Az idei nyár ismét jelentős kihívás elé állította Európát, az Európai Unió eredményesen lépett fel a hőhullámok és az aszályok okozta erdő- és bozóttüzek ellen, ami bizonyítja, hogy szélsőséges időjárási viszonyok ellen eredményesen leginkább megelőző intézkedésekkel lehet fellépni – jelentette ki Hadja Lahbib, az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosa Strasbourgban kedden.
Az Európai Parlament plenáris ülésének a klímaváltozás 2026-os nyáron tapasztalt hatásairól tartott vitáján Lahbib hangoztatta: még nincs vége a nyárnak, több európai régióban még mindig erdőtüzek pusztítanak. Az EU ez idáig idén minden segítségkéréssel kapcsolatos megkeresésre eredménnyel tudott reagálni Európán belül és Európán kívül is – mondta.
Kiemelte: az erdő- és bozóttüzek súlyos károkat okoztak az európaiak egészségére, a vállalkozások és a mezőgazdaság számára, több tízezer hektárnyi terület égett le, a mezőgazdasági veszteségek a becslések szerint elérik a 28,3 milliárd eurót. Szavai szerint ez is azt mutatja, hogy a mezőgazdaság az egyik olyan ágazat, amelyre a legnagyobb teher hárul.
Az erdőtüzek elleni védekezéssel kapcsolatban az uniós biztos elmondta, az Európai Bizottság már tett lépéseket: stratégiát készített elő a jobb felkészülés érdekében, az utánkövetés megerősítésére, középpontjában a kockázatkezelés megerősítése áll. Világos az üzenet: minden szakpolitikai területnek és minden szereplőnek össze kell fognia, ki kell használnia az uniós szabályokat a szolidaritás kinyilvánítása mellett.
Közölte: a kohéziós politika a klímaváltozás kockázatainak kezelésben is fontos szerepet kap. A mezőgazdaság védelme és megőrzése érdekében a közös agrárpolitika (KAP) számos eszközzel látja el a tagállamokat, ide tartoznak a biztosítási rendszerek, és a gazdák jövedelmének stabilizációjára irányuló intézkedések. Az uniós jogszabályoknak köszönhetően a kiszolgáltatottság és a klímasokkok csökkenthetők, hatékonyabb lehet a reakció, jobb a válaszadás – hangoztatta.
A következő hétéves, 2027 utáni uniós költségvetés (MFF) kulcsfontosságú lesz, amikor arról van szó, hogy megfelelő ösztönzők és finanszírozás álljon rendelkezésre a klímaváltozás hatásainak kezelését célzó kulcsfontosságú intézkedésekhez – tette hozzá beszédében az uniós biztos.
Kulja András, a Tisza Párt európai parlamenti (EP-) képviselője a vita során elmondott felszólalásában mindenekelőtt kijelentette: a klímaváltozás átrajzolja Európa kockázati térképét.
Hangsúlyozta: mostanra Közép- és Kelet-Európát is elérték azok az összetett környezeti válságok, amikor a hőség, az aszály, a vízhiány, a tüzek és az egészségügyi kockázatok egyszerre jelentkeznek. Ezen jelenségek már nemcsak a mezőgazdaságot és természeti élővilágot veszélyeztetik, hanem kritikus infrastruktúrát és energiabiztonságot is – emelte ki Kulja András, majd arra figyelmeztetett, hogy a következő nyár az ideinél is rosszabb lehet.
„Hálával tartozunk a tűzoltóknak, vízügyi, energetikai szakembereknek és egészségügyi dolgozóknak akik egész nyáron küzdöttek hazámban Magyarországon és a többi tagállamban” – tette hozzá felszólalásában a Tisza Párt EP-képviselője.
Kulja András a vitát követően az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy Magyarország különösen kitett a klímaváltozás hatásainak. Az aszály, a talajvíz csökkenése és a folyók alacsony vízállása már a kritikus infrastruktúrák működését is veszélyeztetheti.
Hangsúlyozta: a Tisza-kormány számára a vízbiztonság kiemelt nemzeti prioritás. A cél olyan vízgazdálkodás kialakítása, amely a víz megtartására, a természetes vízrendszerek helyreállítására és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra épül. Ennek részeként a kormány új klímatörvény és korszerűbb vízgazdálkodási szabályok előkészítésén dolgozik, miközben szigorúbb környezetvédelmi ellenőrzésre és a szennyező iparágakkal szembeni hatékonyabb fellépésre fog összpontosítani – közölte.
„Magyarországot vízmegtartó országgá kell tennünk. Fejlesztenünk kell a víztárolást és az öntözést, fel kell újítanunk a víziközműveket, meg kell őriznünk a talaj nedvességét, helyre kell állítanunk a természetes vízrendszereket, és fel kell készítenünk a mezőgazdaságot a klímaváltozás következményeire. Európának is ebbe az irányba kell haladnia” – tette hozzá Kulja András.
