Egy több mint 35 000 ember bevonásával világszerte végzett új közvélemény-kutatás szerint a globális együttműködés támogatása és a nemzetközi intézmények iránti bizalom ugyan növekedett, a lakosság mégis egyre rosszabbul érzi magát az Egyesült Államok vagy Kína vezető szerepétől. Sokan ráadásul mindkét szuperhatalmat közvetlen fenyegetésnek tekintik a bizonytalankodó világgazdaság és a fegyveres konfliktusok árnyékában.
A Rockefeller Alapítvány megbízásából, 34 országban július 21. és augusztus 5. között elvégzett kutatás rendkívül komor képet fest a globális gazdasági kilátásokról és a biztonsági kihívásokról: a megkérdezettek közel 70%-a úgy véli, hogy a világ helyzete romlott az elmúlt évben.
A gazdasági optimizmus is látványosan megcsappant. A válaszadóknak mindössze 38%-a bizakodó abban, hogy a saját nemzetgazdasága javulni fog a következő öt évben. A két legnagyobb gazdaságban különösen meredeken esett vissza a hit: Indiában 26 százalékponttal 50%-ra, míg Kínában 16 százalékponttal 56%-ra süllyedt az optimisták aránya.
A szuperhatalmak helyett a középhatalmakban bíznak
A széles körben elterjedt pesszimizmus dacára a válaszadók 57%-a (a tavalyi 55%-ról növekedve) egyetért abban, hogy az országoknak szorosan együtt kellene működniük a globális kihívások – például a biztonsági válságok – megoldásában, még akkor is, ha ez bizonyos nemzeti érdekek háttérbe szorításával jár.
A felmérés időzítése kifejezetten feszült időszakra esett: a közel hét hónapja tartó közel-keleti háború, amely felforgatta az energiapiacokat és felpörgette az inflációt, közvetlenül egy olyan zűrzavaros év után következett, amelyet az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett átfogó importvámok ráztak meg. (Mint ismeretes, az USA és Izrael február 28-án indított háborút Irán ellen, mire Teherán lezárta a globális olajszállítások 20%-át lebonyolító Hormuzi-szorost, a konfliktus pedig több szomszédos államra is átterjedt.)
A globális közvélemény nyíltan elégedetlen az USA és Kína globális vezető szerepével: a válaszadók 61%-a támogatja, hogy a világ országai a két szuperhatalom részvétele nélkül, függetlenül működjenek együtt. A legmagasabb szintű bizalmat Kanada élvezi a világpolitikában betöltött vezető szerepéhez kapcsolódóan (60%), utána Japán (58%), Ausztrália (55%), valamint az Európai Unió és Nagy-Britannia (55%, illetve 54%) következik, míg az ENSZ 52%-on áll. Ezzel szemben az Egyesült Államok vezetésével csupán a megkérdezettek 39%-a, Kínáéval 37%-a, míg Oroszországéval alig 26%-a elégedett.
Eric Pelofsky, a Rockefeller Alapítvány alelnöke szerint az adatok azt mutatják, hogy a kanadai miniszterelnök, Mark Carney által szorgalmazott „középhatalmi” megközelítés globális szinten rendkívül hitelesé vált. „Ez az Egyesült Államok globális vezető szerepének mély erózióját tükrözi” – fogalmazott.
Javuló bizalom a nemzetközi intézményekben
A globális feszültségek ellenére a nemzetközi szervezetek megítélése az elmúlt évben javulást mutatott. Az Egészségügyi Világszervezetbe (WHO) vetett bizalom 61%-ról 69%-ra, az ENSZ-é pedig 58%-ról 62%-ra emelkedett. A legnagyobb mértékű erősödést a Világbank (46%-ról 55%-ra), a Kereskedelmi Világszervezet (WTO, 50%-ról 57%-ra) és a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC, 48%-ról 54%-ra) könyvelhette el, míg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mutatója 43%-ról 51%-ra nőtt.
Kik lehetnek a legnagyobb fenyegetések?
A válaszadók saját hazájuk értékelését figyelmen kívül hagyva a globális fenyegetések listájának élére Oroszországot tértették: 42%-uk tartja Moszkvát komoly veszélynek (ez 14 országban, leginkább Európában volt a leggyakoribb aggodalom) – írja a Reuters.
Az Egyesült Államokat 15 országban tekintik a legfőbb fenyegetésnek, különösen magas elutasítottsággal Indonéziában (73%), Brazíliában (59%), Mexikóban (58%) és Törökországban (57%). Összességében a válaszadók 34%-a az USA-t, 30%-a pedig Kínát tekintette közvetlen kockázatnak. A felmérés rávilágított egy éles földrajzi megosztottságra is: a fejlődő gazdaságok 53%-a elégedett Kínával, míg a gazdagabb országokban ez az arány csupán 23%.
