Országos sztrájknappal és több mint 250 tiltakozó akcióval helyeznének nyomást a francia kormányra a szakszervezetek november 5-én. Magasabb béreket és a közszolgáltatások védelmét követelik, miközben az oktatásban, az egészségügyben és a közlekedésben is fennakadások jelentkeztek.
Öt szakszervezet fogott össze a franciaországi megmozdulások megszervezésére. A hatóságok országszerte 500–700 ezer résztvevőre számítanak a felvonulásokon, Párizsban pedig több tízezres tömeg gyűlhet össze.
A szeptemberben kezdődött tiltakozásokon kezdetben középiskolások emeltek szót az oktatás körülményei és az erőforráshiány miatt. Azóta munkavállalók és az ismét mozgósító sárgamellényes mozgalom tagjai is bekapcsolódtak az akciókba.
Az állami és a magánszektor dolgozóit egyaránt megszólító szakszervezetek a megélhetési költségek emelkedését ellensúlyozó béremelést, valamint a közszolgáltatások megóvását sürgetik. Koalíciójuk a munkavállalók mellett a nyugdíjasokat és a fiatalokat is a csütörtöki tiltakozásokhoz való csatlakozásra kérte.
Béremelést sürgetnek a szakszervezetek
Követeléseik között kiemelt helyen szerepel a francia minimálbér, a Smic emelése, amely jelenleg óránként 12,31 euró, mintegy 10 font. Marylise Léon, a CFDT vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, a keresetek rendezése nem korlátozódhat a minimálbéren foglalkoztatottakra.
„Havi 100 eurós nettó emelést kérünk.”
Léon a részvétellel kapcsolatban azt mondta, örülne, ha 800 ezren csatlakoznának a megmozdulásokhoz. Különösen a fővárosban várnak jelentős tömeget az utcákra.
Sophie Binet szakszervezeti vezető a „konvergencia nagy napjának” nevezte az akciónapot, utalva a tiltakozók összefogására.
„Eljött az ideje, hogy a mozgósítást a következő szintre emeljük; a sztrájknak kell átvennie az uralmat.”
Hetvenezer rendőrt és csendőrt vezényelnek ki
Laurent Nuñez belügyminiszter bejelentése szerint 70 ezer rendőr és csendőr biztosítja a rendet. A tárcavezető „rendkívül határozott választ” helyezett kilátásba, ha erőszakos cselekmények történnének.
A november 5-re tervezett, több mint 250 akció mellett az iskolákban, a kórházakban és a tömegközlekedésben is fennakadásokat jeleztek. Az oktatási minisztérium tájékoztatása alapján csütörtök reggel mintegy 81 líceum, vagyis a 15–18 éves korosztályt oktató középiskola zárt be. Az általános iskolák hozzávetőleg 17,5 százalékát ugyancsak érintették a sztrájkok.
Az olajfinomítók munkavállalóit a termelés leállítására szólították fel. Az atomerőművekben jelentkező zavarok miatt pedig Franciaország csütörtökön várhatóan több villamos energiát importál, mint amennyit megtermel.
Üzemanyaggal és oktatási ígéretekkel reagált a kormány
A kabinet az árak emelkedése miatti elégedetlenséget a stratégiai készletek felhasználásával is igyekezett mérsékelni. Tízmillió hordó dízelüzemanyagot szabadított fel a tartalékokból, ezzel csökkentve az üzemanyag árát.
A diákoknak a népszerűtlen Parcoursup egyetemi felvételi rendszer átalakítását ígérték a miniszterek. Vállalásuk szerint a rendszert végül 2028-ra váltanák le.
A tiltakozások ugyanakkor a csütörtöki sztrájknappal sem érnének véget. Az újjáéledő sárgamellényes, vagyis gilets jaunes mozgalom péntekre és szombatra további blokádokat és tüntetéseket hirdetett. A mozgalom néhány évvel korábban szintén a magas megélhetési költségek elleni fellépéssel mozgósított, tájékoztat a BBC.
