélem, hogy a sérülésekhez vezető incidensek már nem fognak megismétlődni" - jelentette ki Zaorálek a közszolgálati rádióban.
"Európában vagyunk, és 2017-ben?" - tette fel a kérdést Andrej Babis, az ANO mozgalom elnöke "abszolút elfogadhatatlannak" minősítve a spanyol rendőrség fellépését.
"Egy referendum erőszakos megoldása hiba. Spanyolország, Belgium, Olaszország felosztása szintén hiba. Az egyszerű embereknek ez nem hoz semmit, a háttérben álló játékosoknak azonban igen" - írta Martin Stropnicky védelmi miniszter a Twitteren megjelent bejegyzésében.
Románia: Ez Spanyolország belügye
A spanyol alkotmányt tiszteletben tartó tárgyalásos megoldást szorgalmazott Teodor Melescanu román külügyminiszter hétfőn az előző napi katalóniai népszavazás nyomán kialakult feszült helyzetre.
Melescanu újságírói kérdésre válaszolva tért ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel közösen tartott sajtóértekezletén a madridi tiltás ellenére megszervezett katalán függetlenségi népszavazásra, amelyet a spanyol hatóságok rendőri erővel próbáltak megakadályozni.
"Még nincs hivatalos álláspontunk, elviekben amellett vagyunk, hogy párbeszédre van szükség Katalónia helyzetének megoldása érdekében. Minden ehhez hasonló kezdeményezésnek az alkotmány és a vállalt kötelezettségek betartásával kell zajlania, az érintett közösség és az államok kormányai közötti párbeszéd útján kell megoldást találni. Spanyolország stratégiai partnerünk, és reméljük, hogy mihamarabb megoldást találnak erre a problémára" - idézte Melescanut az Agerpres hírügynökség.
Szijjártó Péterhez hasonlóan a román külügyminiszter is azt mondta, hogy ez Spanyolország belügye.
RMDSZ: Higgadtságra van szükség
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elítélte a katalán függetlenségi népszavazás napján tapasztalt erőszakot. Az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét ellátó szervezet hétfőn közreadott állásfoglalásában leszögezte: sem az aránytalan rendőri túlkapás, sem más erőszakos cselekedet soha nem vezethet semmi jóra.
"Egy ország állampolgárainak, de közösségeinek is joga van a szabad véleménynyilvánításhoz. Amennyiben ez az igény több millió állampolgár részéről fogalmazódik meg, annak semmiképpen sem szabad elkerülnie az ország vezetőinek figyelmét. Tapasztalatból tudjuk: a többség erejének sosem szabad a kisebbségek elnyomására irányulnia egy demokráciában, a többségnek minden körülmény között felelősnek kell lennie az ország területén élő kisebbségekért" - olvasható az RMDSZ állásfoglalásában.
A szervezet hozzáteszi, nem ért egyet a kialakult erőszakhullámmal és a politikai instabilitással.
Az RMDSZ kifejezte meggyőződését, hogy a Katalóniában kialakult állapot kezeléséhez higgadtságra van szükség, minden állampolgár közös érdeke a politikai vezetők és hatóságok bölcs fellépése.
"A feszültséget csakis párbeszéddel lehet rendezni, további zavargásoknak nincs helyük Katalóniában" - zárul az RMDSZ állásfoglalása.
Megrázta a piacokat a katalán szavazás
Emelkedett a spanyol állampapírok hozama, a részvényárfolyamok pedig estek hétfőn, miközben a befektetők a rendőri erőszakba torkolló katalán népszavazás politikai következményeit mérlegelték.
Az euró dollárhoz viszonyított árfolyama ugyancsak csökkent, miután a katalán kormányszóvivő közölte, hogy az előzetes eredmények szerint a voksoló katalánok mintegy 90 százaléka szavazott a függetlenségre az alkotmánybíróság által törvényellenesnek nyilvánított vasárnapi referendumon. Ez az eredmény megnyitja az utat a függetlenség egyoldalú kinyilvánítása előtt egy olyan régióban, amely Spanyolország hazai össztermékének egyötödét állítja elő, és amelynek adóbevételei kulcsfontosságúak a nemzeti költségvetés szempontjából.
Bár számos elemző arra számít, hogy a válságot egy még nagyobb autonómiát biztosító ajánlattal rendezik, a bizonytalanság lassíthatja a gazdasági növekedést és rombolja a kisebbségi kormányt vezető Mariano Rajoy konzervatív miniszterelnök hírnevét.
"Valószínűleg ez volt a legrosszabb kimenetel Madrid számára. Volt erőszak, de mégsem tudták megakadályozni a népszavazást, és a közvélemény sokkal polarizáltabbá vált Katalóniában" - mutatott rá Federico Santi, a Eurasia Group nevű globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni részlegének elemzője, hozzátéve, hogy a kormány stabilitását fenyegető kockázatok fokozódtak.
A nagy ellenzéki pártok támogatják a miniszterelnök álláspontját a függetlenségről szóló katalán népszavazásról, de bírálják amiatt, ahogyan az ügyet kezeli.
A hosszú lejáratú spanyol államkötvények hozama 7 bázisponttal 1,69 százalékra nőtt, a spanyol államadósság-törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (CDS) középárfolyama pedig közel egyhavi csúcsra ugrott.
A madridi tőzsde irányadó indexe, az IBEX-35 délután fél négy körül 1,84 százalékos mínuszban, 10 190 ponton állt. Frankfurtban ekkor 0,19, Londonban 0,56, Párizsban pedig 0,09 százalékos nyereséget mutatott a vezető tőzsdeindex.
Különösen a bankszektort viselte meg a népszavazás, kiemelkedő forgalomban jelentősen veszítettek értékükből. A legnagyobb spanyol és egyben legnagyobb euróövezeti pénzintézet, a Santander árfolyama 2,84 százalékkal esett, míg a Sabadell 6,06 százalékkal, a Caixabank 4,83 százalékkal, a BBVA 3,16 százalékkal, a Bankia pedig 3,11 százalékkal lett olcsóbb.
Több szakszervezet is sztrájkol kedden
Sztrájkot hirdetett keddre több dolgozói szakszervezet Katalóniában, hogy így tiltakozzanak az erőszakos rendőri beavatkozás ellen az egy nappal ezelőtti katalán függetlenségi választásokon.
A tiltakozó akciót eredetileg még a múlt héten helyezte kilátásba négy kisebb dolgozói érdekképviselet mint "harcot az elnyomás ellen a szabadságért", így fejezve ki ellenérzésüket a hatósági intézkedésekkel szemben, amellyel a spanyol kormány igyekezett megakadályozni az alkotmánybíróság által felfüggesztett referendum megrendezését.
A vasárnapi események hatására Spanyolország két legnagyobb dolgozói szakszervezete, a Munkásbizottságok (CCOO), illetve a Spanyol Munkások Általános Szövetségének (UGT) katalán szervezetei is jelezték: ők is támogatják a tiltakozói akciót a rendőri erőszak ellen. Egész Katalóniát megbénító eseményt helyeztek kilátásba, amely érinti az oktatást, az egészségügyet, és a tömegközlekedést.
Hétfő délután viszont a CCOO és az UGT országos vezetői közös sajtótájékoztatón visszavonták a sztrájk támogatását, hivatkozva arra, hogy nem értenek egyet a katalán kormány terveivel Katalónia függetlenségének egyoldalú kinyilvánításáról.
Így egyelőre nem lehet tudni, hogy végül mennyien lépnek majd sztrájkba kedden Katalóniában.
A katalán csapatok is csatlakoznak a sztrájkhoz
A spanyol labdarúgó-bajnokság katalán együttesei, így az FC Barcelona, az Espanyol és a Girona is csatlakozik a keddi általános katalóniai sztrájkhoz.
A vasárnapi népszavazáson történt rendőri brutalitás elleni tüntetés jegyében több szakszervezet és csoportosulás keddre általános sztrájkra szólított fel. Ennek nyomán az FC Barcelona hétfőn közleményben jelezte, profi és utánpótlás-együtteseinek játékosai nem végeznek edzésmunkát kedden, így az első csapat azon futballistái sem, akik nem utaznak el nemzeti válogatottjukhoz. Az Espanyol és a Girona szintén közleményben jelezte, csatlakozik a régiószintű sztrájkhoz.
