Európa komoly hátrányban van Oroszországgal szemben az Északi-sarkvidék ellenőrzéséért és stratégiai jelentőségének növeléséért folyó versenyben. Miközben Moszkva mintegy 40 jégtörővel rendelkezik, az Európai Unió tagállamainak flottája hozzávetőleg tíz hajóból áll, és ezek közül sem mindegyik alkalmas a sarkvidéki körülmények közötti működésre.
A különbség nemcsak a hajók számában mutatkozik meg, hanem abban is, hogy a jégtörők milyen feladatokat képesek ellátni a rendkívül zord környezetben.
Az Északi-sarkvidék az utóbbi években egyre fontosabb geopolitikai térséggé vált. A klímaváltozás következtében visszahúzódó jégtakaró új hajózási útvonalak megnyílását teszi lehetővé, miközben a régió jelentős energiahordozó- és ásványkincskészleteket rejt. Az északi tengeri útvonalak gazdasági szempontból is egyre értékesebbek, hiszen alternatívát kínálhatnak a hagyományos nemzetközi kereskedelmi útvonalakkal szemben. Oroszország földrajzi helyzete, kiterjedt sarkvidéki partvidéke és fejlett jégtörőflottája jelentős előnyt biztosít Moszkvának ebben a versenyben.
Az európai országok egyelőre nem rendelkeznek elegendő jégtörőkapacitással ahhoz, hogy felvegyék a versenyt Oroszországgal. Ez katonai és gazdasági szempontból egyaránt problémát jelenthet, hiszen a jégtörők nem csupán a hajózást segítik: lehetővé teszik a kereskedelmi hajók, az energiaexportot kiszolgáló tankerek és más speciális hajók közlekedését is a jeges vizeken. Oroszország számára különösen fontos az északi térség, mivel jelentős olaj- és földgázkészletekkel rendelkezik, és a sarkvidéki útvonalakon keresztül egyre nagyobb szerepet szán az Ázsia felé irányuló szállításnak. A nukleáris meghajtású jégtörők ráadásul hosszabb ideig képesek működni a távoli, nehezen megközelíthető területeken, ami tovább növeli Oroszország előnyét.
Az Európai Unió ezért változtatni kíván a sarkvidékkel kapcsolatos megközelítésén. Az Európai Bizottság új stratégiája a biztonsági szempontokat helyezi előtérbe, és többek között az európai jégtörőflotta bővítését, a tenger alatti kábelek védelmét, valamint az orosz árnyékflotta tevékenységének fokozott ellenőrzését irányozza elő. A tervek között szerepel a tagállamok közötti együttműködés erősítése, a közös hajóbeszerzés lehetőségének vizsgálata, sőt a nagy teljesítményű, nukleáris meghajtású jégtörők beszerzésének mérlegelése is. A fejlesztések pontos költségeiről és ütemezéséről egyelőre nem született végleges döntés.
A térség jelentősége azonban túlmutat a hajózáson és a katonai jelenléten. Az Északi-sarkvidék ritkaföldfémeket, nikkelt, kobaltot és grafitot is rejt, amelyek fontosak a modern ipar és az akkumulátorgyártás számára. Az EU ezekhez az erőforrásokhoz is szeretne biztonságosabb hozzáférést szerezni, miközben továbbra is ellenzi a térség olaj-, földgáz- és szénkészleteinek kitermelését. A következő évek egyik fontos kérdése az lesz, hogy Európa képes-e csökkenteni technológiai és infrastrukturális lemaradását, mielőtt Oroszország tovább erősíti pozícióit a stratégiai jelentőségű sarkvidéki térségben - írja a focus.de.
