Megkezdődtek a feltárási munkálatok a koszovói Zubin Potokhoz tartozó Kalluder település közelében, ahol a pristinai hatóságok feltételezése szerint az 1998-1999-es koszovói háború idejéből származó tömegsír rejtőzhet, az első helyszíni vizsgálatok során ugyanis emberi eredetű maradványokat találtak – közölték a koszovói igazságügyi szervek.
A hatóságok hangsúlyozták, korai lenne következtetéseket levonni az áldozatok személyazonosságáról, és a vizsgálatok eredményeiről elsőként az eltűnt személyek hozzátartozóit tájékoztatják.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerdán arról számolt be, hogy a hatóságoknak először pontosan meg kell állapítaniuk, milyen maradványokat találtak. Hozzátette: első feltételezésük szerint annak a 23 albán civilnek – a koszovói közbeszédben „mitrovicai értelmiségiek csoportjaként” emlegetett személyeknek – a földi maradványait találhatták meg, akiket 1999. április 19-én hurcoltak el Kosovska Mitrovicából, ezt azonban egyelőre még nem tudják megerősíteni.
A koszovói különleges ügyészség tájékoztatása szerint az exhumálást, a boncolást és az esetlegesen előkerülő emberi maradványok azonosítását egy pristinai bíróság utasítására végzik. A munkálatokban a koszovói rendőrség, az Igazságügyi Orvostani Intézet, a kormány eltűnt személyekkel foglalkozó bizottsága, valamint az Európai Unió koszovói rendőri és igazságügyi missziója (EULEX) vesz részt.
A feltárás azon a héten kezdődött, amikor a koszovói rendőrség két koszovói szerb férfit vett őrizetbe azzal a gyanúval, hogy 1999 áprilisában háborús bűncselekményeket követtek el albán civilek ellen. A hatóságok hivatalosan nem erősítették meg, hogy az őrizetbe vételek közvetlen összefüggésben állnak az ásatásokkal.
Az 1998-1999-es koszovói háborúban több mint 13 ezren vesztették életüket, és mintegy 1600 ember tűnt el. Xhelal Svecla koszovói belügyminiszter kedden a helyszínen kijelentette: Koszovó addig nem nyugodhat meg, amíg fel nem derítik az utolsó eltűnt személy sorsát, és minden felelőst felelősségre nem vonnak. A miniszter egyúttal azzal vádolta Szerbiát, hogy nem működik együtt az eltűnt személyek felkutatásában, és akadályozza a koszovói intézmények munkáját.
Koszovó és Szerbia 2023-ban az Európai Unió közvetítésével közös nyilatkozatot írt alá az eltűnt személyek ügyének rendezéséről, ám az abban vállalt kötelezettségeket eddig nem teljesítették.
