Égből hulló meglepetésrakéták

Igen forró mostanság a helyzet a Közel-Keleten – továbbá annak környékén. Akár az olyan távoli pontokon is, mint az Indiai-óceánon fekvő aprócska Diego Garcia légibázis, ahol jelenleg 2500 angol és amerikai katona tartózkodik. Az apró, de roppant fontossággal bíró szárazulat manapság azért került be a hírekbe, mert két interkontinentális ballisztikus rakétát lőtt ki rá – valaki.

Mintegy mellékesen érdemes megjegyezni, a szóban forgó légikikötő roppant fontos a két atomhatalomnak. Egyrészt – eddig legalább is így gondolták az érintettek – kellően távol van mindentől, másrészt stratégiai fekvése is kiemeli a sorból. Zajos múltja és izgalmas jelene van – innen segítették a Vietnám elleni katonai műveleteket, de Irakba és Afganisztánba is e pontról indultak a bevetések. Ezen kívül pedig a jemeni húszik is számos alkalommal megszenvedték már a Diego Garcia-ról fölszálló gépek „áldásait".

Visszakanyarodva a ballisztikus rémálmokhoz az egyszerűbb magyarázat szerint a csomagok küldője Izrael volt, aki így egy úgynevezett „hamis zászlós” támadást hajtottak végre saját szövetségeseik ellen. Legalább is Teheránban ezt hangoztatják, sőt, érveket is támasztanak állításaik mellé. Az egyik ilyen, hogy az ő képességeik kétezer kilométernél lezárulnak – s így eleve el sem tudnák érni az apró pöttyöket az Indiai-óceánon.

A másik, sokkal nyugtalanítóbb magyarázat szerint az egészért mégis Irán a felelős – ami azért vet föl kínzó kérdéseket, mert a „köztudomás” szerint a siíta államnak durván kétezer kilométeres hatótávolságú rakétái vannak. Mármint voltak, ha igaznak fogadjuk el Washington és Tel Aviv bejelentéseit az iszlám köztársaság mindenféle haderejének elpusztításáról. (Az pedig végképp más lapra tartozik, hogy ez elméletileg nullára leamortizált ország csapatai mégiscsak sikeresen eltalálnak egy-egy izraeli települést vagy szomszédjában lévő olaj- esetleg gázlétesítményt.)

Az izraeli haderő (IDF) főparancsnoka, Eyal Zamir a minap azt állította, hogy Irán „egy 4000 kilométeres hatótávolságú, kétfokozatú interkontinentális ballisztikus rakétát” vetett be az amerikai-brit bázis ellen, s csak a szerencsén múlt, hogy egyik eszköz sem ért célba. A nemzetközi katonai szaksajtó egyöntetűen arról ír, ha mégis egyértelműen bebizonyosodik, hogy Teherán áll az incidens mögött, az azt jelenti, hogy négyezer kilométeres, vagy esetleg annál nagyobb hatótávolságú ballisztikus rakéták fölött diszponál. Azaz olyan fegyverekkel képes harcolni, amelyekkel bármelyik európai fővárost, de akár Londont is elérheti.

A hónap elején az amerikai NBC műsorszolgáltatónak adott interjújában az iráni külügyminiszter arról beszélt, szándékosan korlátozták magukat a korábban említett kétezer kilométeres határra azért, hogy nehogy bárki más fenyegetésnek érezze őket a világon. Ismerve a siíta állam belső politikai szerkezetét, simán lehet, hogy a külügy a saját ismeretei alapján igazat mondott – ám a valóság közben egészen más volt...