Az ukrajnai és a közel-keleti háború, valamint az Egyesült Államok és Kína közötti stratégiai versengés miatt aligha születik egységes állásfoglalás a világ húsz legnagyobb gazdaságát tömörítő G20-csoport külügyminisztereinek kétnapos, atlantai találkozóján – vélik diplomaták és szakértők. A megbeszéléseken Washington elsősorban a kereskedelmi egyensúlytalanságokra, az energiaellátásra és a kritikus ásványkincsekre összpontosítana, ám a geopolitikai konfliktusok várhatóan háttérbe szorítják a gazdasági napirend egy részét.
Az Egyesült Államok idén tölti be a G20 soros elnöki tisztségét. A házigazda célja, hogy szövetségeseit a kereskedelmi kérdések köré szervezze, és együttműködést alakítson ki Kína kritikus ásványkincsek feletti befolyásának ellensúlyozására. A háborúk és azok gazdasági következményei azonban továbbra is a részt vevő országok legfontosabb aggodalmai közé tartoznak.
A találkozót október 30-án és 31-én tartják Atlantában. Az Egyesült Államok nem hívta meg Dél-Afrikát, miközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter részt vesz az eseményen. Ez tovább növeli a feszültséget a résztvevők között. Még a hagyományos csoportképpel kapcsolatban is vita alakult ki: egyes európai tisztviselők azt javasolták, hogy két fénykép készüljön, az egyik Lavrov részvételével, a másik nélküle.
Heidi Crebo-Rediker, aki Barack Obama elnöksége idején az amerikai külügyminisztérium vezető közgazdásza volt, úgy látja, hogy a G20-tagok között minden korábbinál nagyobbak a nézetkülönbségek. Oroszország, Kína, valamint olyan középhatalmak, mint Brazília és India is igyekeznek eligazodni az Egyesült Államok és Kína közötti stratégiai versenyben.
Crebo-Rediker szerint korábban a G7-országok még közös álláspontot alakítottak ki, mielőtt a G20 elé vitték volna a kérdéseket. Mostanra azonban már ez az előzetes koordináció is meggyengült.
Washington az energiára és a kritikus ásványkincsekre összpontosít
Egy amerikai külügyminisztériumi tisztviselő csütörtökön azt mondta újságíróknak, hogy az atlantai megbeszélések középpontjában az energiaellátás és az ellátási láncok problémái állnak majd. Ezeket Washington különösen fontosnak tartja a mesterséges intelligencia fejlesztése szempontjából.
A tisztviselő szerint az idei négy miniszteri szintű G20-találkozón sikerült bizonyos kérdésekben közös nevezőre jutni, de további egyeztetésekre lesz szükség a december 14–16. között Miamiban tartandó vezetői csúcstalálkozó előtt.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter támogatja a Pax Silica kezdeményezést, amelynek célja, hogy együttműködésre ösztönözze azokat az országokat, amelyek aggódnak Kína ritkaföldfémek és más kritikus ásványkincsek piacán betöltött meghatározó szerepe miatt.
A szakértők szerint azonban ezen a területen sem várható gyors áttörés. Példaként említették azt a túlzott ipari kapacitásról szóló, Egyesült Államok által kezdeményezett nyilatkozatot, amelyet néhány G20-tag kereskedelmi minisztere írt alá, miután a teljes csoportban nem sikerült konszenzust kialakítani.
„Nagyon nehéz lesz teljes egyetértésre jutni a nagyobb stratégiai kérdések bármelyikében, amelyek általában napirenden lennének” – mondta Crebo-Rediker.
Elaine Dezenski, a washingtoni Foundation for Defense of Democracies agytröszt gazdasági és pénzügyi hatalommal foglalkozó központjának vezetője szerint a kisebb, eseti együttműködések jelenthetik a továbblépés egyik lehetőségét.
Úgy fogalmazott, hogy az atlantai találkozó próbája az lesz, hogy az Egyesült Államok képes-e együttműködést kialakítani partnereivel akkor is, amikor a teljes G20 egyetértése elérhetetlennek tűnik. Dezenski arra is felhívta a figyelmet, hogy a Négyes – az Egyesült Államok, India, Japán és Ausztrália biztonsági együttműködése – képviselői szintén Atlantában találkoznak a következő napokban.
Ukrajna és Oroszország ügye is beárnyékolja a tárgyalásokat
A G20 külügyminisztereinek egyeztetéseire hatással lehetnek Donald Trump Oroszországgal kapcsolatos közelmúltbeli döntései, köztük az orosz energiahordozók vásárlásával és bizonyos szankciók enyhítésével összefüggő lépések. A tárgyalásokon az is szóba kerülhet, hogy Ukrajna milyen nehézségekkel szembesül a Starshield műholdas szolgáltatásaival kapcsolatban.
Crebo-Rediker szerint az amerikai elnök Vlagyimir Putyinnal és az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja akkor is meghatározhatja a légkört, ha a résztvevők nyíltan nem beszélnek róla.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közölte, hogy a találkozón Ukrajna fokozott támogatását fogja szorgalmazni. Emellett előrelépést sürget a felelősségre vonás terén, többek között a különleges bíróság és a kártérítési igényekkel foglalkozó bizottság munkájában.
„Oroszországnak felelősséget kell vállalnia” – írta Kallas október 29-én az X közösségi oldalon.
Egy névtelenül nyilatkozó G20-diplomata szerint több ország, köztük Kanada, Mexikó és India is igyekszik kerülni a konfliktusokat Washingtonnal, mivel továbbra is kereskedelmi megállapodásokról tárgyalnak az Egyesült Államokkal. „Mindenki próbál feltűnésmentes maradni” – fogalmazott.
Gazdasági és belpolitikai nyomás alatt Washington
A találkozó egy nappal azután kezdődik, hogy az amerikai kereskedelmi minisztérium adatai szerint az Egyesült Államok gazdasága a harmadik negyedévben egy év óta a leggyorsabb ütemben bővült. A növekedést a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások is támogatták, annak ellenére, hogy a közel-keleti konfliktus miatt magasabb energiaárak nehezítették a gazdasági környezetet. Más országok eközben lassabb növekedéssel vagy akár gazdasági visszaeséssel néznek szembe.
A tárgyalások néhány nappal az amerikai félidős választások előtt zajlanak. A november 3-i voksolás előtt közzétett közvélemény-kutatások szerint Donald Trump pártja elveszítheti többségét a Kongresszus egyik vagy akár mindkét házában. A találkozó idején az Egyesült Államokban arról is megjelentek hírek, hogy Washington újabb támadásokat indíthat Irán ellen.
Ukrajna nem kapott meghívást az atlantai miniszteri találkozóra, Trump ugyanakkor továbbra is tűzszünetet sürget az orosz–ukrán háborúban. Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok a tervek szerint a következő hónapban Abu-Dzabiban tarthat technikai szintű háromoldalú tárgyalásokat – írta meg a Reuters.
