Az Európai Parlament plenáris ülése megszavazta az uniós alapjogokkal foglalkozó éves jelentését. A szöveg túlnyomó részét a migránsok jogai és a hozzájuk kapcsolódó tagállami kötelezettségek, valamint a jogállamisági vizsgálatok kiterjesztése teszi ki. Felháborító, hogy míg a dokumentum hét paragrafust szentel az illegális migránsok „alapvető jogainak”, addig az európai nemzeti kisebbségekről még csak említést sem tesz – hívta fel a figyelmet Gál Kinga, a LIBE bizottság fideszes alelnöke.
A magyar EP-képviselő szerint a jelentés elfogadhatatlan, hiszen hatáskörén túlterjeszkedve arra ösztönzi a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a humanitáriusnak nevezett migránsvízumok kiadását, hozzanak létre legális migrációs útvonalakat Európában, támogassák a Földközi-tengeren tevékenykedő NGO-hajók tevékenységét, amelyek tömegesen szállítják Európába a kimentett illegális migránsokat. A dokumentum ugyanakkor elítéli azon tagállamokat, amelyek nem fogadnak be területükre illegális bevándorlókat – tette hozzá a politikus.
Az elfogadott szöveg azzal, hogy a jogállamiság feltételéül szabja a migránsok befogadását, azt bizonyítja, hogy Brüsszel szerint a bevándorlást támogató tagországok jogállamnak minősülnek, a bevándorlást ellenző tagállamok pedig nem. Így az éves alapjogi jelentés már nem az alapjogokról szól, hanem az európai parlament bevándorláspárti többségének nyomásgyakorlási eszközévé vált – mutatott rá Gál Kinga.
Tőkés László: Az unió kettős mércét alkalmaz a kelet-közép-európai tagországokkal szemben
Tőkés László fideszes EP-képviseló közleményében bírálta az unióban "igen gyakran használatos kettős mérce alkalmazását". Példaként említette Magyarország és más kelet-közép-európai tagországok esetét, amelyektől szigorúan számon kérik a jogállamiság tiszteletben tartását, sőt kötelezettségszegési eljárások sorát indítják ellenük, miközben a nyugati országok szinte teljes mentességet élveznek ebben e tekintetben.
Európai Parlament: Több tagállamban is veszélyben vannak az uniós alapjogok
Az uniós parlament sajtószolgálata szerdán közölte, hogy az EP a jogállamiság megsértése és a gyűlöletbeszéd ellen emelt szót az alapvető jogok helyzetével kapcsolatban strasbourgi plenáris ülésén közölte szerdán az uniós parlament sajtószolgálata. A képviselők többsége szerint több tagállamban is veszélyben vannak az uniós alapjogok.
A tájékoztatás szerint a 390 szavazattal, 153 ellenszavazat és 63 tartózkodás mellett elfogadott, az uniós alapjogok helyzetéről szóló, a 2017-es esztendőt összegző nem törvényerejű parlamenti állásfoglalásban a képviselők felszólították az uniós intézményeket, értékeljék a jogállamiság tiszteletben tartását a tagállamokban, és ítéljék el, hogy egyes tagállamokban korlátozzák a szólásszabadságot, továbbá megsértik a bevándorlók és menedékkérők alapvető jogait.
Az állásfoglalásukban a képviselők arra ösztönözték a tagállamokat, hogy a nemzetközi védelemért folyamodók számára könnyítsék meg a humanitárius vízumok kiadását. Rámutattak, több tagállam megsérti a bevándorlók és menekültek alapjogait többek között azzal, hogy nem biztosít számukra hatékony hozzáférést a menekültügyi eljárásokhoz, vagy a visszatérési határozat meghozatala után nem adnak egyértelmű tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségekről.
A képviselők arra figyelmeztettek, hogy néhány tagállamban "banalizálják" a gyűlöletbeszédet. A képviselők határozottan elítélték a szélsőjobboldali mozgalmak terjedését, és hangsúlyozták, az unióban fel kell lépni az antiszemitizmus és az iszlamofóbia terjedése, és a leszbikus, homoszexuális, biszexuális, transznemű és interszexuális emberek megkülönböztetése és megbélyegzése ellen. Az Európai Parlament amiatt is sajnálatát fejezte ki, hogy nem történt jelentős előrelépés a nemzeti romaintegrációs stratégiák céljainak elérése terén.
A képviselők határozottan elítélték egyes tagállamok azon lépéseit, amelyek gyengítik a hatalmi ágak szétválasztását és az igazságszolgáltatás függetlenségét. Bírálták az EU hatástalanságát az uniós értékek súlyos és tartós megsértése elleni fellépés terén. A jogállamiságot rendszeresen és pártatlanul, objektív kritériumok alapján minden tagállamban ellenőrizni kell - hangsúlyozták.
Elítélték a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának egyre gyakoribb korlátozását. Az uniós parlament aggodalmának adott hangot az újságírókat a tagországokban fenyegető erőszak és nyomásgyakorlás miatt. Az állásfoglalás végezetül a nőkkel szembeni erőszak és hátrányos megkülönböztetés minden formáját is elítélte - közölte az uniós parlament.
