Hetvennyolc éves korában elhunyt Emma Bonino volt olasz külügyminiszter és európai uniós biztos, az olasz Radikális Párt egykori vezető politikusa - jelentette be pénteken az általa is alapított +Europa párt.
Halálának közvetlen okáról nem közöltek részleteket. Boninót a hét elején légzési problémák miatt súlyos állapotban szállították egy római kórházba, ahol intenzív osztályon kezelték. Állapota később stabilizálódott, csütörtökön elhagyhatta az intenzív osztályt, és egy magánintézménybe szállították át. A politikusnál már 2015-ben tüdőrákot állapítottak meg; kemoterápiás kezelést kapott, 2023-ban pedig arról számolt be, hogy meggyógyult.
Emma Bonino az 1970-es években vált az olasz politika országosan ismert szereplőjévé. A Radikális Párt egyik vezető alakjaként részt vett az abortusz legalizálásáért és a válás lehetőségének megőrzéséért folytatott küzdelmekben, amelyek a katolikus Olaszországban a Vatikán ellenállásába ütköztek. Az abortuszt végül 1978-ban legalizálták. Bonino később a halálbüntetés eltörléséért, a nők egyenjogúságáért, az éhezés ellen és a női nemi szervek megcsonkítása ellen is fellépett.
Több mint öt évtizedes politikai pályafutása alatt hatszor választották képviselővé és kétszer szenátorrá. 1995 és 1999 között az Európai Bizottság tagja volt, később külkereskedelmi és európai ügyekért felelős miniszterként dolgozott, 2013 és 2014 között pedig Olaszország külügyminisztere volt.
A +Europa közleményében úgy búcsúzott tőle: Bonino egész életében a szabadság korlátozása és az önkényuralom különböző formái ellen küzdött.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azt írta, politikai és világnézeti különbségeik ellenére mindig elismerte Bonino tevékenységének jelentőségét és az olasz közéletben betöltött szerepét.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szerint Bonino nem várta meg, amíg a világ megérik a változásra. "Mindig előre ment, és utat mutatott másoknak" - fogalmazott. "Hiányozni fog annak az Európának, amiért küzdött" - tette hozzá.
Carlo Calenda, a centrista Azione párt vezetője Boninót "az ország modernizációját elhozó polgárjogi küzdelmek utolsó nagy alakjának" nevezte. "Vele együtt az olasz és az európai politikatörténet egy darabja is távozott" - írta.
Bonino 1948-ban született a piemonti Brában, és egy családi gazdaságban nőtt fel. Huszonhat évesen, amikor Olaszországban még tiltott volt az abortusz, maga is terhességmegszakításon esett át, amit később élete egyik legmegalázóbb élményének nevezett. 1975-ben társalapítója lett egy központnak, amely az abortusz legalizálása előtt tájékoztatást nyújtott és terhességmegszakításokat is végzett. Egy évvel később a Radikális Párt színeiben bekerült az olasz parlamentbe. A 2000-es évektől az arab nők egyenjogúságáért is küzdött, ideje jelentős részét Kairóban töltötte, és megtanult arabul. 2017-ben részt vett a +Europa megalapításában.
Bonino a néhai Ferenc pápával is szoros barátságot ápolt, noha az abortuszról és az eutanáziáról alapvetően eltérően vélekedtek. Ferenc pápa 2024 novemberében, Bonino akkori kórházi kezelése után római otthonában látogatta meg. Bonino szerint a pápa a beszélgetéseik során arra biztatta, hogy folytassa humanitárius tevékenységét, és továbbra is álljon ki a rászorulók mellett.
"A szenvedélyem az emberiség" - mondta Bonino 2025 májusában, amikor szülővárosa díszpolgárrá avatta. Amikor arról kérdezték, milyen ügyekért kell még küzdenie, rendszerint azt felelte: "Sokért, túl sokért. Az emberi jogokért, a világméretű éhezés ellen, a tudományos kutatás szabadságáért. (... )Tíz élet sem lenne elég rá".
