Az Európai Unió teljes biztonsági architektúráját közvetlenül érinti, hogy Moszkva újjáépíti katonai bázisait a sarkvidéken, és hibrid műveletekkel alakítja át a regionális erőviszonyokat – figyelmeztetett Ursula von der Leyen kedden Strasbourgban. Az Európai Bizottság elnöke a közösség frissített északi-sarkvidéki stratégiájának ismertetésekor hangsúlyozta: a nemzetközi normák felrúgása miatt Brüsszelnek alapvető szemléletváltásra és szövetségeseivel közös, határozott fellépésre van szüksége.
A sajtótájékoztatón az Európai Bizottság vezetője emlékeztetett: a tagállamok közül három közvetlenül sarkvidéki országnak minősül, a térségben pedig több mint félmillió uniós polgár él. Ez a földrajzi övezet Európa közvetlen északi szomszédságát jelenti, így stabilitása elválaszthatatlan a kontinens védelmétől és gazdasági fejlődésétől.
Az elnök rámutatott: a jég visszahúzódásával könnyebben megközelíthetővé váló térség a jövőben kulcsszerepet kap a kontinens gazdasági biztonságának szavatolásában.
Biztonságpolitikai válaszlépések
A kedden bemutatott átfogó dokumentum négy fő prioritást jelöl meg: a biztonság és az ellenálló képesség fokozását, a klímaváltozás elleni fellépést, a fenntartható gazdasági modernizációt, valamint a helyi lakosság megélhetésének biztosítását.
A brüsszeli testület tájékoztatása alapján az unió a NATO-val szorosan együttműködve kívánja növelni a régió stabilitását.
A tervek gerincét egy új tengeri biztonsági központ felállítása adja, amely a tagországok és a partnerségi államok közötti információcserét, valamint az északi vizek folyamatos megfigyelését koordinálja. Első lépésben egy mélytengeri adat- és tápkábelekre szakosodott egység jön létre, amely az Atlanti-óceán északi medencéjében és a sarkvidéki területeken található telekommunikációs vonalak felügyeletét, védelmét és szükség szerinti helyreállítását irányítja.
A rendszer működését a későbbiekben kiterjesztik a szankciókat megkerülő orosz „árnyékflotta” hajóinak nyomon követésére, az illegális halászat és a tengerszennyezés felderítésére, valamint a bajba jutott vízi járművek kutatás-mentési műveleteinek támogatására.
Infrastruktúra, kritikus nyersanyagok és klímavédelem
A gazdasági láb a kikötők, a vasútvonalak, az energiahálózatok és a digitális infrastruktúra korszerűsítésére épít, biztosítva azok szerves becsatornázását a páneurópai kereskedelmi folyosókba.
A bizottság védett műholdas kommunikációs hálózatok kiépítésével garantálná a stabil összeköttetést, és támogatja a zöldenergia-beruházásokat, valamint a fenntartható ásványkincs-kitermelést. Ezzel párhuzamosan az Európai Unió megerősítette azt a korábbi elvi tiltást, miszerint a sarkvidéki kőolaj-, földgáz- és szénlelőhelyeket érintetlenül, a felszín alatt kell hagyni.
A környezeti kockázatok kapcsán Brüsszel arra figyelmeztetett, hogy az északi sarkvidék a globális felmelegedési átlagnál csaknem négyszer gyorsabban melegszik. A jégtakaró olvadása nemcsak a helyi ökoszisztémát bomlasztja meg, hanem a tengerszint megemelkedése és a szélsőséges időjárási anomáliák révén egész Európára veszélyt jelent.
A felzárkóztatásra a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési ciklusban több mint egymilliárd eurónyi kohéziós forrást biztosítanak a sarki övezetnek. Az új stratégiai irányelv célul tűzi ki a helyi demokratikus intézményrendszer ellenálló képességének erősítését, valamint a külső eredetű dezinformációs és információs manipulációs kísérletek elhárítását is.
A bemutatott dokumentum a 2021-ben megalkotott uniós sarkvidéki stratégiát frissíti fel, közvetlen választ adva az azóta kialakult geopolitikai feszültségekre és a megváltozott biztonsági környezetre – írja az MTI.
