Különös stratégiaváltást hajtott végre J. D. Vance alelnök a republikánusok félidős választási kampányának véghajrájában. Míg a közvélemény-kutatások a kormánypárt támogatottságának zuhanását mutatták, Vance egyre kevesebbet hivatkozott Donald Trump elnökre, és inkább azokat a politikai témákat helyezte előtérbe, amelyek a saját, személyes márkáját erősítik. Később a kongresszusi hatalomvesztésért – nyílt kritikaként – az iráni háborút tette felelőssé.
A republikánusok félidős győzelmének megmentésére irányuló kampány véghajrájában J. D. Vance amerikai alelnök érezhetően stratégiát váltott. Kevesebbet beszélt Donald Trump elnökről, és sokkal többet azokról a kérdésekről, amelyek az ő saját politikai identitását határozzák meg.
Egy a sajtó által elvégzett elemzés – amely a szeptemberi republikánus kongresszus óta elhangzott féltucat beszédét vizsgálta – rámutatott: Vance szinte kizárólag a saját politikai portfólióján keresztül érvelt a republikánusok mellett, akik a keddi szavazáson végül elvesztették az irányítást a kongresszus felett.
Az alelnök tudatosan megkerülte Trump legfontosabb, de megosztó politikáit, beleértve az iráni háborút és a kitoloncolásokat, miközben a közvélemény-kutatások már egyértelműen jelezték, hogy az elnök csökkenő népszerűsége magával rántja a republikánus képviselőjelölteket is.
A stratégiát ismerő források szerint a váltás abszolút szándékos volt. Vance és tanácsadói az általa támogatott kérdéseket – a gazdasági nacionalizmust, a külpolitikai visszafogottságot és a közbiztonságot – olyan politikailag erős témáknak tekintették, amelyeket hitelesen és tekintéllyel tud képviselni. Bár ezeket az eszméket Trump a MAGA mozgalom részeként magáévá tette, az informátorok szerint a mozgalom vezető harcosává immár maga Vance vált.
A változás betekintést enged abba, hogyan próbálja kijelölni a negyvenkét éves alelnök a saját útját, miközben a Republikánus Párt szép lassan elkezd a Trumpon túli jövőbe tekinteni.
Vance eddig nem mondta ki egyértelműen, hogy elindul-e a 2028-as elnökválasztáson, és Donald Trump sem nevezte meg hivatalosan őt vagy bárki mást az utódjaként. Vance-t azonban a legtöbben vezető potenciális jelöltnek tekintik. A párton belüli hangok szerint ahhoz, hogy sikeres lehessen, egyszerre kell megörökölnie Trump támogatói koalíciójának jelentős részét, miközben el is kell különülnie a leköszönő elnök politikai poggyászától.
Nyílt kritika és útkeresés a vereség után
Vance szerdán egy szokatlanul nyers választási utólagos elemzéssel még látványosabb lépést tett saját politikai márkájának megerősítése felé. Egy közösségi médiás bejegyzésében egyenesen az iráni háborút tette felelőssé a republikánusok félidős vereségéért, egyúttal felvázolt egy tervet a párt fellendítésére is.
A posztban a fegyveres konfliktus gyors lezárását szorgalmazta. Arra kérte a republikánusokat, hogy koncentráljanak a megélhetés (a megfizethetőség) kérdésére, értékeljék újra az ország külkapcsolatait, és alakítsák át az Egyesült Államok és Izrael viszonyát is.
Mindez éles kontrasztban áll az elnök irányvonalával: Trump ugyanis az amerikaiak megfizethetőséggel kapcsolatos aggodalmait korábban demokrata „átverésnek” nevezte. Irán ellen pedig azután indított háborút, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök folyamatosan lobbizott nála a lépésért. Trump ezután az izraeli választásokon is nyíltan Netanjahut támogatta.
A háború kérdése és az alelnöki megafon
A szóban forgó bejegyzéssel Vance most először állt ki nyíltan az iráni háború befejezése mellett. Három, a Fehér Házat és az alelnök kommunikációját jól ismerő forrás a sajtónak azt nyilatkozta, hogy mindezek ellenére Vance nem szakít Trumppal. Állításuk szerint Susie Wiles, a Fehér Ház (akkori) kabinetfőnöke előre tudott a posztról.
Pénteken azonban Trump átalakította a Fehér Ház vezetését: Wiles helyére a keményvonalas Stephen Millert nevezte ki, ami arra utal, hogy a kormányzat esze ágában sincs finomítani, sokkal inkább megerősíteni tervezi Trump radikálisabb politikáját.
Trump egyébként elismerte, hogy az iráni háború – az ebből fakadó magas üzemanyagárak miatt – valóban szerepet játszott a republikánusok vereségében, ám továbbra is védte a döntést. „Semmit sem csináltam volna másképp” – mondta szerdán újságíróknak. Nem derült ki egyértelműen, hogy az elnök előzetesen tudott-e helyettese kritikus bejegyzéséről.
A közösségi médiában ugyanakkor Ifjabb Donald Trump, az elnök legidősebb fia – néhány konzervatív szövetségessel együtt – nyíltan támogatta Vance kijelentéseit.
A kialakult párbeszéd tovább erősítette Vance pozícióját mint potenciális, Trump utáni konzervatív zászlóvivőt – értékelte a helyzetet Michael Ricci republikánus stratéga, John Boehner és Paul Ryan korábbi házelnökök egykori tanácsadója. Szerinte Vance üzenete arra kényszerítette a konzervatívokat, hogy vitázzanak a háború jogosságáról, és tágabb értelemben arról, hogy a jövőbeli republikánus elnökjelölteknek milyen alapvető értékeket kellene képviselniük 2028-ban.
„Túlzott leegyszerűsítés lenne azt mondani, hogy pusztán a módját keresi, hogyan különböztethetné meg magát Trumptól” – mondta Ricci. „Inkább arról van szó, hogy alelnöki megafonját használva ő maga akarja meghatározni a jövőbeli viták feltételeit.”
Vance stábja nem kívánta kommentálni az eseményeket. A Fehér Ház képviselői Trump szerdai nyilatkozatára hivatkoztak, amelyben az elnök azt mondta az újságíróknak: megérti alelnöke nézőpontját a választási eredményekkel kapcsolatban.
A demokraták eközben arra készülnek, hogy 2028-ban Vance-t – vagy bármely más republikánus jelöltet – szorosan Trumphoz kössék, különösen akkor, ha az egykori elnök továbbra is nagy befolyással bír majd a konzervatív jelöltek kiválasztásában.
„Valódi kihívást jelent majd, hogyan pozicionálod magad egy általános választáson, miközben meg kell nyerned egy olyan előválasztást is, amelyhez továbbra is meg kell hajolnod, és meg kell csókolnod a gyűrűt” – fogalmazott Igor Volsky demokrata stratéga.
Többen is elemezték a kudarc okait
A félidős választások kudarca egyébként Vance politikai márkáját sem hagyta érintetlenül. A republikánusok sorra veszítettek azokban az államokban, ahol az alelnök aktívan kampányolt. Néhány általa is támogatott stratégia visszaütött: ilyen volt például Vivek Ramaswamy ohiói kormányzójelölt kampányhirdetése, amely nyíltan kétségbe vonta a végül győztes demokrata jelölt, Amy Acton elleni korábbi szexuális zaklatás tényét. Elemzők szerint ez a lépés is hozzájárulhatott a szavazók elriasztásához.
Más lehetséges 2028-as republikánus elnökjelöltek is elmondták a véleményüket a vereségről. Ted Cruz texasi szenátor szerint a párt nem tett eleget a megélhetési gondok enyhítéséért. Ron DeSantis floridai kormányzó úgy vélte: a vesztes jelöltek túlságosan a transzneműek kérdésére fókuszáltak, és elhanyagolták a választók olyan égető aggályait, mint az adatközpontok és a mesterséges intelligencia szabályozása. Marco Rubio külügyminiszter egyelőre hallgatott a kérdésben.
Vance azon törekvése, hogy saját ízlése szerint alakítsa a politikai narratívát, már a kampány legutolsó napjaiban is megmutatkozott.
Rövid beszédeiben arra kérte a szavazókat, támogassák a republikánusokat abban, hogy kivizsgálják a szövetségi egészségügyi ellátásban és a szegénység elleni programokban elkövetett csalásokat. Ezt ügyesen összekötötte a Fehér Ház bevándorlási programjával és a megélhetési költségek növekedésével. Közben szinte teljesen figyelmen kívül hagyta a vitatott iráni háborút és a benzinárak témáját, magát Trumpot pedig már csak elvétve említette név szerint.
„Azt akarom, hogy a gyerekeim egy élénk, szabad és virágzó országban alapítsanak családot. Egyszerű dolgokat akarok” – mondta Vance az egyik utolsó, észak-karolinai kampánygyűlésén. „És mivel ezt akarom magamnak, ugyanezt akarom nektek is" – írta a Reuters.
