Rendkívüli ülést kezdett hétfőn a szerb parlament, amelynek egyetlen napirendi pontja a Djuro Macut vezette kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatása. Az indítványt még február 13-án nyújtotta be az ellenzék 62 képviselője, a hétfői ülés összehívását azonban végül a kormánypárti többség kezdeményezte.
Az ellenzék az indítvány indoklásában azt állítja, megalapozott a gyanú, hogy a kabinet egyes tagjai érintettek a belgrádi egykori vezérkari épülethez kapcsolódó ügyben, miközben a miniszterelnök nem tett semmilyen intézkedést az eset kivizsgálása érdekében.
Nikola Selakovic szerb kulturális miniszter és három másik vádlott pere a belgrádi egykori jugoszláv vezérkari épület műemléki védettségének megszüntetése ügyében áprilisban kezdődött. A tárcavezető tagadta a hivatali visszaélésről és okirat-hamisításról szóló vádakat, míg az ügyészség szerint a vádlottak jogellenesen vonták meg az 1999-es NATO-bombázásban súlyosan megrongálódott, azóta használaton kívüli épületegyüttes kulturális örökségi státuszát, hogy megnyissák az utat lebontása és egy új ingatlanfejlesztés előtt.
A parlamenti vitában Miroslav Aleksic, a Szerbiai Népi Mozgalom (NPS) frakcióvezetője azt mondta: a bizalmatlansági kezdeményezés formálisan ugyan a Macut-kormány ellen irányul, valójában azonban a 2012 óta kiépült, a Szerb Haladó Párt által meghatározott politikai rendszerrel szembeni elégedetlenséget fejezi ki. Beszédében előrehozott parlamenti választások kiírását sürgette.
A kormányoldal szerint ugyanakkor a kezdeményezésnek nincs valós esélye a sikerre. Ana Brnabic házelnök hangsúlyozta, hogy a rendkívüli ülést a kormánypárti képviselők támogatásával hívták össze, ami szerinte a parlamenti többség demokratikus hozzáállását bizonyítja. Úgy fogalmazott: a vita során kiderül, hogy a parlament többsége továbbra is bizalmat szavaz-e a kormánynak, ugyanakkor nem számít arra, hogy a bizalmatlansági indítvány megkapja a szükséges többséget. A parlament elnöke emlékeztetett arra is, hogy áprilisban kétszer is meghiúsult a bizalmatlansági vita, mert az indítványt benyújtó ellenzéki képviselők nem tudtak határozatképességet biztosítani.
A szerb alkotmány szerint a bizalmatlansági indítvány elfogadásához a 250 fős parlament összes képviselőjének több mint fele, legalább 126 képviselő támogatása szükséges. Ha a parlament megvonja a bizalmat a kormánytól, a köztársasági elnöknek új kormányalakítási eljárást kell indítania. Amennyiben harminc napon belül nem alakul új kabinet, fel kell oszlatni a parlamentet, és előrehozott választásokat kell kiírni.
Elemzők szerint a bizalmatlansági indítvány sikertelen lesz, ám ezt követően a kormány önként fog lemondani vagy kezdeményezi a parlament feloszlatását, hogy ősszel előrehozott választásokat lehessen tartani.
Aleksandar Vucic köztársasági elnök az utóbbi hónapokban többször is említette, hogy előrehozott parlamenti választást fog kiírni az országban. Legutóbbi bejelentése szerint erre ősszel, októberben vagy novemberben lehet számítani, és a várakozások szerint ő maga is indulna a miniszterelnöki székért. Ez azt jelentené, hogy a választás kiírását követően le kellene mondania köztársasági elnöki tisztségéről.
