Nagy port kavart az a hír, hogy Amerika, Kína és Oroszország együtt jelölne főtitkárt az ENSZ élére. Azonban ezt a hírt azóta sem erősítette meg senki és a hivatalos jelöltek között sem szerepel az egykori magyar miniszterelnök.
Az ENSZ már reagált Orbán Viktor lehetséges főtitkári jelölésére, de érdemi állásfoglalást nem adott ki. Október 26-án Farhan Haq, António Guterres ENSZ-főtitkár helyettes szóvivője a RIA Novosztyi orosz hírügynökség kérdésére közölte: „Nem kommentáljuk a főtitkárjelölteket.”
Vagyis az ENSZ nem erősítette meg Orbán Viktor jelölését, de nem is cáfolta, hogy a neve felmerült.
Az ENSZ hivatalos főtitkárválasztási oldalán jelenleg hat aktív jelölt szerepel, köztük Rafael Mariano Grossi, Rebeca Grynspan és María Fernanda Espinosa Garcés. Orbán Viktor nincs közöttük.
A különbség a sajtóértesülés és a hivatalos jelölés között lényeges. A Wall Street Journal október 26-i értesülése szerint a Trump-adminisztrációban felmerült, hogy Orbán Viktor legyen az Egyesült Államok, Oroszország és Kína közös jelöltje. A három ország azonban hivatalosan nem jelentette be ezt.
Alekszandr Alimov orosz külügyminiszter-helyettes külön hangsúlyozta, hogy a három nagyhatalom nem maga fogja jelölni Orbánt. Ehhez egy másik ENSZ-tagállam hivatalos jelölésére lenne szükség. Azt ugyanakkor elmondta, hogy új jelölésre még van lehetőség.
Trump és a Béketanács
Donald Trump Béketanácsának létrehozása már a kezdetektől kérdéseket vetett fel az ENSZ jövőjével kapcsolatban. Az amerikai elnök többször bírálta a világszervezet működését, különösen annak lassúságát és a nemzetközi konfliktusok kezelésében mutatott eredménytelenségét. A Béketanács ezért sokak szemében az ENSZ alternatívájaként jelent meg, bár a két szervezet jogi helyzete és nemzetközi felhatalmazása jelentősen eltér.
A Béketanács eredetileg a gázai háború utáni rendezéshez kapcsolódó kezdeményezésként került előtérbe. Trump elképzelése szerint egy szűkebb, politikailag befolyásos országokból álló testület gyorsabban hozhatna döntéseket, mint a gyakran megosztott ENSZ Biztonsági Tanácsa. A kezdeményezés ugyanakkor aggodalmakat is kiváltott, mert felmerült, hogy Washington a hagyományos multilaterális intézményeket megkerülve próbálhatja alakítani a nemzetközi békefolyamatokat.
A Béketanács létrehozása azonban önmagában nem jelenti azt, hogy Trumpnak ne lenne érdeke az ENSZ vezetésének befolyásolása. Az ENSZ továbbra is egyetemes tagsággal, nemzetközi jogi felhatalmazással és széles diplomáciai intézményrendszerrel rendelkezik. Egyetlen új kezdeményezés sem képes automatikusan átvenni valamennyi feladatát.
A Béketanácsot hivatalosan 2026. január 22-én, Davosban hozták létre, Trump elnökletével. Az eredeti feladat a gázai rendezés és újjáépítés felügyelete volt, ám a szervezet alapító okirata már nem korlátozza tevékenységét Gázára. A célkitűzések között általános nemzetközi béketeremtés szerepel, ami részben átfedésben áll az ENSZ feladataival. A szervezetet az ENSZ Biztonsági Tanácsa eredetileg a gázai rendezés részeként támogatta, nem pedig az ENSZ helyettesítésére.
A Béketanács azóta ténylegesen működő nemzetközi szervezetté vált. Májusi ENSZ-jelentése szerint 28 tagállama volt, köztük Magyarország, Izrael, Szaúd-Arábia, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek. Februárban Washingtonban tartotta első ülését, és részt vállalt a gázai rendezés, a finanszírozás és az átmeneti igazgatás előkészítésében. Júliusban Trump újabb megállapodást jelentett be a Hamász lefegyverzéséről, bár a megvalósítás további lépéseket igényel.
A kezdeményezés nem vált általánosan elfogadott világpolitikai fórummá. Az Európai Unió fenntartásokat fogalmazott meg a szervezet nemzetközi jogi helyzetével kapcsolatban, több meghatározó nyugati ország pedig távol maradt. Oroszország és Kína sem csatlakozott. Moszkva külön is felvetette, miként működhet együtt a Béketanács az ENSZ Biztonsági Tanácsával.
Mindezek fényében különösen érdekes az a sajtóértesülés, hogy a Trump-adminisztráció egyes tisztviselői Orbán Viktort támogatnák az ENSZ következő főtitkáraként. Ez egyelőre nem hivatalos jelölés. Az elképzelés azonban politikailag értelmezhető. Washington számára az ENSZ vezetésének befolyásolása akkor is értékes lehet, ha közben egy új, amerikai vezetésű nemzetközi szervezetet épít. Egy vele együttműködő ENSZ-főtitkár megkönnyíthetné a két intézmény közötti koordinációt, bár a főtitkár nem rendelkezik korlátlan döntési jogkörrel.
Trump tehát nem feltétlenül az ENSZ teljes felszámolásában érdekelt, hanem abban is, hogy a nemzetközi békefolyamatokban nagyobb amerikai befolyás érvényesüljön. A Béketanács ehhez új diplomáciai eszközt biztosít, az ENSZ vezetésének alakítása pedig egy másik lehetőség. Hogy a két szervezet hosszabb távon együttműködik vagy inkább verseng egymással, az továbbra is nyitott kérdés.
