Az orosz lakosság jelentős része a NATO-t tartja felelősnek az Oroszország területén található olajfinomítók és más stratégiai létesítmények elleni dróntámadásokért, miközben csak kevesen hibáztatják Vlagyimir Putyin vezetését vagy a támadások célpontjává vált nagyvállalatokat.
A finn Verkkouutiset portál a Novaja Gazeta beszámolójára hivatkozva arról ír, hogy a Levada közvélemény-kutató intézet felmérésében a megkérdezettek 30 százaléka elsősorban a NATO-t, 29 százaléka pedig Ukrajnát nevezte meg felelősként. A NATO-val szembeni vádak hátterében az áll, hogy a szövetség fegyverekkel és a támadások végrehajtásához szükséges hírszerzési információkkal is támogatja Ukrajnát.
A dróntámadások következményei egyre inkább a hétköznapi életben is érezhetők Oroszországban. Míg korábban elsősorban a határ menti Belgorod, Kurszk, Brjanszk és Rosztov térségében beszéltek az ilyen csapásokról, mára a jelenség a távolabbi városokban is mindennapos beszédtémává vált. A támadások az energetikai infrastruktúrát és más stratégiai ipari létesítményeket is érintik, ami növeli a biztonsági intézkedések iránti igényt.
A Kreml a kritikus ipari létesítmények védelmének megerősítése helyett olyan rendeletet hozott, amely lehetővé teszi, hogy az állam ideiglenesen átvegye az irányítást azok felett a stratégiai objektumok felett, amelyek tulajdonosai nem tettek megfelelő lépéseket a drónfenyegetés elhárítására. Elena Panfilova és Alekszej Levinson orosz szociológusok szerint ez a gyakorlatban arra kényszerítheti az ipari vállalatokat, hogy saját, akár éjjel-nappal működő légvédelmi rendszereket szervezzenek. Ehhez fegyverekre és speciálisan kiképzett személyzetre is szükségük lehet, ami jelentős többletköltségeket okozhat. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a vállalatok ezeket a kiadásokat várhatóan beépítik a termékek és szolgáltatások árába, így végső soron a lakosság is megfizetheti a védekezés árát.
A szociológusok szerint nem meglepő, hogy a felelősséget sokan mégis a NATO-ra hárítják. Értelmezésük szerint az orosz társadalom egy része továbbra is nehezen fogadja el, hogy az ország Ukrajnával folytat háborút, ezért a konfliktust inkább a kollektív Nyugattal vívott egzisztenciális küzdelemként értelmezi. Ebben a szemléletben a nyugati országok és a NATO természetes ellenségként jelennek meg, így az oroszországi támadásokért is könnyen őket teszik felelőssé. A felmérés ugyanakkor a lakosság véleményét tükrözi, és önmagában nem bizonyítja, hogy ki áll a konkrét dróntámadások mögött.
