Lemondott tisztségéről Santiago Peña paraguayi elnök, miután az Ueno bank bedőlése soha nem látott pénzügyi és belpolitikai válságba sodorta a dél-amerikai országot. A 6,5 milliós államban mintegy 3 millió ember nem fér hozzá a bankszámlájához, miközben a tüntetők és a törvényhozók az államfőt teszik felelőssé az intézményi eltussolásért és a közpénzek veszélyeztetéséért.
Santiago Peña paraguayi elnök csütörtökön lemondott hivataláról egy ismert digitális hitelintézet összeomlását követően, amellyel korábban szoros üzleti kapcsolatban állt. Egyre nagyobb nyomás nehezedett rá, miután a bankcsőd miatt az ország lakosságának közel fele elveszítette a hozzáférését a saját számlájához.
Csütörtökön közzétett videóüzenetében Peña úgy fogalmazott, hogy lemondását „országunk stabilitása, a társadalmi béke és demokratikus intézményeink megőrzésének szükségessége” indokolja.
Az Ueno bank összeomlásának hullámverései miatt már kedden lemondott a paraguayi jegybank elnöke, miközben a pénzintézet nyolc vezetőjét őrizetbe vették.
A válság súlyosan megtépázta Paraguay nehezen felépített hírnevét, miszerint stabil célpontja a külföldi – különösen a szomszédos Brazíliából érkező – befektetéseknek.
Mivel a tüntetők napok óta az államfő távozását követelték, az ellenzék csütörtökre rendkívüli kongresszusi ülést hívott össze az elnök elleni közjogi felelősségre vonási eljárás (impeachment) megindítására.
A Donald Trump amerikai elnök szövetségeseként számon tartott Peña végül saját konzervatív pártjának támogatását is elveszítette. Lemondását a szenátusnak is jóvá kell hagynia; a törvényhozók jelzései alapján a testület a zökkenőmentes átmenet érdekében gyorsan rábólint a döntésre.
A kongresszus helyi idő szerint délután 2 órakor ül össze, hogy hivatalosan is elfogadja a lemondást – erősítette meg a szenátus szóvivője. Pedro Alliana eddigi alelnök várhatóan fél 4 körül teszi le a hivatali esküt.
Politikai szálak és összeférhetetlenség
A törvényhozók összeférhetetlenséggel, nyugdíjalapokkal való visszaéléssel és intézményi szintű eltussolással vádolták Peñát az Ueno bedőlése kapcsán. A bank a semmiből, egy szűk réteget kiszolgáló fintech cégből nőtte ki magát olyan középkategóriás pénzintézetté, amely már közel 850 millió dollárnyi közpénzt kezelt.
„Legfőbb vágyam, hogy ezeknek az alapoknak a visszafizetése garantált legyen, a betétbiztosítási alap betöltse a célját, és a közpénzek – vagyis a paraguayi emberek közös erőforrásai – biztonságban maradjanak” – hangsúlyozta lemondó beszédében az elnök.
A paraguayi jegybank azután avatkozott be az Ueno működésébe, hogy kiderült: a hitelintézet megsértette a minimális fizetőképességi követelményeket. Az intézkedés nyomán kibontakozó válság odáig fajult, hogy a 6,5 milliós országban mintegy 3 millió ügyfél nem fér hozzá a pénzéhez.
Az Ueno vezetése egyelőre nem kommentálta nyilvánosan a történteket.
A 2023-ban hatalomra került közgazdász elnök a csődbe jutott bankot tulajdonló cégcsoporttal fenntartott korábbi üzleti kapcsolatai miatt került a politikai támadások kereszttüzébe. Peña ugyanis részvényese volt annak a Grupo Vázqueznek, amely 2025 márciusáig birtokolta a pénzintézetet.
Peña korábban többször is visszautasította a gyanús összefonódásokról szóló vádakat. Úgy vélte, hogy egy tisztán technikai és szabályozási kérdést eszkaláltak politikai üggyé, és leszögezte: az esetleges szabálytalanságokat a bíróságoknak kell kivizsgálniuk.
Egy ügyfeleknek küldött tájékoztatóban a JPMorgan befektetési bank arra figyelmeztetett, hogy az Ueno körüli botrány „gyorsan politikai dimenziót öltött”. Az elemzés szerint a tágabb pénzügyi rendszert fenyegető fertőzésveszély mértéke azon múlik, milyen gyors és átlátható lesz a hatóságok válaszreakciója.
Az ügyészség már kedden elfogatóparancsot adott ki a nyolc bankvezér ellen, akik végül feladták magukat a hatóságoknak. A nyomozás kiterjesztésével a bíróság elrendelte a gyanúsítottak vagyonának befagyasztását, néhány vezetőt pedig házi őrizetbe helyeztek – írta a Reuters.
