Az indítványt még február 13-án nyújtotta be az ellenzék 62 képviselője, a hétfői ülés összehívását azonban végül a kormánypárti többség kezdeményezte. Az ellenzék az indítvány indoklásában azt állította, megalapozott a gyanú, hogy a kabinet egyes tagjai érintettek a belgrádi egykori vezérkari épülethez kapcsolódó ügyben, miközben a miniszterelnök nem tett semmilyen intézkedést az eset kivizsgálása érdekében.
Nikola Selakovic szerb kulturális miniszter és három másik vádlott pere a belgrádi egykori jugoszláv vezérkari épület műemléki védettségének megszüntetése ügyében áprilisban kezdődött. A tárcavezető tagadta a hivatali visszaélésről és okirat hamisításról szóló vádakat, míg az ügyészség szerint a vádlottak jogellenesen vonták meg az 1999-es NATO-bombázásban súlyosan megrongálódott, azóta használaton kívüli épületegyüttes kulturális örökségi státuszát, hogy megnyissák az utat lebontása és egy új ingatlanfejlesztés előtt.
Az ellenzéki pártok a parlamenti vita során azzal érveltek, hogy a kabinet elveszítette politikai legitimitását, míg a kormányoldal szerint a végrehajtó hatalom munkáját az elért eredmények igazolják.
Djuro Macut miniszterelnök kijelentette: a kormány teljesítményét nem a szavak, hanem a tettek alapján kell megítélni. Hangsúlyozta, hogy a kabinet a bírálatokra még több munkával, nem pedig a konfliktuskereséssel fog válaszolni.
A parlamenti vitában Miroslav Aleksic, az ellenzéki Szerbiai Népi Mozgalom (NPS) frakcióvezetője azt mondta: a bizalmatlansági kezdeményezés formálisan ugyan a Macut-kormány ellen irányul, valójában azonban a 2012 óta kiépült, a Szerb Haladó Párt által meghatározott politikai rendszerrel szembeni elégedetlenséget fejezi ki.
A szerb alkotmány szerint a bizalmatlansági indítvány elfogadásához a 250 fős parlament összes képviselőjének több mint fele, legalább 126 képviselő támogatása szükséges.
