Az iráni háború okozta energiaválság, az emelkedő kamatok és az egyre súlyosabb eladósodottság határozza meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank Bangkokban kezdődő éves közgyűlését – jelentette a Reuters.
A február végén kirobbant közel-keleti háború a világgazdaság történetének legnagyobb energiaellátási sokkját idézte elő. A Hormuzi-szoros lezárása a világ kőolajellátásának mintegy ötödét érintette, miközben az üzemanyagok és a műtrágya drágulása tovább növeli az inflációs nyomást.
Ajay Banga, a Világbank elnöke arra figyelmeztetett, hogy a magas energiaárak, az eladósodottság és a közelgő, rendkívül erős El Niño együttes hatása súlyos gazdasági következményekkel járhat.
A háború kezdete óta több mint egymilliárd hordó kőolajat szabadítottak fel a készletekből, az elérhető tartalékok azonban gyorsan fogynak. A G7-országok további százmillió hordó kőolaj és dízelüzemanyag piacra bocsátásáról állapodtak meg.
Az IMF eközben arra figyelmeztet, hogy a globális államadósság a második világháború óta nem látott magasságba emelkedett, és 2030 előtt meghaladhatja a világ GDP-jének száz százalékát. A fejlődő országokban az állami bevételek átlagosan már több mint tizedét emésztik fel a kamatkiadások.
Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója a közelgő nehézségekre utalva úgy fogalmazott: „Közeleg a tél.”
A bangkoki tanácskozásról ugyanakkor távol marad Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter, aki hivatalosan belföldi elfoglaltságaira hivatkozva két magas rangú tisztviselőt küldött maga helyett.
