A Fehér Ház csütörtöki jelentése szerint több mint 40 ország segített Kínának kijátszani az amerikai vámokat azzal, hogy kínai árukat olyan országokon keresztül juttatott az Egyesült Államokba, amelyekre alacsonyabb amerikai importvámok vonatkoztak.
A megnevezett országok között szerepel Kanada, India, Mexikó, Japán és Dél-Korea. A Fehér Ház szerint ezek az országok hozzájárultak ahhoz, hogy Kína megkerülje a több tízmilliárd dollár értékű árukra kivetett amerikai vámokat.
Peter Navarro, a Fehér Ház kereskedelmi tanácsadója szerint ez a gyakorlat „amerikai munkahelyekbe és több milliárd dollárnyi bevételbe került”.
A washingtoni kínai nagykövetség szóvivője úgy fogalmazott: „a kereskedelmi háborúknak nincsenek győzteseik”.
Hozzátette, hogy Peking ellenzi az amerikai vámintézkedéseket, valamint azt is, hogy Washington állami eszközökkel lépjen fel kínai vállalatokkal szemben.
„Az átrakodással kapcsolatos egyoldalú intézkedések és megállapodások nem irányulhatnak harmadik országok érdekei ellen, és nem sérthetik azokat” – tette hozzá.
A jelentés újabb feszültséget jelent az Egyesült Államok és Kína között, mindössze néhány héttel azelőtt, hogy Donald Trump amerikai elnök Washingtonban találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
A Fehér Ház által idézett kormányzati és magánszektorbeli becslések szerint 30 és 300 milliárd dollár közötti értékű árut szállíthattak magasabb vámokat alkalmazó országokból alacsonyabb vámokat kivető országokon keresztül – írja a BBC.
Ezt a gyakorlatot átrakodásnak nevezik. ilyenkor az árut egy harmadik országon keresztül szállítják, mielőtt eljutna végső rendeltetési helyére.
Washington szerint Kína ezt a rendszert arra használta fel, hogy kijátssza az amerikai vámokat, és olyan országokon keresztül juttassa el termékeit az Egyesült Államokba, ahol alacsonyabbak az importvámok.
A Fehér Ház jelentése szerint Kína egyes esetekben harmadik országokat használt köztes állomásként, az árukat pedig átcsomagolta, hogy elfedje azok valódi származási helyét és kedvezőbb vámelbírálást érjen el. A jelentés ezt „papírmunkába burkolt csalásnak” nevezte.
„Ami megváltozott a mai nagy átrakodási átverésben, az nem csupán e modern csempészeti módszer sebessége és léptéke, hanem annak a globális, árnyékban működő átrakodási hálózatnak a szélessége, mélysége és kifinomultsága is, amelyen keresztül Kína most vámcsalást követ el” – áll a Fehér Ház jelentésében.
Az Egyesült Államok emellett mesterséges intelligenciát alkalmazó eszközöket is bevet az átrakodási műveletek felderítésére.
Alkupozíciót erősíthet Washington
A jelentés várhatóan újabb fontos vitapontot jelent majd a két ország között, miközben Trump és Hszi szeptemberben Washingtonban találkozik.
Chang Pao Li, a Singapore Management University közgazdászprofesszora szerint Washington a jelentést arra használhatja, hogy megerősítse tárgyalási pozícióját.
„Washington azzal érvelhet, hogy Kína közvetve továbbra is hozzáfér az amerikai piachoz, ezért egy átfogóbb kereskedelmi megállapodásnak nemcsak a közvetlen kínai exporttal, hanem a harmadik országokon keresztül zajló kereskedelmi útvonalakkal is foglalkoznia kell” – mondta a BBC-nek.
Chang szerint a kereskedelmi útvonalak átrendeződése részben valódi termelési áthelyeződést és az ellátási láncok átszervezését is tükrözheti. Ennek ellenére szerinte azok a gazdaságok, amelyek szorosan integrálódtak a kínai ellátási láncokba, „további kockázatokkal és költségekkel nézhetnek szembe”.
Bár a 2025 májusában tartott tárgyalásokat követően a legtöbb vámemelést felfüggesztették, Washington és Peking továbbra is kölcsönösen vezet be korlátozó intézkedéseket. Ezek között szerepelnek többek között az Egyesült Államokba irányuló humanoidrobot-export korlátozásai, valamint a kínai drónexport szigorítása.
Trump 2025 áprilisában átfogó vámokat vetett ki több tucat amerikai kereskedelmi partnerre. Politikájának egyik központi eleme az volt, hogy a vámok révén erősítse az amerikai gazdaságot és védje az amerikai munkahelyeket.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága azóta hatályon kívül helyezte ezeket az intézkedéseket, Trump azonban más jogi eszközökre támaszkodva ismét új vámokat vezetett be, hogy folytassa vámközpontú kereskedelempolitikáját.
