Újabb nézeteltérést okozott Berlin és Brüsszel között, hogy Ursula von der Leyen az Európai Unió társult tagjaként képzeli el Kanada jövőbeli kapcsolatát a közösséggel. Friedrich Merz korábban Ukrajnának szánt volna ilyen státuszt. A POLITICO-nak nyilatkozó négy diplomata szerint az elnevezés körüli konfliktus tovább mélyíti a német kancellár és a bizottsági elnök közötti szakadékot.
A feszültséget az élezte ki, hogy az Európai Bizottság elnöke egy montreali csúcstalálkozón Kanada lehetséges „társult tagságáról” beszélt. Néhány órával korábban azonban német kezdeményezésre éppen ezt a megfogalmazást törölték abból a közös nyilatkozatból, amelyet a 27 uniós tagállam jóváhagyott.
Berlin számára a kifejezésnek más jelentése lenne. Merz korábban Ukrajnának vetette fel a társult tagság lehetőségét, miközben Kijev a teljes jogú uniós csatlakozásra törekszik. Elképzelése határozott elutasításba ütközött, többek között az ukrán vezetés részéről is.
Német tisztviselők ezért úgy értelmezik von der Leyen kanadai kezdeményezését, mint amely elutasítja a kancellár által szorgalmazott megoldást. A szóhasználatról folyó vita egyúttal azt is jelzi, hogy Merz és von der Leyen egyre eltérőbben gondolkodik az Európai Unió irányításáról.
A nézetkülönbségek más területeken is megmutatkoznak. Berlin közölte: nem támogatja a következő hosszú távú uniós költségvetést, ha a Bizottság által javasolt, mintegy kétezer milliárd eurós keretből nem vágnak le „több százmilliárdot”.
Németországban von der Leyen Európai Biztonsági Tanácsra vonatkozó javaslata sem talált támogatásra. A német kormány ehelyett Franciaországgal és az Egyesült Királysággal alakított ki külön együttműködési formát az Ukrajnát érintő érzékeny kérdések kezelésére.
„Intézményi dilemma van Brüsszel és Berlin között” – fogalmazott Jan Techau, az Eurázsia csoport németországi vezetője, a német védelmi minisztérium korábbi beszédírója.
„Von der Leyen erősen integracionista megközelítést alkalmaz az EU-val kapcsolatban, míg Merz teljesen eltávolodott ettől, és a nemzetállamokról beszél az EU-politika elsődleges mozgatórugójaként.”
A POLITICO kérdéseire Merz képviselője nem válaszolt.
Egy elnevezés, két eltérő elképzelés
A társult tagság ügyében egyelőre egyik fél sem hajlandó engedni. Két diplomata a lapnak arról beszélt, hogy Németország az uniós nagykövetek szerdai ülésén ismét jelezte ellenkezését.
Egy, a bizottsági elnök gondolkodását ismerő forrás ugyanakkor azt mondta: von der Leyen továbbra is ragaszkodik az elnevezéshez. A megszólalók a diplomáciai egyeztetések érzékenysége miatt névtelenül nyilatkoztak.
„Valóban arra összpontosítunk, hogy a múlt héten a csúcstalálkozón lefektetett alapokra építsünk” – közölte Paula Pinho, a Bizottság főszóvivője. Hozzátette, hogy az EU és Kanada kapcsolatainak alapvető céljait illetően Berlin és Brüsszel azonos álláspontot képvisel.
Hasonlóan nyilatkozott egy német diplomata is: „Nincs lényegi különbség. Mindketten elköteleztük magunkat egy olyan egyedülálló partnerség kialakítása mellett, amilyen az Európai Unión kívüli egyetlen más országgal sem áll fenn.”
Az eltérés a státusz pontos tartalmában rejlik. Két uniós diplomata szerint a von der Leyen által Kanadának szánt társult tagság meghatározása kizárná, hogy ugyanezt a konstrukciót Ukrajnának is felajánlják.
A német elképzelésben a státusz a teljes jogú csatlakozáshoz vezető út köztes állomása lehetne, és olyan lehetőségeket biztosíthatna, mint a megfigyelői részvétel az Európai Tanácsban. A Kanadára vonatkozó megközelítés viszont olyan országnak kínálna társult tagságot, amely soha nem válhatna az EU teljes jogú tagjává. Ezt von der Leyen a montreali beszédében is elismerte.
A bizottsági elnök szóhasználata így keresztezi Berlin elképzeléseit. „Németországnak más tervei voltak a társult tagsággal kapcsolatban – és még mindig azok” – mondta az egyik diplomata.
Az uniós hatalomgyakorlásról is szól a konfliktus
Techau szerint Berlin és Brüsszel „számos kérdésben ideológiai átfedésben” van. A közös pártháttér is összeköti a két vezetőt: Merz és von der Leyen egyaránt a német Kereszténydemokrata Unióhoz tartozik.
„Gyakran hasonló nézeteket vallanak, sőt, az ilyen jellegű elképzelésekben is” – jegyezte meg a szakértő, az Ottawával fenntartott kapcsolatok szorosabbra fűzésére utalva.
A kanadai ügy mégis „példás módon” mutatta meg a nézeteltéréseket – vélekedett. Von der Leyen a kezdeményezést „nagy geopolitikai nyereségnek” tekinti „saját és a Bizottság számára”. Merz ugyanakkor „csalódást okozott azoknak a brüsszelieknek, akik abban reménykedtek, hogy integratívabb megközelítést alkalmaz majd az EU-val kapcsolatban, és ezt teljes mértékben belpolitikai előjogok vezérelték”.
A szakértő értékelése szerint az elnevezés körüli összetűzés egy átfogóbb vita megnyilvánulása. Ugyanaz az alapkérdés húzódik meg mögötte, mint a költségvetéssel és az európai biztonsággal kapcsolatos nézeteltérések mögött: a közös uniós intézmények vagy a nemzeti kormányok kapjanak-e meghatározóbb szerepet az EU irányításában.
„A probléma sok szempontból „megoldhatatlan”” – mondta Techau.
