Michiganben dőlhet el a szenátus jövője, ahol a republikánus Mike Rogers és a demokrata Abdul El-Sayed küzd a mandátumért. A kiélezett kampányban a republikánusok vallási alapú támadásokkal próbálják hitelteleníteni a muszlim-amerikai jelöltet, miközben a verseny azt is megmutatja, mennyire vevők a demokraták a párt progresszív politikájára.
Michigan szoros szenátusi versenye kulcsszerepet játszik az amerikai felsőház feletti ellenőrzés eldöntésében, miközben két szélesebb körű politikai kérdést is próbára tesz. Egyrészt választ adhat arra, hogy sikeresek lehetnek-e az identitásalapú támadások egy muszlim jelölt ellen egy csatatérállamban, másrészt megmutatja, mennyire hajlandóak a demokrata szavazók beállni a párt progresszív szárnya mögé.
A republikánus Mike Rogers azzal próbálta az iszlamista szélsőségesség szimpatizánsának beállítani a demokrata Abdul El-Sayedet – aki az ország első muszlim szenátora lehetne, ha megnyerné a november 3-i választásokat –, hogy a radikális iszlámhoz köti őt. El-Sayed határozottan tagadja a vádakat, amelyeket támogatói egyenesen iszlamofóbnak minősítettek. Rogers ezenfelül azt is állította, hogy ellenfele az egyetemes egészségügyi ellátás és más progresszív politikák támogatásával a politikai fősodoron kívülre pozicionálta magát.
El-Sayed, aki korábban közegészségügyi tisztviselőként dolgozott, kampánya középpontjába az amerikai munkásosztály terheinek csökkentését állította. Eközben igyekszik Rogerst Donald Trump elnökhöz kötni, annak ellenére, hogy a republikánus jelölt a kampány utolsó heteiben bizonyos kérdésekben távolságot tartott az elnöktől.
Trump korábban alaptalanul muszlim szélsőségesnek nevezte El-Sayedet, míg Rogers a Muzulmán Testvériséggel igyekszik őt összeboronálni. A Testvériség az arab világ egyik legrégebbi és legbefolyásosabb iszlamista mozgalma, amelynek egyes ágait a Trump-adminisztráció az idén terrorszervezetnek nyilvánította.
El-Sayed tagadta, hogy bármilyen kapcsolata lenne a csoporttal. Közvélemény-kutatók és politikai stratégák szerint a támadások valódi célja, hogy elriasszák azokat a Detroit környékén élő zsidó és fekete szavazókat, akik az előválasztáson Haley Stevens képviselőt támogatták.
„Ő egy muszlim-amerikai, ezért Rogers mindent megtesz, hogy El-Sayedet veszélyes kívülállóként mutassa be” – mondta Jonathan Hanson, a Michigani Egyetem politológusa és közpolitikai előadója.
Michigan szenátusi helye mindkét párt számára kritikus fontosságú a kamara feletti ellenőrzés megszerzéséhez. A keddi választások előtt a republikánusok 53-47 arányú szenátusi többséggel rendelkeznek.
Független elemzők döntetlennek tartják a versenyt. A RealClearPolling átlaga szerint El-Sayed 2,5 százalékponttal vezet abban az államban, ahol Trump 2024-ben 1,4 százalékpontos előnnyel nyert.
Cole Wozniak, El-Sayed kampányszóvivője szerint Rogers „kétségbeesett, rosszhiszemű támadásokhoz” folyamodott. Kiemelte, hogy a demokrata jelölt továbbra is a megélhetési költségek csökkentésére, valamint a washingtoni káosz és korrupció elleni fellépésre koncentrál.
Abby Ronson, a Rogers-kampány szóvivője ugyanakkor felidézte a republikánus jelölt vasárnapi szereplését az NBC News Meet the Press című műsorában, ahol Rogers tisztázta: nem az iszlámot kritizálja, hanem El-Sayed „radikális iszlám programhoz” való állítólagos kötődését.
Identitásalapú támadások a kampányhajrában
A 41 éves El-Sayed a Demokrata Párt progresszív szárnyának egyik legkiemelkedőbb alakjává vált, aki a vállalati befolyás korlátozását és a szociális védőháló bővítését szorgalmazza. Bár kapitalistának vallja magát és elutasítja a szocialista jelzőt, egy keddi győzelem komoly lendületet adhatna a párt baloldalának, amely nagyobb befolyásra törekszik a 2028-as elnökválasztás előtt.
Matt Grossmann, a Michigani Állami Egyetem politológusa szerint azonban a győzelem aránya egyáltalán nem mindegy. „Ha El-Sayed néhány ponttal nyer, de nagy különbséggel lemarad Jocelyn Benson demokrata kormányzójelölttől, az nem lesz túl meggyőző érv” – magyarázta a szakértő. „Ha pedig El-Sayed veszít, az komoly visszalépés lesz a párt ezen frakciója számára.”
A 63 éves Rogers pragmatikus konzervatívként pozicionálja magát, aki a költségek csökkentésére, az ipari gyártás fellendítésére és a határbiztonság megerősítésére fókuszál. Ahogy Trump népszerűsége csökkent, Rogers az iráni konfliktus és a Kanadával folytatott kereskedelmi vita befejezését sürgette, miközben kerülte az elnök nyílt bírálatát.
El-Sayed nemzetbiztonsági fenyegetésként való ábrázolása azonban Rogers kampányhajrájának központi elemévé vált. Ezt részben egy 2012-es levélre alapozza, amelyet El-Sayed és más egyiptomi-amerikaiak írtak alá az akkor újonnan megválasztott, a Muzulmán Testvériség által is támogatott egyiptomi elnök, Mohamed Murszi mellett. A levélben arra kérték Murszit, hogy tisztítsa meg a médiát és a biztonsági szolgálatokat az arab tavasz során megdöntött diktatúra maradványaitól. (Az El-Sayed-kampány nem reagált azonnal a levéllel kapcsolatos megkeresésre.)
Rogers a hónap elején egyetértett egy közösségi médiás bejegyzéssel, amely terroristának nevezte El-Sayedet. Vasárnap pedig Trumppal közösen jelent meg egy gyűlésen, ahol az elnök El-Sayedet a szeptember 11-i merénylőkhöz hasonlította, mondván: célja megakadályozni, hogy egy „dzsihadista” bejusson a szenátusba.
Ez a retorika ritka lépésre késztette az NAACP-t (National Association for the Advancement of Colored People). A pártatlan polgárjogi szervezet, amely általában távol tartja magát a politikai csatározásoktól, élesen elítélte a történteket.
„A michigani szenátusi választásokat övező, nyilvánvalóan rasszista támadások elfogadhatatlanok és undorítóak” – jelentette ki Derrick Johnson, az NAACP elnöke. „Ugyanezeket a csúnya, megosztó taktikákat láttuk már a Dél történelmének legsötétebb fejezeteiben is.”
A Michigani Állami Egyetem Közpolitikai és Társadalomkutató Intézetének felmérése szerint a michigani szavazók 38 százaléka kisebb valószínűséggel támogatna egy muszlim jelöltet.
John Clark, a Western Michigan Egyetem politikatudományi professzora szerint az El-Sayed elleni támadások részben a demokrata választási részvétel letörését célozzák, de könnyen visszafelé is elsülhetnek. Feldühíthetik ugyanis Michigan jelentős arab-amerikai közösségeit – például Dearbornban –, és ezzel épp az ő részvételi arányukat növelhetik – írta a Reuters.
