Külföld
Putyin támogatása 30 százalék alá esett
Egyre növekvő elégedetlenség az orosz társadalomban
A Moscow Times arról számol be, hogy az orosz állami közvélemény-kutató ügynökség, a VChIOM áprilisban leállította Vlagyimir Putyin népszerűségi mutatóinak közzétételét.
Ennek oka az volt, hogy a népszerűségi mutatók 30 százalék alá, egészen pontosan 29,5 százalékra estek vissza, ami Putyinnak 2022 óta a legalacsonyabb népszerűségi mutatója. Az eredményt április 5-én tették közzé.
Putyin 2022 utáni csúcsát 2024 márciusában érte el, amikor 48,8 százalék volt. 2026 elején ez 38 százalék volt, így az elfogadottsági mutató közel 10 százalékponttal esett négy hónap alatt.
Putyin minden idők legmagasabb, 68 százalékos bizalmi mutatóját 2014 márciusában mérték, amikor az ukrán Krímet megszállták és erőszakkal annektálták Oroszország által.
A 30 százalék alatti eredményt egy „nyílt felmérésben” kapták, amelyben azt kérdezték, hogy a válaszadó mely politikusokban bízik. Amikor közvetlenül azt kérdezték, hogy „bízik-e Vlagyimir Putyinban”, az elfogadottsági mutató 73 százalék körülire emelkedett, de a csökkenő tendencia továbbra is érezhető volt.
Kezdetben a hagyományos telefonos interjúk házhoz menő felmérésekre való áttérésével próbálták növelni az elfogadottsági mutatókat. A válaszadónak személyesen kellett nyilatkoznia arról, hogy bízik-e Putyinban. A bizalmi mutató mégis május végére 66,6 százalékra esett vissza - írja a Verkkouutiset.
Egy másik orosz közvélemény-kutató intézet, a FOM arról számolt be, hogy a válaszadók több mint fele több év után először érzett szorongást.
– A gazdasági terhek, a korlátozások és a hosszan tartó bizonytalanság általános tapasztalata egyetlen érzéssé kristályosodik ki: „Így élhetünk tovább, de egyre kevésbé akarunk élni” – mondja Ilja Grascsenko orosz politológus.
A FOM felmérése azt is megállapította, hogy az elégedetlenség a kormányzat más képviselői iránti támogatottság növekedésében is tükröződik. Míg Putyin támogatottsága csökkent, Mihail Misusztyin miniszterelnök támogatottsága 41,1 százalékról 44,9 százalékra emelkedett.
– A társadalom talán belefáradt az általános kilátásokba, de ez nem jelenti automatikusan a kormány iránti irritációt – jegyzi meg Grascsenko.
