A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti régiójában fél évvel a járvány hivatalos bejelentése után is megfékezhetetlenül tombol az ebola. A megbetegedések és a halálesetek száma minden korábbi rekordot megdöntve növekszik. A nemzetközi segélyek ellenére a forráshiány, a logisztikai káosz és a helyi lakosság bizalmatlansága szinte lehetetlenné teszi a hatékony közegészségügyi védekezést.
Fél évvel a járvány hivatalos bejelentése után továbbra is irányíthatatlanul terjed az ebola a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén, ahol az esetszámok és a halálos áldozatok száma soha nem látott ütemben emelkedik. Bár a nemzetközi segélyek folyamatosan érkeznek, az erőforráshiány, a romló biztonsági helyzet és a szervezetlen koordináció súlyosan hátráltatja a vírus megfékezésére irányuló erőfeszítéseket.
A helyzetet tovább rontja, hogy a kívülállók felé bizalmatlan helyi közösségekben az egészségügyi dolgozók egyre gyakrabban válnak erőszakos támadások célpontjává. A ritka Bundibugyo vírusfaj okozta krízis mára a világ második legnagyobb ebolajárványává nőtte ki magát. Kormányzati statisztikák szerint a május 15-i vészhelyzet-hirdetés óta több mint 11 ezer ember fertőződött meg, a halálos áldozatok száma pedig meghaladta az 5500-at.
Példátlan terjedési sebesség
Kongó legújabb ebolajárványa a történelem során feljegyzett összes korábbi kitörésnél gyorsabban terjed, ami komoly aggodalommal tölti el a járványügyi szakembereket. A hivatalos adatok rávilágítanak: a fertőzések és a halálesetek száma kétszerese annak, amit a valaha volt legpusztítóbb, 2014–2016-os nyugat-afrikai járvány első hat hónapjában regisztráltak. Nemzetközi egészségügyi szervezetek adatai szerint az akkori – főként Guineát, Libériát és Sierra Leonét sújtó – krízisben több mint 28 600 ember kapta el a vírust, és több mint 11 ezren vesztették életüket.
Bár a közép-afrikai országban eddig is számos ebolajárvány söpört végig, a mostani krízis mértéke példa nélküli. Ez immár a tizenhetedik ebolahullám Kongóban, esetszámai pedig már most eltörpítik a 2018–2020 közötti – addig a legsúlyosabbnak számító helyi – járvány adatait, amikor 3481 fertőzöttet és 2299 halálos áldozatot tartottak nyilván.
Káosz, erőszak és sztrájk a frontvonalban
Vezető ENSZ-tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy a régióban uralkodó fegyveres bizonytalanság az egyik legnagyobb akadálya a vírus megfékezésének. Az egészségügyi személyzet, a logisztikát biztosító járművek és a járványügyi megfigyelő csapatok folyamatos fenyegetettségben dolgoznak, és rendszeresen érik őket támadások.
Orvosi segélyszervezetek helyszíni beszámolói szerint a létfontosságú felszerelések és egészségügyi erőforrások továbbra sem jutnak el a járvány eredeti kiindulópontján, Ituri tartományon kívül eső újabb gócpontokba.
A humanitárius katasztrófát tovább mélyíti, hogy az egészségügyi dolgozók egy része sztrájkba lépett a tarthatatlan munkakörülmények és az elmaradt bérek miatt. Hivatalos források megerősítették, hogy egyes alkalmazottak augusztus óta egyáltalán nem kaptak fizetést, bár a kongói kormány állítása szerint dolgozik a probléma elhárításán.
A finanszírozási nehézségeket egy vezető afrikai közegészségügyi ügynökség jelentése is megerősíti: a válságkezelésre felajánlott mintegy 2,9 milliárd dolláros nemzetközi támogatásnak eddig kevesebb mint a felét folyósították a tényleges védekezésre – írta a Reuters.







