Külföld
Mi történt Trumppal?
Szakértők szerint a „nárcizmus” és a „bizonytalanság” kezd eluralkodni az amerikai elnökön
A bejegyzésben – az irániaknak címezve – indulatosan így írt:
„Nyissátok ki a szorost, ti őrült rohadékok, különben a pokolban fogtok élni!”
A kijelentés a közel-keleti konfliktus közepette különösen nagy visszhangot váltott ki.
Kevesebb mint 48 órával később már felmerült a 25. alkotmánykiegészítés alkalmazásának lehetősége is, amely szélsőséges esetben lehetővé teszi az elnök hivatalból való eltávolítását, ha alkalmatlannak nyilvánítják. A vita akkor erősödött fel, amikor Trump azzal fenyegetőzött, hogy „93 000 ember eltűnik a társadalomból”, illetve azt írta:
„Egy egész civilizáció ma este elpusztulhat, és soha nem hozható vissza… nem akarom, hogy ez megtörténjen, de valószínűleg meg fog.”
A közösségi médiás megnyilvánulások és fenyegető kijelentések miatt ismét felerősödtek azok a hangok, amelyek Trump mentális alkalmasságát kérdőjelezik meg. Több szakértő is megszólalt a témában, bár hangsúlyozták, hogy hivatalos diagnózist nem lehet adni vizsgálat nélkül.
Egy pszichiáter szerint az elnök viselkedése arra utalhat, hogy fokozódó érzelmi feszültséggel küzd, amit akár frusztráció, bizonytalanság vagy erős kontrolligény is kiválthat. Más szakértők nárcisztikus jegyeket, valamint fokozott érzelmi reakciókat vélnek felfedezni a megnyilvánulásaiban, amelyek szerintük agresszív retorikában és túlzó kijelentésekben jelenhetnek meg - írja az Independent.
A vitákhoz politikai reakciók is társultak: egyes demokraták ismét felvetették a 25. alkotmánykiegészítés alkalmazását, és mentális állapotának kivizsgálását sürgették. A Fehér Ház ugyanakkor visszautasította a vádakat, és hangsúlyozta, hogy Trump energikus, határozott és továbbra is képes ellátni feladatait.
A külpolitikai szakértők szerint az elnök egyre élesebb hangneme részben a konfliktus elhúzódásából és a diplomáciai mozgástér szűküléséből fakadhat. Egyes elemzések szerint az Egyesült Államok külügyi és diplomáciai eszköztára is gyengült, ami miatt a válságkezelés inkább katonai fenyegetésekre támaszkodik.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a közel-keleti feszültség továbbra is fennáll, miközben a felek közötti tárgyalások lehetősége továbbra is bizonytalan.
