Külföld
Benyújtották Janez Jansa miniszterelnök-jelöltségét a szlovén parlamentnek
90-ből legalább 46 képviselő támogatása szükséges titkos szavazáson
Jansa támogatását az SDS képviselői mellett az Új Szlovénia (NSi), a Szlovén Néppárt (SLS) és a Fokus alkotta párthármas, valamint a Demokraták is jelezték. Elképzelései szerint az SDS ezekkel a pártokkal alakíthat jobboldali kisebbségi kormányt.
A 90 tagú szlovén parlamentben a miniszterelnök megválasztásához legalább 46 képviselő támogatása szükséges titkos szavazáson. Az SDS, a Demokraták és az NSi köré szerveződő párthármas együtt 43 mandátummal rendelkezik.
Az elmúlt hétvégén az 5 képviselővel rendelkező Resni.ca mozgalom is közölte, hogy támogatja Jansa miniszterelnök-jelöltségét, de nem lép be a kormányba.
A jelölést Jelka Godec, az SDS képviselőcsoportjának vezetője látta el kézjegyével elsőként. A kezdeményezést összesen 48 képviselő támogatta aláírásával.
Szlovéniában március 22-én tartottak parlamenti választást. Mivel egyik politikai oldal sem tudott többséget kialakítani, és Natasa Pirc Musar államfő nem állított miniszterelnök-jelöltet, a jelölés joga így a képviselőcsoportokra, illetve legalább tíz képviselőre szállt át.
A szlovén parlament házszabálya szerint a miniszterelnök-jelöltről legkorábban 48 órával, legkésőbb hét nappal a jelölés benyújtása után lehet szavazni. A szavazást ez alapján leghamarabb pénteken tarthatják meg.
Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője kedden Strasbourgban támogatásáról biztosította Jansa kormányalakítását. Weber szerint Jansa rendelkezik azzal a tapasztalattal, amely stabil, Európa-párti, Ukrajna-párti és a jogállamiságot tiszteletben tartó kormány megalakításához szükséges.
A 68 éves Jansa várhatóan negyedszer alakíthat kormányt. A szlovén politika egyik legismertebb és legrégebb óta aktív szereplője: 1990 óta minden parlamenti választáson mandátumot szerzett, az SDS-t pedig 1993 óta vezeti.
Korábban 2004 és 2008, 2012 és 2013, valamint 2020 és 2022 között volt miniszterelnök. Legutóbbi kormányfői időszakát a koronavírus-járvány és az elhúzódó kormányellenes tüntetések jellemezték.
