A Jabloko, az ország egyik utolsó működő liberális pártja nem indulhat a szeptemberi parlamenti választásokon. A döntést az orosz Legfelsőbb Bíróság hozta meg, miután helyt adott a Kremlhez közel álló Rodina párt keresetének.
A hivatalos indoklás szerint a Jabloko megsértette a kampányfinanszírozási szabályokat, tiltott közösségi médiaplatformokon hirdetett, valamint szerzői jogi problémákat is felvetettek vele kapcsolatban. A párt szerint azonban ezek csupán ürügyek, és a valódi ok az, hogy nyíltan az ukrajnai háború befejezését követeli.
A Jabloko különleges szerepet töltött be az orosz politikai rendszerben. Miközben a legtöbb engedélyezett párt támogatta vagy legalábbis nem bírálta nyíltan a Kreml háborús politikáját, a Jabloko következetesen békepárti álláspontot képviselt. A párt vezetője, Nyikolaj Ribakov visszautasította a vádakat, és azt állította, hogy a keresetet azért nyújtották be, mert politikájuk eltér a jelenlegi hatalom irányvonalától. A pártnak öt napja van fellebbezni a döntés ellen.
A kizárás ugyan csak az országos pártlistára vonatkozik, tehát egyes egyéni választókerületekben már bejegyzett jelöltjeik elvileg indulhatnak, a döntés mégis súlyos következményekkel jár. A Jabloko központi kampányszámláját is lezárják, ami jelentősen korlátozza a párt mozgásterét és kampányolási lehetőségeit.
Elemzők szerint a döntés időzítése sem véletlen. Néhány nappal korábban Alekszej Navalnijhoz köthető ellenzéki körök azt javasolták támogatóiknak, hogy országos listán a Jablokóra szavazzanak. Ez növelhette volna a párt láthatóságát és protestszavazatokat vonzhatott volna el az Egységes Oroszországtól.
A történtek jól illeszkednek abba a folyamatba, amelyben az orosz politikai rendszer az elmúlt években fokozatosan szűkítette az ellenzéki mozgásteret. Független megfigyelők szerint a szeptemberi dumaválasztás előtt már eleve erős adminisztratív szűrés érvényesült, és a mostani döntés tovább csökkenti annak esélyét, hogy valódi politikai alternatíva jelenjen meg a választáson. A Jabloko kizárása sokak szemében azt jelzi, hogy Oroszországban a nyíltan háborúellenes politika immár nemcsak nehéz, hanem egyre inkább intézményesen is kiszorul a hivatalos politikai térből - írja a cikkéban Telegraph.
