A lehetséges őszi mozgósítás híre ismét növelhette az oroszok érdeklődését Örményország iránt. Jerevánban a lakbérek is meredeken emelkednek
Oroszországban egyelőre nincs hivatalosan bejelentett újabb mozgósítás, a lehetőségéről azonban hetek óta jelennek meg értesülések. Független orosz sajtóforrások, köztük a Meduza szerint a Kremlben és az állami szerveknél felmerült egy újabb sorozási hullám lehetősége, amely akár ősszel, a szeptemberi Állami Duma-választások után is megkezdődhet. Moszkva ezt továbbra is tagadja. A bizonytalanság ugyanakkor már érezhető lehet Jereván ingatlanpiacán: örmény ingatlanpiaci beszámolók szerint az orosz ügyfelek aránya ismét jelentősen nőtt, a lakásbérleti díjak pedig három hónap alatt mintegy 30 százalékkal emelkedtek.
Az oroszországi újabb mozgósítás lehetőségéről szóló hírek nem tekinthetők hivatalos döntésnek. A Kreml jelenlegi álláspontja szerint nincs napirenden újabb mozgósítás. Ugyanakkor a független orosz Meduza júniusban arról írt, hogy az orosz hatóságok egyre komolyabban mérlegelhetik az újabb mozgósítás lehetőségét, miután csökkenni kezdett a szerződéses katonai szolgálatra jelentkezők száma. A lap értesülései szerint egyes tisztviselők már az októberi kezdés lehetőségéről is tárgyaltak. Júliusban pedig az orosz Nemzeti Gárda egy olyan szabálymódosítást terjesztett elő, amely a mozgósítás és a hadiállapot idején szükséges intézkedéseket is nevesíti.
Ez azonban nem bizonyítja, hogy ősszel valóban mozgósítás kezdődik Oroszországban. Az orosz vezetés továbbra is azt állítja, hogy nincs ilyen terv. Az Állami Duma védelmi bizottságának elnöke, Andrej Kartapolov július végén szintén cáfolta az erről szóló híreszteléseket, és azt mondta, hogy az orosz hadsereg feltöltésének fő eszköze továbbra is a szerződéses szolgálat.
A bizonytalanság következményei azonban már láthatók lehetnek Örményországban.
A jereváni ingatlanpiacot figyelő helyi szakemberek szerint az orosz állampolgárok érdeklődése az elmúlt időszakban ugrásszerűen megnőtt. Egy ingatlanos arról számolt be, hogy míg az elmúlt két évben ügyfeleik többsége már Örményországban élő orosz volt, akik egyik lakásból költöztek a másikba, most a megkeresések mintegy 80 százaléka olyan személyektől érkezik, akik nemrég érkeztek, vagy még csak tervezik az Örményországba költözést. Egy másik szakember szerint a jereváni lakbérek az elmúlt három hónapban körülbelül 30 százalékkal emelkedtek.
A jelenség önmagában nem bizonyítja, hogy az újonnan érkező oroszok mindegyike a mozgósítás elől menekül. Az ingatlanosok beszámolói azonban azt mutatják, hogy a mozgósításról szóló hírek érzékelhetően növelhették az Oroszországból érkező érdeklődést. A helyzetet több helyi szakember a 2022-es részleges mozgósítást követő állapotokhoz hasonlítja.
A válaszhoz nem feltétlenül az örmény–orosz politikai kapcsolatok jelenlegi állapotát, hanem mindenekelőtt a földrajzi és jogi körülményeket kell figyelembe venni.
Oroszország és Örményország között továbbra is vízummentes a személyforgalom. Az örmény jogszabályok alapján a vízummentességet élvező külföldiek legfeljebb 180 napot tartózkodhatnak az országban egy éven belül, amennyiben nem vonatkozik rájuk ettől eltérő nemzetközi megállapodás. Az orosz–örmény vízummentességi megállapodás többféle úti okmány használatát is lehetővé teszi.
Örményország tehát az orosz állampolgárok számára könnyen elérhető célország. Nem szükséges hosszadalmas vízumeljárással számolni, miközben a két ország közötti közlekedési kapcsolatok is kiépültek.
Van egy másik fontos tényező is: Jerevánban már kialakult egy jelentős orosz nyelvű közösség.
A 2022-es orosz részleges mozgósítás után több tízezer orosz telepedett le Örményországban, köztük jelentős számban informatikai szakemberek és vállalkozók. A korábbi bevándorlási hullám nyomán orosz nyelvű szolgáltatások, üzletek, vendéglátóhelyek és más közösségi intézmények is létrejöttek. Egy 2024-es örményországi kutatás szerint a katonai korú férfiak körében a mozgósítástól való félelem már akkor is az országba költözés egyik motivációja volt.
Az újonnan érkezők számára ez komoly előnyt jelenthet. Nem egy teljesen ismeretlen országba érkeznek, hanem olyan közegbe, ahol az orosz nyelv széles körben használatos, és ahol már létezik az előző migrációs hullám által kialakított kapcsolati és gazdasági infrastruktúra.
Mindez azért különösen érdekes, mert az oroszok éppen egy olyan országot választanak, amelynek kormánya az elmúlt években fokozatosan távolodott Moszkvától.
Nikol Pashinyan miniszterelnök 2024 februárjában bejelentette, hogy Örményország gyakorlatilag befagyasztotta részvételét a Moszkva vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében, az ODKB-ban. Pashinyan ezt azzal indokolta, hogy a szervezet nem teljesítette biztonsági kötelezettségeit Örményországgal szemben, különösen a 2021-es és 2022-es azerbajdzsáni támadások idején.
Azóta Jereván tovább erősítette kapcsolatait az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal. A kormány az európai integráció lehetőségét is napirenden tartja, miközben Oroszországgal a politikai nézeteltérések egyre látványosabbak.
A június 7-én megtartott örmény parlamenti választáson Pashinyan Civil Contract pártja a választási bizottság adatai szerint 49,75 százalékos eredménnyel nyert. A Strong Armenia szövetség 23,27 százalékkal a második helyen végzett, az Armenia Alliance pedig 9,92 százalékot szerzett. A Civil Contract így önállóan alakíthat kormányt.
A választási eredményt ezért helyesebb Örményország nyugati orientációjának folytatásaként értelmezni, mint egyszerűen úgy, hogy „oroszbarát erők vereséget szenvedtek”. A második helyen végző Strong Armenia ugyanis nem írható le egyértelműen oroszbarát politikai erőként.
Moszkva számára ugyanakkor egyértelműen kedvezőtlen, hogy Pashinyan kormánya folytatja az Európa felé történő nyitást. Az orosz–örmény kapcsolatok ennek ellenére nem szakadtak meg.
A két ország viszonyának egyik legfontosabb sajátossága éppen ez a kettősség.
Örményország politikailag és biztonságpolitikailag távolodik Oroszországtól, miközben gazdaságilag továbbra is jelentős mértékben függ tőle. Oroszország továbbra is Örményország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, és Moszkva fontos szereplő az örmény energiaellátásban is.
Ezért túlzás lenne azt állítani, hogy az orosz–örmény stratégiai partnerség egyszerűen megszűnt. A politikai és biztonsági együttműködés jelentősen meggyengült, de a gazdasági kapcsolatok továbbra is szorosak.
A kapcsolatokat jól jellemzi, hogy Pashinyan július végén maga kérte Vlagyimir Putyin segítségét az Oroszország által bevezetett, örmény termékeket érintő kereskedelmi korlátozások rendezéséhez. Moszkva közben arra figyelmeztetett, hogy az EU-tagság felé történő további elmozdulás az Eurázsiai Gazdasági Unióban betöltött örmény tagságot is veszélybe sodorhatja.
Vagyis Örményország nyugat felé fordul, de egyelőre nem tud és nem is akar teljesen elszakadni Oroszországtól.
Az első pillantásra ellentmondásosnak tűnő folyamat valójában több tényező együttes hatásával magyarázható.
Egy orosz állampolgár számára Örményország elsősorban nem azért lehet vonzó, mert Jereván politikailag közeledik Európához, hanem azért, mert könnyen elérhető, vízummentes célország, ahol már létezik egy jelentős orosz nyelvű közösség. A 2022-es tapasztalatok pedig azt is megmutatták, hogy az ország alkalmas lehet arra, hogy valaki ideiglenesen elhagyja Oroszországot egy bizonytalan belpolitikai vagy katonai helyzetben.
A jelenlegi migrációs hullám és az esetleges őszi mozgósítás között azonban nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely közvetlen, egyértelmű ok-okozati kapcsolatot bizonyítana. A mostani adatok azt mutatják, hogy az oroszok körében nőtt az érdeklődés az örményországi lakhatás iránt, és az ingatlanosok egy része ezt összekapcsolja a mozgósítástól való félelemmel.
Az is feltételezés, hogy az Örményország és Oroszország közötti politikai távolodás önmagában ösztönözné az oroszokat arra, hogy éppen Örményországba menjenek. Ennek inkább közvetett jelentősége lehet: Jereván Moszkvától való távolodása azt jelezheti az Oroszországból távozók számára, hogy az örmény állam külpolitikai irányvonala egyre kevésbé igazodik a Kreml érdekeihez.
Ez azonban már elemzés, nem bizonyított tény.
Ami jelenleg biztosan kijelenthető: miközben az örmény kormány egyre szorosabb kapcsolatokat épít az Európai Unióval és távolodik Oroszországtól, az esetleges újabb orosz mozgósítástól tartó orosz állampolgárok egy része ismét Örményországban kereshet magának lakóhelyet.
A két folyamat így különös geopolitikai paradoxont eredményez: Moszkva és Jereván politikailag egyre távolabb kerül egymástól, miközben egyes orosz állampolgárok éppen Örményországban látják az egyik legkönnyebben elérhető lehetőséget arra, hogy egy esetleges újabb oroszországi mozgósítás elől biztonságosabb helyre távozzanak.
