Friedrich Merz kancellár számára a vasárnapi kelet-németországi választások nem fognak jó eredményeket hozni – csak különböző mértékű politikai megaláztatást.
Az Alternatíva Németországért, vagyis az AfD várhatóan meggyőző győzelmet arat Szász-Anhaltban, jóval Friedrich Merz konzervatívjai előtt végezve a választás előtti közvélemény-kutatások szerint. Egy ilyen eredmény minden eddiginél világosabban megmutatná, milyen mértékben erősödött meg a szélsőjobboldal, és hogyan szorította háttérbe a mainstream pártokat Németország jelentős részén.
A megaláztatás még súlyosabb lenne Merz számára, ha az AfD elegendő szavazatot szerezne ahhoz, hogy önálló parlamenti többséget szerezzen, és egyedül alakíthasson kormányt a tartományban. Ez a német politikai fősodor számára történelmi mélypontot jelentene. Merz lehetne az a nemzeti vezető, akinek hivatali ideje alatt a második világháború óta először kerül valódi kormányzati hatalomra a szélsőjobboldal.
A többi valószínű forgatókönyv azonban szintén kevés okot adna Merznek a megkönnyebbülésre.
Ha az AfD nem szerez kormányzó többséget a tartományban – ami a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján egyre valószínűbbnek tűnik –, a második helyen végző Kereszténydemokrata Unió (CDU) nehéz és politikailag ingatag koalíciós tárgyalások elé néz, miközben a baloldali pártokkal próbálhatna kormányt alakítani. Egy ilyen szövetség valószínűleg kezdettől fogva törékeny lenne, és a törvények elfogadásához továbbra is a politikai spektrum valamelyik szélén álló párt támogatására szorulhatna.
Egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy az AfD már erre a forgatókönyvre készülhet azzal, hogy megkérdőjelezi a vasárnapi választás eredményét. A párt már közleményeket adott ki, amelyekben kétségbe vonta a levélszavazatok hitelességét, vezető jelöltje, Ulrich Siegmund pedig a közösségi médiában is hasonló aggályokat fogalmazott meg.
Bármi legyen is a vasárnapi eredmény, a választás olyan eseménysort indíthat el Merz számára, amely végül a bukásához vezethet. A kancellár – akinek támogatottsága már most is történelmi mélyponton van – ráadásul egyelőre nem mutatott fel koherens stratégiát a várható következmények kezelésére.
A szavazást megelőző időszakban Merz szinte teljesen elzárkózott a választások utáni forgatókönyvek találgatásától.
„Ma nem találgatok arról, hogy mi fog történni [a választások után]” – mondta Merz egy múlt vasárnap sugárzott televíziós interjúban.
„A választási eredmények fényében fogjuk értékelni a helyzetet, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk Szász-Anhalt radikálisok kezére kerülését.”
A kancellár azonban bizonytalan politikai helyzetben érkezik a szász-anhalti választásokra, valamint a szeptember 20-án esedékes további két tartományi voksolásra. Merz már 16 hónappal hivatalba lépése után minden idők egyik legnépszerűtlenebb német kormányfője, miközben a konzervatív politikusok körében csendben egy német mércével is rendkívüli forgatókönyvről folyik a vita Merz leváltásáról, vagyis az úgynevezett Kanzlertausch-ról, azaz kancellárcseréről.
„Tekintettel az elégedetlenségre, a közvélemény-kutatási eredményekre és arra, hogy jövőre további választások lesznek... természetesen egyre nagyobb lesz a nyomás a változás érdekében” – mondta Julian Schache, a CDU magdeburgi politikusa.
„El tudom képzelni, hogy egyesek Friedrich Merz lemondását fogják követelni. De hogy ez lenne-e a megoldás, az még a jövő kérdése.”
Kelet-Németország konzervatív politikusai már most sem feltétlenül szeretnék, hogy Merz részt vegyen a kampányrendezvényeiken. A régióban tett ritka látogatásai során kifütyülték. Egyik eheti útján dühös választók „Pinokkiót” és „háborús uszítót” kiabáltak neki, a tervezett sajtóeseményt pedig ezt követően le is mondták.
1. forgatókönyv – Az AfD hatalomra kerül
Ha az AfD elegendő szavazatot szerez ahhoz, hogy egyedül kormányozhassa Szász-Anhaltot, az bizonyos szempontból egyszerűbb és könnyebb helyzetet teremtene Merz konzervatívjai számára.
Néhány CDU-s politikus ugyanis komoly előnyöket látna ebben a helyzetben: a konzervatívok megkapnák azt a lehetőséget, amelyet az AfD már régóta élvez, vagyis hogy az ellenzéki padsorokból, a kormányzati felelősség terhe nélkül támadják a kormányt. A konzervatívok szerint az AfD kormányzati szerepvállalása könnyen kudarcba fulladhatna, ami leleplezné a szélsőjobboldal politikai programjának korlátait, és később megnyithatná az utat a CDU újjáépítése előtt.
„Azon a napon, amikor [Siegmund] miniszterelnök lesz, vége lesz” – mondta Alexander Räuscher, a szász-anhalti CDU egyik törvényhozója az AfD vezető jelöltjére utalva. „Ez az én feltételezésem. Meg fog bukni tartományi miniszterelnökként. Nem lesz képes teljesíteni az összes ígéretét, amelyet tett.”
Ez a forgatókönyv azonban továbbra is komoly kockázatokat hordoz, és akár fel is gyorsíthatja Merz bukását, mivel a kancellárra és konzervatívjaira nehezedő politikai nyomás várhatóan csak tovább fokozódna a szász-anhalti választás után.
Az AfD várhatóan a Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományi választáson is győzelmet arathat, és a baloldali beállítottságú Berlinben is erős támogatottságot élvez a hónap végén esedékes választás előtt. Jövőre emellett további négy tartományban tartanak választást.
A CDU törvényhozói attól tartanak, hogy egy súlyos szász-anhalti vereség további kudarcokat eredményezhet. Ez nyílt konfliktushoz is vezethet a párton belül arról, hogy fenn kell-e tartani Merz úgynevezett „tűzfalát” az AfD-vel szemben – vagyis azt az ígéretet, hogy a CDU nem működik együtt a szélsőjobboldali párttal. Egyes konzervatívok szerint ez a politika éppen az AfD-t erősítette azzal, hogy a CDU-t a baloldali pártokkal való együttműködésre kényszerítette.
Már most is vannak jelei annak, hogy a CDU-n belül egyre többen vitatják Merz azon fogadalmát, hogy a párt nem működik együtt hivatalosan a szélsőjobboldallal, különösen Kelet-Németországban.
„Aki még mindig tűzfalakról beszél, az nem ismerte fel az idők jeleit” – mondta júliusban Michael Kretschmer, Szászország CDU-s miniszterelnöke.
2. forgatókönyv – A konzervatívok kisebbségi kormányra kényszerülnek, a szélsőbaloldal támogatásával
Ha az AfD nem szerez abszolút többséget, a CDU kénytelen lesz valamilyen formában megpróbálni kormányt alakítani a többi párttal – várhatóan a politikai baloldal több szereplőjével, köztük a szélsőbaloldali Die Linkével, vagyis a Baloldallal.
Merz CDU-ja azonban kizárta a hivatalos együttműködést nemcsak az AfD-vel, hanem a Die Linkével is, amely a közvélemény-kutatások szerint a harmadik helyen végezhet. Ennek eredményeként a CDU valószínűleg kisebbségi kormányt alakítana a balközép Szociáldemokrata Párttal (SPD), amely a negyedik helyre kerülhet, és esetleg a Zöldekkel is.
A választási matematika alapján azonban nehéz lenne teljesen elkerülni a Die Linkével való együttműködést, ha a CDU továbbra is kizárja az AfD-vel való koalíciót. A kereszténydemokraták így a Die Linke támogatására szorulhatnának a miniszterelnök megválasztásakor és a törvények elfogadásakor.
Van is erre precedens. Kelet-Németországban, Türingiában és Szászországban a CDU kisebbségi kormányokat vezet a Die Linke hivatalos támogatásával. A szélsőbaloldali párt már jelezte, hogy egy hasonló megállapodást Szász-Anhaltban is támogatna, ennek azonban ára lenne.
A CDU-n belüli ellenállás ugyanakkor egyre nő egy ilyen politikai konstrukcióval szemben. Egy helyi CDU-csoport már elutasított minden olyan kormányzati együttműködést, amely csak a Die Linke „jóindulatán, toleranciáján vagy kifejezett beleegyezésén” múlna.
„Elfogadhatatlan egy olyan modell, amely de facto vétójogot biztosít a baloldalnak egy jobbközép kormány teljes munkája felett” – áll a pártcsoport állásfoglalásában.
E politikusok végső soron azt állítják, hogy a baloldali pártokkal való kormányzás éppen az AfD-t erősítené, mivel újabb politikai muníciót adna a szélsőjobboldali pártnak ahhoz, hogy a konzervatívokat „álruhás baloldaliként” állítsa be.
Egy ilyen forgatókönyv azt eredményezhetné, hogy a CDU ismét kénytelen lenne megküzdeni az AfD-vel szembeni „tűzfal” politikai értelméért, miközben tovább gyengítené saját pozícióját.
Mindez gyakorlatilag kormányozhatatlanná tehetné Szász-Anhaltot. Ami pedig a nemzeti politikát illeti, olyan frusztrációt gerjeszthetne a CDU-n belül, amely végül akár Merz bukásához is vezethet - írja a Politico.
