A kanadai miniszterelnök szerint országa nem köt akármilyen egyezséget a Trump-adminisztrációval. Carney a POLITICO-nak adott interjúban arról is beszélt, hogy a kanadaiaknak elegük van az amerikai diplomáciai provokációkból, és bírálta Washington Ukrajnával kapcsolatos politikáját.
Mark Carney kanadai miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy ha kormánya nem tud megfelelő kereskedelmi megállapodást kötni Donald Trump adminisztrációjával, Kanada akár az új amerikai elnök hivatalba lépéséig is hajlandó várni.
A montreali interjúban, amelyet a POLITICO-nak adott, Carney arról is beszélt, hogy a kanadaiak belefáradtak az Egyesült Államok diplomáciai provokációiba. Trump Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos, szerinte következetlen politikáját pedig „nem segítőkésznek” nevezte.
A miniszterelnök kijelentései az Európai Unió és Kanada csúcstalálkozójának lezárásakor hangzottak el. Az elmúlt hónapokban Carney óvatosan fogalmazott az Egyesült Államokkal kapcsolatban, tekintettel a két ország közötti érzékeny kereskedelmi tárgyalásokra. Most azonban egyértelművé tette, hogy Ottawa nem fog mindenáron megállapodni Washingtonnal.
Kanada nem akar engedményeket tenni mindenáron
Az amerikai–kanadai kereskedelmi tárgyalások augusztus óta akadoznak, amikor Kanada kilépett a folyamatból. Ősszel mindkét ország új vámokat vezetett be, tovább növelve a feszültséget.
Carney pénteken ismét hangsúlyozta, hogy Kanada nem fog „csak úgy” megállapodást kötni. Arra a kérdésre, hogy ez azt jelenti-e, hogy szükség esetén inkább egy új amerikai elnökre vár, igennel válaszolt.
„Kénytelenek leszünk, ha erre van szükség” – mondta a POLITICO-nak. Hozzátette, hogy az amerikai családok és vállalkozások is veszítenek a patthelyzeten, ezért szerinte az Egyesült Államok sem tekintheti magát nyertesnek.
A kereskedelmi vita politikai jelentősége az Egyesült Államokban is növekszik. Az energia és a fogyasztási cikkek ára miatt elégedetlen választók a keddi félidős választásokon is véleményt mondhatnak a Trump-adminisztráció teljesítményéről. Több fontos választási verseny olyan határállamokban zajlik, mint Michigan és Maine, amelyek számára különösen jelentősek a Kanadával fenntartott gazdasági kapcsolatok.
A feszültséget tovább növelte az amerikai ottawai nagykövetség, amely az elmúlt napokban olyan dokumentumot küldött újságíróknak, amelyben kanadai kormánytisztviselőket az amerikai választásokba történő lehetséges beavatkozással vádoltak meg. Pete Hoekstra amerikai nagykövet egy később közzétett podcastban ugyanakkor azt mondta, hogy az amerikai hatóságok nem jutottak végleges megállapításra arról, hogy kanadai politikai szereplők jogellenesen avatkoztak volna be a választásokba.
Carney nem árulta el, hogy felvetette-e ezeket az aggályokat Trumpnak. Elmondása szerint az elnökkel folytatott beszélgetéseiben elsősorban a kereskedelempolitikára és olyan geopolitikai kérdésekre összpontosított, mint az ukrajnai és az iráni háború.
A kanadai közvélemény hangulatáról azonban határozottan fogalmazott: „Azt hiszem, a kanadaiaknak elegük van. Szerintem ez egyértelmű.”
Kanada szorosabb kapcsolatot építene Európával
Carney a 21. Kanada–EU-csúcstalálkozó végén adott interjút Montrealban. A látogatás során új nemzetbiztonsági stratégiát mutatott be, és bejelentette, hogy kormánya további beruházásokkal kíván részt venni a mesterséges intelligencia fejlesztéséért folyó globális versenyben.
A 2025-ben megválasztott kanadai miniszterelnök az utóbbi időben fontos szereplővé vált a transzatlanti politikában. A középhatalmak közötti együttműködést szorgalmazza, miközben Kanada az Egyesült Államok és Kína gazdasági, valamint technológiai befolyásától is igyekszik csökkenteni a függőségét.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban felvetette, hogy Kanada valamilyen új, „társult tagi” státuszt kaphatna az európai közösségben. Carney elvi szinten támogatta az elképzelést, ám az EU-n belül – különösen Németország részéről – ellenállás mutatkozott, így a javaslat előmozdítása a montreali csúcstalálkozón nem járt sikerrel.
A kanadai kormányfő igyekezett kisebbíteni a kudarc jelentőségét. Szerinte Kanada a diplomáciai elnevezéstől függetlenül a világ bármely más országánál szorosabb kapcsolatot alakíthat ki az Európai Unióval. A partnerség alapját a technológiai, kereskedelmi, kulturális, kutatási és oktatási együttműködés jelentheti.
A technológiai függetlenség is stratégiai cél
Carney szerint Kanada és Európa együttműködésének egyik fontos célja, hogy a két fél csökkentse a globális nagyhatalmaktól és a magánvállalatoktól való technológiai függőségét.
A miniszterelnök Elon Musk nevét nem említette, de az Ukrajnában használt Starlink műholdas rendszer működésének korábbi korlátozására utalt. Szerinte veszélyes, ha egy ország olyan technológiától függ, amelynek működéséről egyetlen milliárdos dönthet.
„Ha egy olyan műholdrendszerhez csatlakozol, amelyet egy milliárdos, szinte trilliárdos úgy dönt, hogy egy pillanat alatt kikapcsol, vagy nem, az nem jó ötlet” – fogalmazott.
Carney elismerte, hogy Kanada és Európa nem tudja gyorsan kiváltani az amerikai technológiákat. Úgy vélte azonban, hogy az űrtechnológiai képességek megosztása segítheti Kanada önállóságának erősítését.
A mesterséges intelligencia területén szintén szorosabb együttműködést sürgetett. Carney a héten új kormányzati beruházást jelentett be a kanadai Cohere fejlesztőcégbe, amely az év elején egyesült a német Aleph Alpha vállalattal.
Európában eközben egyre nagyobb aggodalmat okoz, hogy a kontinens technológiai vállalatai nehezen veszik fel a versenyt az amerikai és kínai mesterségesintelligencia-óriásokkal. Az uniós döntéshozók a gyorsan fejlődő technológia szabályozásának lehetőségeit is mérlegelik.
Carney kevésbé támogatja a legfejlettebb mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztésének korlátozását, de adatvédelmi és biztonsági garanciákat, valamint egy nemzetközi koordinációs testület létrehozását szorgalmazza. Az interjúban Dario Amodeit, az Anthropic vezérigazgatóját és Demis Hassabist, a Google DeepMind társalapítóját is méltatta azért, mert szerinte komolyan veszik a biztonsági kérdéseket.
A kanadai kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a magánszektor önszabályozásának is vannak korlátai. A globális pénzügyi válság idején szerzett jegybankelnöki tapasztalataira hivatkozva úgy vélte, a nagy iparágaknak megfelelő szabályozási keretekre van szükségük.
„Kivételesen nehéz az iparágak számára önmagukat szabályozni – valóban önmagukat szabályozni” – mondta.
Az európai politikai változások is befolyásolhatják a partnerséget
Kanada európai közeledésének lehetőségeit az uniós tagállamok belpolitikai változásai is befolyásolhatják. Több országban erősödtek a jobboldali pártok, köztük olyan politikai erők is, amelyek bírálják az Európai Uniót.
Ha Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése a következő évben hatalomra kerülne Franciaországban, az jelentősen átalakíthatná az európai politikai viszonyokat, és a társult tagságra vonatkozó elképzelést is háttérbe szoríthatná.
Carney szerint ugyanakkor egyes nacionalista vezetők a kormányra kerülésük után felismerhetik, hogy országuk érdekeit a szorosabb nemzetközi együttműködés jobban szolgálja, mint az elszigetelődés.
„Ha még nem jöttél rá, ha ilyen szerepben vagy, gyorsan megtanulod, hogy a szuverenitás nem azt jelenti, hogy egyedül vagy. Hasonló gondolkodású partnerekre van szükséged. Senki sem önellátó. Az Egyesült Államok sem önellátó” – fogalmazott.
Azt is elismerte, hogy a Kanada és Európa közötti együttműködés mértéke az atlanti térség választásainak eredményétől függően változhat. Hangsúlyozta, hogy neki minden körülmények között Kanada érdekeit kell képviselnie, akár tartományi vezetőkkel, akár más országok kormányaival tárgyal.
„Az együttműködés és a megállapodás két különböző dolog” – tette hozzá.
Carney továbbra is bírálja Trump Ukrajna-politikáját
A kanadai miniszterelnök az interjúban különösen élesen bírálta az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos politikájának következetlenségét. Trump az amerikai választások előtti időszakban bizonyos, Oroszországgal szembeni gazdasági korlátozásokat felfüggesztett, miközben hozzáférést kért az orosz dízelolajhoz az energiaköltségek csökkentése érdekében.
Carney konkrét intézkedéseket nem nevezett meg, de az Oroszországgal szembeni szankciók, Ukrajna védelmi képességeinek támogatása és az amerikai lépések közötti ellentmondásokra utalt.
„Ez nem volt hasznos” – mondta.
Trump azon fenyegetését is elutasítóan kezelte, hogy megtorlást alkalmazhat Kanada és az Európai Unió szorosabb kapcsolatai miatt. Arra a kérdésre, hogy az amerikai elnökkel szembeni érzékenység befolyásolta-e a csúcstalálkozó lebonyolítását, röviden válaszolt: „Egyáltalán nem.”
A kereskedelmi megállapodás lehetőségét azonban nem zárta ki. Carney elárulta, hogy Trump nemrég négy Brooks Brothers pólóinget ajándékozott neki. Egyiket sem viselte még, de azt mondta, szívesen felveszi őket, ha a két ország kölcsönösen előnyös kereskedelmi megállapodást köt.
„Nem volt alkalmam felvenni az ingeket, mert nincs kölcsönösen előnyös kereskedelmi megállapodásunk” – mondta.
