Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a müncheni regionális felsőbíróság csütörtökön azt az afgán férfit, aki tavaly februárban autóval szándékosan belehajtott a Verdi szakszervezeti szövetség demonstrációján részt vevő emberek közé München belvárosában, egy 37 éves nő és kétéves kislányának a halálát, valamint további 39 ember sérülését okozva.
A 25 éves, Farhad N. néven azonosított férfi – aki 15 éves korában, kísérő nélküli gyerekként érkezett Németországba, de a menedékkérelmét már korábban elutasították a hatóságok, és a támadás elkövetése előtt testépítő volt – egy ideig a demonstrálók és egy rendőrautó mögött haladt az autójával, majd hirtelen megelőzte őket, felgyorsított, és a felvonuló emberek közé hajtott. Csak 23 méter megtétele után állt meg, mert a már elütött emberekre ráhajtó autó kerekei nem érintkeztek a talajjal. A férfi az őrizetbe vételekor „Allah akbár” kiáltásokat hallatott és imádkozott.
A bíróság az ítélet indoklásában az elkövetett bűncselekmény különös súlyára és arra hivatkozott, hogy meggyőződése szerint a férfi szándékosan hajtott autójával a felvonuló emberek közé. Farhad N.-t két gyilkosság és 23-rendbeli gyilkossági kísérlet, továbbá 19-rendbeli súlyos testi sértés és háromrendbeli szándékos testi sértés bűncselekményének az elkövetésében találták bűnösnek. A tanácsvezető bíró, Michael Höhne ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a bűncselekmény helyszíne „valóságos romhalmazzá vált”.
A szövetségi ügyészség ajánlásának megfelelően szigorú ítélet azt eredményezi, hogy a legalább 15 éves kötelezően letöltendő börtönbüntetés lejárta után is korlátozott lesz a védelem esélye arra, hogy elérhesse az elítélt szabadlábra helyezését. A védelem a kiszabott ítélettel szemben 15 éves börtönbüntetést és a férfi pszichiátriai kórházban történő elhelyezését szerette volna elérni. Az ügyben eljáró szakértők valóban észleltek pszichológiai problémákat a vádlottnál, de közölték, ezek nem voltak olyan súlyosak hogy pszichózist okozzanak, így nem csökkentik Farhad N. büntetőjogi felelősségét.
A nyomozás adatai szerint a férfi – akiről korábban úgy vélték, hogy „tökéletesen integrálódott” a társadalomba – a tettének elkövetését megelőző hónapokban a közösségi médiában látható afgán vallási személyiségek hatására radikalizálódott. Ezért felelősnek tartotta a nyugati országokat az afganisztáni és a közel-keleti muszlim lakosság szenvedéséért, illetve kényszert érzett arra, hogy „véletlenszerűen kiválasztott embereket öljön meg Németországban”.
